A nemzetközi szinten megvalósuló adókikerülés elleni összefogás, vagy ahogy mostanában egyre többen ismerik a BEPS elleni akcióterv megvalósítása jól halad. Hazánkban is egyre több területen alkalmazzák a javasolt intézkedéseket, alakítják át a szabályokat. Cikkünkben bemutatjuk azokat a területeket, amelyeken már alkalmazzák a BEPS elleni akcióterv szabályait, illetve ahol a közeljövőben várható változás ehhez kapcsolódóan.

Előbb azonban azok kedvéért, akik még nem barátkoztak meg e kifejezéssel, néhány szóban elmondjuk, mit is rejt ez a betűszó. A BEPS az angol „Base erosion and profit shifting” kifejezésből származik, mely magyarul „a nyereség másik államba való áthelyezéséből eredő társasági adóalap amortizációt” jelenti. Ez ellen az OECD több lépcsős akciótervet dolgozott ki, melynek bevezetése a tagállamokban folyamatban van. Blogunkon e lépéseket cikksorozatban mutattuk be, melyeket érdemes elolvasni azoknak, akik nemzetközi gazdasági tevékenységet végeznek.

A BEPS elleni fellépéshez kapcsolódó magyarországi jogalkotás alapja a Tanács 2016/1164 Irányelve (2016. július 12.), amely a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szól.

Most pedig lássuk, hol és hogyan találkozhat a hazai adózási rendben a BEPS elleni fellépéssel.

1. Visszaélés elleni általános szabály

2017. január 1-től amennyiben egy jogügyletben a fő cél adóelőny elérése, akkor adóelőny a társasági adóalap megállapításakor nem érvényesíthető. Korábban ilyen kitétel csak akkor merült fel, ha az ügylet kizárólagos célja az adóelőny elérése volt. Ez lényegesen egyértelműbb helyzet, hiszen könnyen be lehetett bizonyítani, hogy egy-egy ügylet célja nem kizárólag adóelőny elérése, hanem más pozitívum is kapcsolódik a megvalósításhoz.

Ezzel szemben most egy-egy tervezett jogügylet számszerűen kifejezett adóelőnye arányaiban túlkompenzálhatja a más kapcsolódó, nem adó vonatkozású előnyök hatásait; ebben az esetben már sokkal nehezebb érvelni, hogy a „fő cél” nem a nagy összegű, adó vonatkozású anyagi előny elérése.

Hasonló logika érvényesül a kedvezményezett átalakuláshoz és kedvezményezett eszközcseréhez kapcsolódó adóelőnyök megítélésében is. Ezek is csak akkor alkalmazhatóak, ha azokkal kapcsolatban az adóalany kifejezetten bizonyítja, hogy az ügyletre nem adóelőny elérése miatt került sor.

2. Hibrid eszközökre vonatkozó szabály

Ezt a kérdéskör rendezését a magyar jogalkotó már a BEPS előtti időkben megkezdte. A kapott osztalék adóalap csökkentő tétel Magyarországon, de 2012. január 1-től csak abban az esetben, ha az osztalékot fizető társaság a kérdéses összeget nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként. Mindez a kettős nem adóztatás kiküszöbölését célozza.

Más, a hibrid eszközökre, struktúrákra vonatkozó speciális magyar szabály egyelőre nincsen.

A magyarországi forrásból származó osztalék forrásadó-mentessége továbbra is megmarad, amennyiben az osztalékot kapó szervezet egy fiskálisan nem transzparens társaság, azaz alapvetően tőkeegyesüléssel vagy olyan személyi egyesüléssel létrehozott társaság, amely adóalanyisága a mögöttes tulajdonosoktól elválik.

3. Ellenőrzött külföldi társaság fogalmának változása

2017. január 18-i hatállyal jelentősen módosult az ellenőrzött külföldi társaság fogalma (választás alapján az új fogalom a 2016. január 1-től induló adóévre is alkalmazható).

Korábban az számított ellenőrzött külföldi társaságnak,

• amelynek – bár székhelye szerint külföldön működött – tényleges tulajdonosa magyar volt,
• vagy jövedelme nagyobb része magyar forrásból származott.

Az új szabály szerint azonban már akkor is ellenőrzött külföldi társaságnak minősül egy szervezet, ha

• legalább 50%-ban magyar tulajdonos gyakorol rá befolyást,
• és a külföldön megfizetett adó nem éri el a Magyarországon alkalmazandó adóteher felét.

Ennek hatására tehát módosul, illetve bővül is az ellenőrzött külföldi társaságok köre.

Az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségére vonatkozó társasági adóalap-növelő tétel is módosult, a továbbiakban az adóban el nem ismert részt jellemzően az úgy nevezett passzív jövedelmek alapul vételével kell megállapítani. A továbbiakban tehát már nem az anyacég eredményét, azaz a fel nem osztott jövedelmet, hanem közvetlenül az ellenőrzött külföldi társaság passzív jövedelmét kell beemelni a magyar adóztatás alá, vagyis ezzel a magyar cég adóalapját meg kell növelni. Könnyebbség azonban, hogy például az „érdemi gazdasági tevékenységet” végző társaságok továbbra is mentesülnek az ellenőrzött külföldi társaság státusz alól.

