Bár számos adókedvezmény és pályázati támogatás áll rendelkezésre a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására hazánkban, a bonyolult jogszabályok, a szigorú ellenőrzések és szankciók miatt kevesebben veszik igénybe ezeket a kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen megtehetnék ezt. Ugyanakkor e terület adózásában jártas szakértő bevonásával és szabályos „ügymenettel” kockázatok nélkül lehet élni a kedvezményekkel.
Talán kevesen tudják, de a kutatás-fejlesztési tevékenység kitüntetett helyzetben van a magyar adórendszerben. Számos adókedvezménnyel és pályázati támogatással igyekszik az állam ösztönözni a vállalkozásokat, hogy minél több innováció szolgálja gazdaságunk fejlődését.
A vállalkozók sokszor szembesülnek azzal, hogy nincs elég forrásuk ötleteik megvalósításához, hogy túl sok adót kell fizetni, és ami még bosszantóbb sokszor csak egy-egy beruházás lezáráskor utólag értesülnek arról, hogy milyen kedvezményekről maradtak le. Pedig az adózás terén sokkal több lehetőség áll a vállalkozók előtt, mint gondolnák.
A tőkejövedelmek adózásáról szóló cikksorozatunk első részében blogbejegyzésünkben a hosszú távú célbefektetési számlák adózásával foglalkozunk.
A május 20-án, idén a hétvége miatt május 22-én esedékes személyi jövedelemadó-bevallási határidő előtt sokak számára hasznos lehet a tőkejövedelmek adózásával kapcsolatos kötelezettségek áttekintése. Általánosságban elmondható, hogy a tőkejövedelmek után személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni; azonban az egyes jövedelemkategóriákban és különböző feltételek mellett ezek mértéke változhat, csökkenhet.
A nemzetközi szinten megvalósuló adókikerülés elleni összefogás, vagy ahogy mostanában egyre többen ismerik a BEPS elleni akcióterv megvalósítása jól halad. Hazánkban is egyre több területen alkalmazzák a javasolt intézkedéseket, alakítják át a szabályokat. Cikkünkben bemutatjuk azokat a területeket, amelyeken már alkalmazzák a BEPS elleni akcióterv szabályait, illetve ahol a közeljövőben várható változás ehhez kapcsolódóan.
A magyar adórendszer számtalan különféle kedvezményt és ösztönzőt alkalmaz a beruházások, a kutatás-fejlesztés, a foglalkoztatás növekedés, a cégstruktúrák átszervezése, valamint a támogatások kapcsán egyaránt.
Jelen blogbejegyzésünkben a 2017. január 1-től elérhető új kedvezményeket gyűjtöttük össze.
Jövőre egységesen – forgalomtól, mérettől függetlenül – kilenc százalékos lesz a társasági nyereségadó. Ez az elsőre egyszerűnek hangzó változás számos – elméleti és gyakorlati – kérdést vet fel. Cikkünkben ezeket gyűjtjük csoportba, majd pedig ezek közül a bonyolultabbaknak külön cikkeket is szentelünk.
Ha egy jogügylet fő célja az adóelőny elérése, akkor ezt 2017. január 1-jétől nem lehet érvényesíteni. Mindez jelentős szigorítás, hiszen eddig ilyen átminősítés csak akkor fordulhatott elő, ha a jogügylet „kizárólagos” célja az adóelőny elérése volt. – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. Ez az egyetlen szó különbség, akár a vállalati struktúra tervezett átalakításának 2016-os megvalósítását is indokolttá teheti.
Az OECD BEPS cselekvési tervének részeként hazánk átalakítja a jogdíjkedvezmények rendszerét. Az új szabályok 2016. július 16-tól léptek életbe, melynek hatására lényegesen csökkennek a kapott jogdíj alapján érvényesíthető kedvezmények. A módosítások a társasági adón kívül a helyi iparűzési adót is érintik.
