A közelmúltban – 2019. január 24-én – az Európai Bizottság elmarasztalta hazánkat az EKÁER rendszer az uniós szabályokkal történő harmonizációjának elmaradása miatt, kötelezettségi eljárást indítva Magyarország ellen. Mivel ez már nem az első eset volt, hiszen 2017. október 4-én intézett először felhívást hozzánk ez ügyben, várható, hogy az ügynek lesz még folytatása.
A bizottság felszólította Magyarországot, az Áfa-irányelv szabályainak betartására, a rendszer összehangolására az uniós szabályokkal.
A Bizottság kifogásolja azt, hogy a vállalkozásoknak részletes jelentést kell készíteniük a magyar adóhatóságok részére bizonyos közúti fuvarozási tevékenységeikről, hiszen ez megsérti az Áfa-irányelvet, mivel a határokon átnyúló uniós tranzakciókhoz kapcsolódóan adminisztratív terheket vezet be. Kifogásolják, hogy a magyar jogszabályok sértik a semlegesség és az arányosság elvét, valamint az üzleti tevékenységeknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által garantált szabadságát.
Ha két hónapnál tovább nem teszünk semmit, hogy megfeleljünk a megfogalmazott kéréseknek, azaz a magyar EKÁER-t nem igazítjuk a közösségi áfa-szabályozáshoz, a Bizottság indoklással ellátott véleményt küldhet a magyar hatóságoknak. Ennek hatására a magyar jogalkotó vagy kénytelen lesz módosítani az EKÁER szabályrendszerét, vagy fel kell készülnie arra, hogy az Európai Unió Bírósága előtt kell majd megvédenie.
A magyar szaktárca álláspontja szerint az Európai Bizottság elvárása következetlen, hiszen a harmonizáció gyakorlatilag megsemmisíti az EKÁER bevezetésével elért eredményeket az adócsalások elleni küzdelmében, ami pedig nemcsak hazánk, hanem az Unió érdeke és célkitűzése is.
Az EKÁER ugyanis az egyik leghatékonyabb eszköz a fiktív és adózatlan áruk kereskedelmével szemben ma Magyarországon, amely a gazdaságát fehérítését teszi lehetővé. Ráadásul a rendszer a közösség más tagállamainak is felkeltette az érdeklődését. Ilyen például Lengyelország és Szlovákia, akik már maguk is alkalmazzák az általuk magyar példára fejlesztett saját közúti ellenőrző rendszerüket. Így ezek az államok már sokkal hatékonyabban tudnak fellépni az áfacsalások egyik legnépszerűbb területén, a mezőgazdasági terménykereskedelemben.
A magyar fél álláspontja szerint valószínű, hogy ha megszüntetnénk a határon átnyúló ügyleteket sújtó többlet adminisztrációt, akkor ezzel megszűnnének a rendszernek köszönhetően eddig elért, kimutatható előnyös hatások az illegálisan működő piaci szereplők azonosítására és kizárására, valamint az adók beszedésére.
