E cikkünkben bemutatjuk a munkavédelmi bértámogatás matematikáját, kiszámoljuk, hogy a munkáltatók mennyi megtakarítást, a munkavállalók mennyi támogatást érhetnek el fejlesztési idővel vagy a nélkül.

A számok

A munkavédelmi bértámogatást legfeljebb 3 hónapra lehet megszerezni, mértéke pedig a kérelem benyújtásának napján hatályos nettó alapbér (beleértve a felszolgálási díjat) kieső munkaidőre járó részének 70%-a.

A munkaidőt minimum 15% kell, és maximum 75%-kal lehet csökkenteni, ha a támogatást igényelni szeretné a munkáltató és a munkavállaló.

De mit is jelent ez a gyakorlatban?

Az alábbi ábrán az egyes bérszintek és munkaidő csökkentések mellett elérhető munkaadói megtakarításokat mutatjuk be. A kalkulációt négy csoportra osztottuk az alapján, hogy az eredeti munkaidőt mennyivel csökkenti a munkáltató, és a 15%-49%-51%-75%-os csökkentés alapján mutatunk be eseteket.

Az 15-49%-ig terjedő munkaidő-csökkentésnél a munkáltatónak kötelező az egyéni fejlesztési időt elrendelnie munkavállalói számára, míg 51-75%-nál már nem kötelező ezt előírnia, a számításokat ennek megfelelően mutatjuk be. (Egyelőre bizonytalan a szabályok értelmezése az 50%-os munkaidővel kapcsolatban: a minisztérium szerint, 50%-os csökkentés esetén már nem kell, a kormányhivatalok szerint – ahova a kérelmet be kell nyújtani – még kell egyéni fejlesztési idő.) Az egyes csoportokban egymás mögött ábrázoltuk a minimálbér egyszeresénél-duplájánál-triplájánál-négyszeresénél-ötszörösénél és hatszorosánál jelentkező hatásokat. Az egyes csoportokban a függőleges tengelynek megfelelően szürke vízszintes vonallal ábrázoltuk a munkaidő csökkentés arányát, illetve fehér pontokkal az adott jövedelemszinthez tartozó munkáltatói megtakarítás mértékét.

Ebből egyértelműen látszik, hogy a megtakarítás mértéke növekvő jövedelemszintek mellett csökken. Tekintve a támogatás alapjának minimálbér kétszeresében maximált értékét, a támogatás mértéke is eddig a szintig pótolja a legnagyobb mértékben a munkavállalók számára a kieső bért. A megtakarításba beleszámítottuk a támogatás összegét, melyet a munkavállaló az államtól kap, így azt a munkaadónak nem kell kigazdálkodnia, továbbá a kapcsolódó adó és járulék megtakarításokat, amelyeket a munkaadónak szintén nem kell megfizetnie.

Ha el kell rendelni a fejlesztési időt, akkor a kifizetés négy részre osztható:

• a csökkentett munkaidőre jutó nettó bér, amelyet a munkaadó az elvégzett munkáért fizet,
• a támogatás, melyet a munkavállaló magánszemély közvetlenül az államtól kap,
• a fejlesztési időre jutó munkabér, amelyet a munkaadó köteles kifizetni,
• valamint a minimálbér kétszerese feletti bérek alapján számított támogatás maximális összege és ténylegesen kieső bér közti különbözetet fedező munkáltatói kiegészítés, amely a bérek arányában egyre növekszik.

Fejlesztési idő nélkül a munkaidő csökkentés mértéke megegyezik a munkáltatói megtakarítás mértékével, hiszen itt a munkaadónak csak a csökkentett munkaidőre jutó bért kell ténylegesen megfizetnie, a támogatást a magánszemély e fölött közvetlenül az államtól kapja, és a munkáltatónak nem kell kiegészítenie a támogatást az eredeti bérszintre. A munkavállaló azonban rosszabbul jár: a nettó jövedelem-kiesés összege az eredeti bérével arányosan növekszik.

Megéri?

50% alatti munkaidő-csökkentés esetében tehát akkor érdemes a minimálbér háromszorosáig átgondolni a támogatási korlátból fakadó munkáltatói jövedelem kiegészítés felvállalását, ha a munkáltató ki tudja gazdálkodni az eredeti nettó bérszint támogatással könnyített összegét és kapcsolódó közterheit. A minimálbér kétszereséig ilyen kötelezettség nem jelentkezik, tehát ott mindenképpen érdemes a támogatást igénybe venni; e fölött azonban már az határozza meg a támogatás értékét, hogy a kapcsolódó adminisztrációs teher és a programmal való teljes költségmegtakarítás milyen arányban vannak.

Amennyiben a gazdasági nehézségek miatt eleve 50% fölötti csökkentett munkaidőre van szükség a munkahelyek megőrzése érdekében, ott minden jövedelemszint mellett érdemes átgondolni a támogatás igénylését. Természetesen ebben az esetben is elmondható, hogy a támogatási tartalom a minimálbér 2-3-szoros összegéig biztosítja a legnagyobb hozadékot.

Ha többet szeretne tudni a részmunkaidős bértámogatásokról, vegyen részt webináriumonkon.

További cikkeink "kurzarbeit" témában: itt olvashatóak.