HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) 2019 (1) 42-es vámeljárás (1) 4 gyerekes anyák kedvezménye (1) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (13) adminisztráció (19) adócsalás (6) adóeljárás (1) adóellenőrzés (42) adóellenőrzések (11) adóelőny (9) adófelajánlás (1) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (45) adómentes juttatás (5) adórendszer (5) adótartozás (1) adótörvény-változások 2019 nyári csomag (3) adóváltozás (2) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (5) adóváltozások 2020 (3) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (60) áfa-workshop (8) áfacsalás (7) áfakulcs (4) áfamentesség (2) áfareform (2) agresszív adótervezési struktúrák (1) air (3) alanyi adómentesség (2) általános forgalmi adó (23) APA-eljárás (2) árfolyamnyereség (2) art (5) automatikus információcsere (1) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (8) Bálint Orsolya (1) Bartha Noémi (1) behajtási költségátalány (4) behajthatatlan követelések (1) BEPS (12) béren kívüli juttatás cafetéria (13) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) big data (2) bírság (34) bírságmértékek (1) bizalmi vagyonkezelés (1) biztosítás (1) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (6) céges biztosítás (2) céges megtakarítás (1) cégkapu (6) családi adókedvezmény (2) családi vállalkozások (1) csoportos biztosítás (1) csoportos társasági adózás (5) DAC 6 (2) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (4) dr. Menczel-Kiss Gellért (8) dr. Rácz Nóra (11) egészségbiztosítás (9) egészségügyi hozzájárulás (4) egyszerűsített beszámoló (1) eho (9) EKAER (16) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (4) Elek Diána (10) életbiztosítás (1) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzés (2) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) első házasok kedvezménye (1) eSZJA (4) EU (9) EUB határozat (1) Európai Bíróság (2) EVA (2) éves beszámoló (1) éves konszolidált beszámoló (1) év végi üzleti ajándék (2) exit tax (1) expat (4) export értékesítés EU-n kívülre (1) fejlesztési adókedvezmények (13) feketelista (1) feketemunka (1) felmondás (1) feltételes adóbírság (1) Ferov Réka (5) filmalkotások (5) Fotiadi Ágnes (8) Freyné Bálint Orsolya (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) GDPR (1) gyorsintézkedések (8) Hajdu Bernadett (2) háromszögügylet (2) határozatok formai hibái (1) helyi iparűzési adó (1) helyi iparűzés adó (6) hibrid eszközök (1) hipa (1) hitelesített adóalany (1) IFRS (3) illeték (4) importáfa (1) ingatlan bérbeadása (1) Jancsa-Pék Judit (102) járulék (5) jogdíj (3) jogorvoslat (2) Juhász Alexandra (1) Juhász Judit (2) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (12) KATA (1) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) készpénz (1) készpénzfizetési korlát (1) készpénz fizetés (1) kiadmányozási hiba (1) kiküldetés (8) kimentési kérelem (1) Király László György (2) kisadók (5) kitüntetés (1) KIVA (1) kockázati biztosítás (1) könyvelés (2) könyvvizsgálat (4) környezetvédelmi termékdíj (7) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kúria jogegységi határozat (1) kutatás-fejlesztés (3) láncértékesítés (4) lancügylet (1) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (14) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (5) Magyar GAzdaságért Díj (1) Major Valéria (2) megtakarítás (1) megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása (1) menedzsment (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkajog (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (5) négygyerekes anyák kedvezménye (1) nemzetközi adóeljárások (2) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjasok munkavállalása (1) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) objektív tényezők (1) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzési pótlék (1) online számla-adatszolgáltatás (11) online számlázás (12) online számlázó programok (13) országonkénti jelentés (6) osztalék (4) Palicz Marianna (2) pénzmosás (1) pénzügyi év (1) Pintér Gabriella (1) quick fixies (8) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részvény (1) rokkantsági ellátás (1) semmisségi okok (1) Siklós Márta (32) single vat area (1) start-up (2) szakképzési hozzájárulás (1) szálláshely-szolgáltatás (1) számlakorrekció (1) számlázó program (4) számvitel (11) számviteli alapelvek (1) számviteli alapfogalmak (1) számviteli politika (3) számviteli törvény (1) számvitel nyelve (1) személyi jövedelemadó (13) személyi jövedelmadó bevallás (10) személyi kedvezmény (1) szervezetfejlesztés (1) szervezeti struktúra (1) szja (36) szochó (7) szociális hozzájárulás (8) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Takács Mária (1) Tamásné Czinege Csilla (1) tao (7) társadalombiztosítás (5) társasági adó (33) tartós befektetési számla (2) Taxand (1) TBSZ (1) Timár Katalin (3) tőkejövedelmek (4) tőkekivonás (1) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) Tóth Dorottya (1) transzferár (27) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) ügyfélkapu (1) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) utalványok (1) utalványok áfakezelése (1) utódlás (1) vagyonáthelyezés (1) vagyonkezelő alapítvány (1) Vályi-Kis Beáta (1) Vályi Beáta (1) vám (1) vámeljárás (1) védett kor (1) Címkefelhő

Siklós Márta - dr. Szecskay András: A vezető tisztségviselői felelősség ára

2014.06.27. 11:48 leitnerleitner

Az új Ptk. hatályba lépése után rémhíráradat indult a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek „drasztikus felelősségnövekedéséről”. Valójában azonban nem a radikális újraszabályozás és az ennek következtében megnövekedett jogi felelősség, hanem a jelenleg még bizonytalan adókezelés jelenti a valódi kockázatot. A módosítás ugyanis adózási bizonytalanságot okoz, melyet a jogalkotó a vonatkozó jogszabály módosításával oldhatna fel. Addig is, míg ez megtörténik, szükség lenne az adóhatóság átfogó állásfoglalására. A Világgazdaság Vélemény rovatában jelent meg Siklós Márta és dr. Szecskay András cikke.

