2017. január 1-jétől eltörlik a KKV-k ingatlan- és tárgyi eszköz, valamint immateriális beruházásait támogató adóalap-kedvezmény korábban 30 millió forintos értékhatárát.

Az államilag támogatott tevékenységek, célok kapcsán a magyar társasági adórendszer már korábban is lehetővé tette bizonyos költségek többszörös figyelembe vételét. A cégek az ilyen költségeket egyszer leírhatják számvitelileg, majd az adóalapból még egyszer (vagy akár többször is) levonhatják kedvezményként.

2017-től a társaságok csökkenthetik adózás előtti eredményüket a tulajdonukban lévő műemlék vagy a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény karbantartásának költségeivel. Ez azt jelenti, hogy a műemlék karbantartás költségeit kétszeresen érvényesíthetik a jogosultak: egyszer költségként, majd adóalap-csökkentő tételként is. Akkor is megilleti a társaságokat az adókedvezmény, ha kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó épület, építmény vagyonkezelői (törvényi rendelkezés, felhatalmazás alapján) vagy pénzügyi lízing esetén lízingbe vevők. A kedvezmény mértéke nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50%-át.

Sok cégnél éppen mostanában zárják a 2015-ös évet, és e közben most először kell alkalmazniuk számos új szabályt. Ehhez szeretnénk egyfajta „check list”-et adni cikkünkkel, hogy senki ne feledkezzen el semmiről, és hogy minden kedvező lehetőséget kihasználhassanak az érintettek.

Idén már másodjára változik az adókedvezményekkel kapcsolatos társasági adó szabályozás, érdemes hát összefoglalni a lehetőségeket. Jelen blogbejegyzésünkben az olimpiai pályázat, a látványcsapatsportok, az előadó-művészeti szervezetek és a filmalkotások támogatásának adókedvezményi lehetőségeivel foglalkozunk.

2015 februárjában újabb pályázati támogatások nyíltak meg a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (továbbiakban „VEKOP”) és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (továbbiakban „GINOP”) keretein belül. Igazán jó hír az érintetteknek, hogy bizonyos feltételek mellett fejlesztési adókedvezményt, illetve egyéb adózásbeli kedvezményeket is igénybe lehet venni e pályázatok keretében támogatott beruházásokhoz kapcsolódóan.

A 2016-os év egyik legnagyobb horderejű változását, a számviteli szabályokat érintő szabályozást korábban már bemutattuk, most a másik jelentős módosítást, az adózói minősítést vesszük górcső alá. 2016-tól a NAV megbízható, illetve kockázatos kategóriába sorolja az adózókat, mely alapján meghatározott kedvezményeket kapnak, vagy éppen ellenkezőleg szigorúbb elbánásban fognak részesülni.

Jelen cikkünkben egy meglehetősen gyakori foglalkoztatási forma, a háztartási munka szabályait szeretnénk összefoglalni, melyben a takarítási, kertészeti munkát ellátó személyek, bébiszitterek, idősgondozók, illetve a korrepetálást vállaló magántanárok, nyelvtanárok és az őket foglalkoztató családok lehetnek érintettek.

Sokan nem tudnak arról, hogy bizonyos veleszületett vagy szerzett betegségek, egészségkárosodások, fogyatékos állapotok után is jár személyi jövedelemadó-kedvezmény magánszemélyeknek, méghozzá alanyi jogon. E betegségek körét külön kormányrendelet szabályozza, ezért mindenképpen érdemes pontos felvilágosítást kérnünk a háziorvosunktól.

A 2015-ös személyi jövedelemadó törvényben szereplő kedvezmények nem titkolt célja, hogy növeljék a házasságkötési hajlandóságot és a gyermekvállalási kedvet. Ettől azt remélik, hogy gyarapszik majd a népesség, és az öregedő társadalom gazdaságra gyakorolt hátrányos hatása hosszabb távon csökken. A változtatásokra azért volt szükség, mert az Eurobarometer felmérése szerint a magyar fiatalok többsége legalább két gyermeket szeretne, de végül átlagosan csak 1,3 gyerek születik meg, ez azonban még a szülők reprodukcióját sem fedezi.