A tőkejövedelmek adózásáról szóló cikksorozatunk első részében blogbejegyzésünkben a hosszú távú célbefektetési számlák adózásával foglalkozunk.
A legkedvezőbb adózást ugyanis a hosszú távú célbefektetésekkel, az úgy nevezett tartós befektetési (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlákon (NYESZ) lehet elérni, hiszen meghatározott tartási időszak és a NYESZ esetében kötött felhasználási cél teljesítése mellett teljes adómentesség érhető el.
A TBSZ alapvetően kétféle tartós lekötési típust tesz lehetővé: a betét alapút (ezen bankbetétek és takarékbetétek gyűjthetők) és az értékpapír alapút (ezen állampapírok, vállalati kötvények, befektetési jegyek, kockázati tőkealap-jegyek, nyilvánosan és zártkörűen működő részvénytársaságok részvényei lehetnek). A konstrukció lényege, hogy a felsorolt eszközök tartásából és kereskedelméből származó jövedelem, legyen az kamat, árfolyamnyereség vagy osztalék mentesülhet az adófizetési kötelezettség alól. Bár a hozamokat a tartási időszak alatt nem szabad felvenni, azok újra befektethetők.
A kedvező adózás ráadásul még annak is köszönhető, hogy a feltételek nem teljesülése esetén a magánszemélynek büntető adóval vagy kamattal nem kell számolnia, csupán a vonatozó adót kell megfizetnie, amely az idő előrehaladtával még csökken is. A TBSZ-nél ugyanis az 5 éves tartási időszak megszakításakor különféle adókötelezettségek merülnek fel. 5 év után teljes adómentesség érvényes, 3 év lekötési idő után már csak 10% szja-val, előtte azonban 15%-os szja teherrel kell számolni. A 3 éves lekötési időszak előtt megszakított TBSZ-ek esetében 2016. december 31-ig 6%-os EHO-t is kellett fizetni, amely utoljára a 2016. évről szóló személyi jövedelemadó bevallásokban még jelentkezik; ám 2017-től ezt a terhet már eltörölték.
A NYESZ számlák egyik legnagyobb előnye, hogy fennállásuk időszakában az ezen keresztül végzett befektetési műveletek osztalékon kívüli nyereségei, melyek a számlatulajdonos nyugdíj követeléseit növelik (tehát a számláról kivonni nem szabad) adómentesek. Ráadásul az adott év során a NYESZ-re befizetett összegek után a magánszemély úgy nevezett nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján adó-visszatérítésre is jogosult, melyet az adóhatóság a NYESZ számlára utal ki. Ennek összege az adott évi befizetések összegének 20%-a, legfeljebb 100.000 Ft, illetve 130.000 Ft azoknál, akik a nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt töltik be.
A számlákról történő kifizetések a 10 év felhalmozási időszak után nyugdíjcélú felhasználás esetén adómentesek. Nem kell a 10 évet megvárni azoknál a NYESZ számláknál, melyeket még 2013. január 1-je előtt kötöttek, és a magánszemély nyugdíjra jogosulttá válik. Azonban a számla ennél korábbi feltörése, illetve a nem nyugdíjcélú felhasználás ún. egyéb jövedelemnek számít. Az egyéb jövedelem adója 2016-ban 15% szja és 27% EHO, amit a jövedelem 78%-ra, mint adóalapra kell felszámítani. 2017-ben a TB adók és járulékok, valamint az EHO csökkentésének köszönhetően azonban már csak 15% szja és 22% EHO terheli, amit a jövedelem 82%-ra, mint adóalapra kell felszámítani.
Ha a számlával kapcsolatban a gyűjtési időszakban adó-visszatérítést vettek figyelembe, a nem nyugdíjcélú felhasználás esetén azt 20%-kal növelten kell adóként megfizetni. Fontos, hogy mindezek kapcsán a NYESZ számlavezető nem számít kifizetőnek, tehát a különféle adófizetési kötelezettségeket a magánszemélynek kell rendeznie, azaz megállapítania, bevallania és megfizetnie.
A NYESZ számláról történő nem nyugdíjcélú kifizetések egyéb jövedelem jogcímen való adókötelezettsége elkerülhető abban az esetben, ha a felhalmozott teljes összeget az első számlát megszüntetve egy másik NYESZ számlára helyezik át; vagy ha a NYESZ számla megszűnésével az ott felhalmozott összegeket teljes egészében TBSZ számlára viszik át, és tartós befektetéssé alakítják. Ez utóbbi esetben azonban az átalakítás évében és az azt megelőző évben már felhasznált adó-visszatérítéseket a büntetéssel együtt vissza kell fizetni.
Hogyan adóznak a 2016-ban szerzett tőkejövedelmek?
Hogyan adózunk az osztalék után?
Az árfolyamnyereség és a tőkepiaci ügyletek adózása