Leitner iroda.jpg

A jogi megközelítéshez hasonlóan, adózási szempontból is el kell különítenünk a vezető tisztségviselő a társaságnak okozott kárért való felelősségét a vezető tisztségviselő és a társaság egyetemleges felelősségétől harmadik személyeknek okozott kárért. Hogyan érinti mindez az adókötelezettségeket?

A vezető tisztségviselő felelőssége kapcsán elsődlegesen a személyi jövedelemadó kötelezettség merülhet fel. Ugyanis ha a vezető a társaságnak okoz kárt, de ezt utólag a vállalat elengedi, akkor elengedett tartozás címén bevétel keletkezik a vezető tisztségviselőnél, ami után személyi jövedelemadót és járulékokat kell fizetnie. A társaságnál a követelés magánszemély részére történő elengedése jogcímén ugyan nem keletkezik adóalap növelési kötelezettség, de kérdéses, hogy ezt az összeget tekintheti-e üzleti költségnek.

Ha nem, akkor az a társaságnak is többletadó-kötelezettséget okoz, ha igen, akkor az nem tisztázott még, hogy hogyan, milyen bizonyítékokkal támasztható alá ez az álláspont eredményesen egy esetleges adóhatósági vizsgálat során.

Kevésbé kockázatos megoldást jelent adószempontból, ha előre kizárják vagy korlátozzák a vezető tisztségviselő felelősségét a társasággal szemben. Ez azonban jelentősen beszűkíti a társaság mozgásterét, érdemes ilyenkor inkább valamilyen felelősségbiztosításban gondolkodni.
Harmadik személyeknek okozott kár esetében a károkozó vezető tisztségviselő mellé lép be egyetemleges felelősként a társaság, ezért a kártérítésre több változat is elképzelhető.

Ha a vezető saját vagyona terhére megfizeti a kártérítést, akkor ez sem a társaságnak, sem neki nem jelent plusz adóterhet. Ennek valószínűsége azonban az okozott kár mértékének a nagyságával fordítottan arányos: ha jelentős a kár, kevésbé valószínű, hogy a vezető tisztségviselő saját vagyonából képes azt megfizetni. Bár az egyetemleges felelősséggel kapcsolatban adójogi gyakorlat még nincs, ha a társaság fizeti meg a kártérítést, és nem él a tisztségviselővel szembeni arányos megtérítési igényével, úgy véleményünk szerint ismét adóköteles bevétel keletkezhet a vezető tisztségviselőnél, melyre a társasággal szemben okozott kár esetében leírtak lesznek érvényesek.

Éppen az új Ptk.-hoz kapcsolódó médiavihar következtében a vezető tisztségviselőket érintő kockázatok kivédése érdekében egyre népszerűbbé válik a részükre köthető úgynevezett D&O (Directors and Officers) azaz vezetői felelősségbiztosítás. Ez ugyan megoldást jelenthet a károk megtérítésére, de az ezzel járó költségek ismét adózással kapcsolatos problémákat vetnek fel. Elméletben ugyan lehetséges, hogy a vezető önállóan köti meg, és saját forrásból fizeti a felelősségbiztosítást, a jelenlegi gyakorlat tükrében azonban ez nem tűnik életszerűnek. Sokkal jellemzőbb, hogy a juttatási csomag részeként az esetlegesen felmerülő károk ellentételezésére a társaság köti meg a biztosítási szerződést és fizeti a díjat.

A jelenlegi személyi jövedelemadózási szabályok alapján, a társaság által fizetett biztosítási díjat nem kell a magánszemély bevételének tekinteni, ha a vezető tisztségviselő az őt alkalmazó társaságnak okoz kárt.
A harmadik személyeknek okozott károkra vonatkozó felelősségbiztosítás azonban csak akkor nem minősül a magánszemély bevételének, ha kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázatok elhárítására szolgál. Az új Ptk. azonban bevezette a vezető tisztségviselő és a társaság egyetemleges felelősségét harmadik személyek felé. Így már nem igaz, hogy kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozna a kár, vagyis – egy lehetséges jogszabály-módosításig – az ilyen biztosításoknak a vezető tisztségviselő helyett a társaság által megfizetett díja a magánszemélynél adóköteles. A társaság viszont mindkét kockázati kör esetében tekintheti a felmerült költségeket a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, azaz többlet társasági adó fizetési kötelezettséget nem von maga után.

Összefoglalva a vezető tisztségviselők felelősségi körére vonatkozó Ptk. módosítás adózási bizonytalanságot okoz, melyet a jogalkotó a vonatkozó jogszabály módosításával oldhatna fel. Addig is, míg ez megtörténik, szükség lenne az adóhatóság átfogó állásfoglalására. Így az érintettek számára világossá válhatna, hogy kezelheti-e üzleti költségként a társaság, ha a kártérítési igényt nem érvényesítik a vezető tisztségviselővel szemben, és ezt mivel kell alátámasztaniuk. Továbbá, hogy jelent-e személyi jövedelemadó kötelezettséget, ha egyetemlegesen felelősek, de a társaság teljesen vállalja a kár megtérítését vagy a biztosítási díjfizetést a vezető tisztségviselő helyett.

 

 

Címkék: társasági adó Siklós Márta magánemberek