4. Jogdíjhoz kapcsolódó kedvezmények változása

Az OECD BEPS cselekvési tervének részeként hazánk átalakította a jogdíjkedvezmények rendszerét is. Az új szabályok 2016. július 16-tól léptek életbe, melynek hatására lényegesen csökkentek a kapott jogdíj alapján érvényesíthető kedvezmények.

Ennek keretében egyrészt szűkült a jogdíj fogalma. A hivatkozott dátumot követően jogdíjnak csak a szabadalmakból, oltalmakból és szoftverek szerzői jogából származó eredmény minősül, és már nem számít jogdíjnak például a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok, a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye után keletkezett bevétel.

A kapott jogdíjhoz kapcsolódó társasági adóalap-kedvezmény a jövőben már nem a jogdíj bevétel, csupán a nyereség 50%-a után vehető igénybe. Ráadásul kizárólag olyan mértékben lehet figyelembe venni, amilyen arányban az adóalany részt vett az immateriális jószág létrehozásában saját K+F tevékenységi körében.

Mindezeken felül, amennyiben egy vállalkozás alkalmazza a jogdíjak nyereségéhez fűződő kedvezményeket, az később az ugyanilyen típusú veszteségek 50%-t nem érvényesítheti majd a társasági adóban.

Hasonló arányosítást kell végezni a jogdíjra jogosító immateriális jószág elidegenítési nyereségéből képzett tartalékok, valamint a bejelentett immateriális jószág vonatkozásában is. Ráadásul a jogdíj-fogalom változásából fakadóan kizárólag jogdíjra jogosító immateriális jószág alapján vehető igénybe a bejelentett immateriális jószághoz kapcsolódó kedvezmény is.

A 2021. június 30-ig lezáruló adóévig érvényesíthetőek a kedvezmények a régi szabályok szerint, ha a társasági adóalany 2016. június 30-ig adóbevallásban ténylegesen érvényesített kedvezményt az adott immateriális jószág bevételére (vagy érvényesíthetett volna). A korábbi kedvezmény szerint a kapott jogdíjbevétel 50%-ának „egésze” adóalap-csökkentő tétel a társasági adóban, legfeljebb az adózás előtti nyereség 50%-áig.

A jogdíjak kedvezményes adózásának átalakítása a helyi iparűzési adóalapban is megjelenik. Tekintettel arra, hogy a két adóban megjelenő kezelés ugyan összefügg, még sincs azonban teljes egyezőség; ezért a jogdíjak adóbeli kezelése kifejezett szakértelmet és nagy körültekintést igényel.  

5. Transzferár szabályok változása

Ha a kapcsolt vállalkozások a piaci ártól eltérő árat alkalmaznak, és így a magyar társasági adóalanynál az adóalap nagyobb lesz, mint a piaci szintű ár alkalmazása mellett lenne, úgy adóalap-csökkentést lehet alkalmazni Magyarországon. Ez a csökkentés feltételekhez kötött. Többek között a másik féllel szemben elvárás, hogy nem lehet ellenőrzött külföldi társaság státuszú, és rendelkezni kell egy mindkét fél által aláírt okirattal az alkalmazott ellenérték és a szokásos piaci ár különbözetének összegéről

2018. január 1-től bővül az adóalap-csökkentéshez szükséges okirat tartalma. A másik félnek arról is nyilatkoznia kell, hogy a társasági adó vagy annak megfelelő adó meghatározásához a fent említett különbözetet figyelembe veszi, a rá vonatkozó jog szerinti szokásos piaci ár elvét alkalmazza.

6. Közeljövőben várható további változások, fejlemények

 A transzferár szabályok kapcsán várható, hogy az országonkénti jelentéstételi kötelezettséget, melyről korábbi cikkünkben olvashat, is be fogják építeni a hazai jogrendbe, erre eddig még nem került sor. A magyar transzferár-szabályozás rendkívül szigorú és számos tekintetben a gyakorlati adóellenőrzések során már alkalmazzák a BEPS elleni akcióterv által javasolt szigorításokat, annak ellenére is, hogy azok átültetése a magyar jogrendbe még nem történt meg.

Emellett az OECD jelenleg is dolgozik egy úgynevezett Multilateral Instrumenthez (MLI) való csatlakozás előkészítésén is. Ez az egyezmény csatlakozó országok számára egyetlen jogi aktusban fogja rendezni és kiigazítani a korábbi kettős adóztatás kizárását rögzítő egyezmények különböző rendelkezéseit (a többi csatlakozó ország vonatkozásában). Várható, hogy ezt Magyarország is alá fogja írni 2017 nyarán.