A következő cikkben a legfontosabb számviteli alapfogalmakat, szabályokat gyűjtöttük össze.
A számvitel fogalma, számviteli törvény
A számviteli törvény biztosítja a pénzügyi beszámolók keretét. Célja a harmonizáció a magyar jogszabály és a nemzetközi számviteli standardok között. Ugyan jelenleg ettől még messze van, de már így is lehetővé teszi, hogy a nemzetközi standardoknak megfelelően lehessen a könyveket vezetni.
A törvény szabályai érvényesek minden hazai és hazánkban működő nemzetközi gazdasági szereplőre: többek között a gazdasági vállalkozásokra, a külföldi fióktelepekre, de az egészségügyi, szociális és oktatási intézményekre is.
A számviteli törvény nem vonatkozik egyéni vállalkozókra, polgárjogi-civil társaságokra, építő közösségekre, valamint külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseleteire.
A gazdasági társaságoknak folyamatosan számviteli nyilvántartást kell vezetniük a tevékenységükről, (egyszeres) kettős könyvelésről, és számviteli politikát kell kidolgozniuk a jogszabályoknak megfelelően.
Számviteli alapelvek
A számvitel alapelvei a folytonosság, a teljesség, az egyértelműség, a következetesség, a megfeleltetés, a bruttó elszámolás elve, az egyéni kiértékelés, a lényegesség és a költséghaszon elve. A számviteli elveknek évről évre következetesen meg kell felelni.
Kivételes esetekben el lehet térni a számviteli törvény rendelkezéseitől, ha azok nem biztosítanak valós összképet.
A számvitel nyelve
Könyvelést magyarul kell vezetni.
Üzleti év
Az üzleti év az, melyet a pénzügyi riport bemutat – általában megegyezik a naptári évvel, de el is térhet attól.
A beszámoló formái
A pénzügyi beszámoló lehet éves beszámoló, konszolidált éves beszámoló, a kisebb vállalkozásoknak pedig az egyszerűsített beszámoló. Általánosságban kijelenthető, hogy a pénzügyi beszámolót kettős könyveléssel kell alátámasztani.
Egyszerűsített éves beszámoló
Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
- a mérlegfőösszeg az 1,2 Mrd Ft-ot,
- az éves nettó árbevétel 2,4 Mrd Ft-ot,
- az üzleti évben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 50 főt.
További lehetőségek egyszerűsített beszámolóra
2014-től azok a cégek, akik nem kötelesek a könyvvizsgálatra (újonnan alapított cégek), még választhatnak egyszerűsített éves beszámolót, (ennek a beszámolónak a megnevezése „Mikrogazdálkodói beszámoló”), ha a pénzügyi évük egybeesik a naptári évvel, és ha két egymást követő évben az alábbiak közül kettőnek megfelelnek:
- a mérlegfőösszegük kevesebb, mint 100 m Ft,
- az éves nettó árbevételük nem haladja meg a 200 m Ft-ot,
- az éves átlagos létszámuk nem haladja meg a 10 főt.
Éves beszámoló
A fenti feltételeknek meg nem felelő szervezeteknek éves beszámolót kell készíteniük, amely mérleget, eredmény-kimutatást és kiegészítő mellékleteket tartalmaz az adott üzleti évre. Tehát alap előírás, hogy minden kettős könyvvitelt vezető cég éves beszámolót készít.
Összevont (konszolidált) éves beszámoló
Ha az anyavállalat meghatározó befolyást gyakorol a szervezet számára (közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül), akkor mind a kettőnek konszolidált éves beszámolót és üzleti jelentést kell készítenie a számviteli törvényeknek megfelelően.
Különleges szervezetek
Vannak olyan szervezetek, amelyek beszámolóiknak elkészítésre különleges szabályok – például kormányzati rendeletek – vonatkoznak. Ilyenek lehetnek többek között a kormányzati szervek, az alapítványok vagy az egyházak.
"Letétfeltételek"
A kettős könyvelést folytató társaságok kötelesek letétbe helyezni a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig az általuk jóváhagyott éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót, valamint a számviteli dokumentumok kötelező könyvvizsgálata esetén a könyvvizsgálói jelentést és az elfogadott adózott eredményre vonatkozó döntést.
Az anyavállalat a konszolidált éves beszámoló mérlegforduló napjától számított 6 hónap utolsó napjáig köteles az általa jóváhagyott konszolidált éves beszámolóját, a könyvvizsgálói minősítését vagy tanúsítványát független könyvvizsgálói jelentéssel együtt letétbe helyezni.
A letétbe helyezett beszámoló formájának, tartalmának és szövegének meg kell egyeznie azzal, amit a tulajdonosok elfogadtak, és amit a könyvvizsgáló hitelesített.
A letétbe helyezett jelentésekben szereplő adatokat a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani, és bármely személy számára elérhetővé kell tenni, akik másolatokat is készíthetnek az adatokról.
Az EU-s anyavállalatok magyarországi fióktelepei vagy más országokban működő vállalatok, ahol a számvitel, letétbe helyezés, könyvvizsgálati követelmények hasonlóak az EU-hoz, az anyavállalat által jóváhagyott éves beszámolónak, egyszerűsített éves beszámolónak, valamint a független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell az adózás utáni eredmény elhatárolásáról szóló döntést. A letétbe helyezésnek pedig meg kell történnie a pénzügyi kimutatások elfogadásától számított 60 napon belül. Fontos még megemlíteni, hogy a saját, számviteli törvény szerint készített beszámolót, megőrzik, de az anyavállalatét teszik közzé.
Könyvvizsgálat
A könyvvizsgálat célja, hogy véleményt nyilvánítson arról, hogy a társaság éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója vagy a konszolidált éves beszámolója a számviteli törvénynek megfelelően készült-e, valós képet nyújt-e a társaság pénzügyi helyzetéről és működéséről.
A könyvvizsgálat kötelező a kettős könyveléssel rendelkező társaságok számára, kivéve, ha az alábbi két feltételnek megfelelnek:
- éves nettó árbevételük nem haladja meg a 300 m Ft-ot a vizsgált pénzügyi évet megelőző két pénzügyi év átlagában, és
- a vizsgált pénzügyi évet megelőző két pénzügyi év átlagos munkavállalói létszáma nem haladja meg az 50 főt.
A fenti kivétel nem alkalmazható:
-
közérdekű szervezetekre,
-
bankokra,
-
konszolidált vállalkozásokra,
-
nem magyarországi fióktelepekre, (kivéve a külföldi székhelyű fióktelep, amelynek a székhelye az Eu egy tagállamában van, annak nem kötelező a könyvvizsgálat)
-
olyan társaságokra, melyek különleges körülmények között valóságos és megbízható szemlélet érdekében eltérhetnek a számviteli törvénytől.
A könyvvizsgálót a vállalat legfelsőbb szervének kell kineveznie. A társaság szabadon dönthet arról, hogy alkalmaz-e könyvvizsgálót, ha ez egyébként nem lenne kötelező számára.