Megmutatjuk, hogyan hozható ki a legtöbb a magyar Kurzarbeit támogatásból.

Ebben a részben a fejlesztési idővel érintett bérszintek támogatását vesézzük ki, 15%-os és 49%-os munkaidő-csökkentés mellett.

Cikksorozatunk negyedik részében foglalkozunk a minimálbér kétszeresénél többet keresők helyzetével, és kivesézzük az egyéni fejlesztési időt is.

E cikkünkben bemutatjuk a munkavédelmi bértámogatás matematikáját, kiszámoljuk, hogy a munkáltatók mennyi megtakarítást, a munkavállalók mennyi támogatást érhetnek el fejlesztési idővel vagy a nélkül.

A koronavírus idején talán még jobban felértékelődik a tudás és a pontos információ. Legyen velünk naprakész és tudjon meg mindent a rövidített munkaidőhöz kapcsolódó bértámogatásról, valamint az elérhető fizetési könnyítésekről.

Mely esetekben támogatható a munkaviszony? Mi van azokkal a munkavállalókkal, akik egyszerre több helyen is dolgoznak? Kell-e új munkaszerződést kötni? Milyen kedvezményeket lehet egyszerre igénybe venni és melyek azok, amik kizárják a támogatást? Visszamenőlegesen is kérelmezhető-e a segítség? Második cikkünkből mindezt megtudhatja.

Cikksorozatunkban témakörönként szedjük csokorba a rövidített munkavégzéshez kapcsolódó állami támogatás szabályait és bemutatjuk az ahhoz kapcsolódó gyakorlatot. Első cikkünkben az új szabályokat foglaltuk össze egységes szerkezetben.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv talán legfontosabb és minden bizonnyal a sokak által leginkább várt intézkedése az állami bértámogatásra vonatkozó új szabályrendszer hivatalosan is megjelent a húsvéti hétvégén. A cégek a koronavírus vészhelyzet miatt – a munkavállalóinak megtartása érdekében – rövidített munkavégzésben állapodhatnak meg, ezt nevezik „kurzarbeit-nek” németül, és a kieső időre járó munkabér 70%-át a költségvetés átvállalja. A támogatás 3 hónapra szól, havi maximum mintegy nettó 75.000 Ft/fő összegig.