Napjainkban a nyugdíjba vonulás nem feltétlenül jelenti a dolgos hétköznapok megszűnését. Sokan a nyugdíj mellett is munkát vállalnak. Egyesek nem tudják megélhetésüket, vagy az addig megszokott életszínvonalat biztosítani a nyugdíjukból, mások családi kötődések hiányában elfoglaltságot keresnek a hétköznapokra. Akadnak olyanok is, akiket nem elégítenek ki az otthoni teendők. Bármi is legyen a további munkavégzés oka, az állam egyre kedvezőbb feltételeket biztosít a nyugdíjas munkavállalóknak. Azonban tisztában kell lenni az új szabályok hátulütőivel is.
A legújabb szabályozás 2020. július 1-jével lépett hatályba, ezért ennek részletei még nem jutottak el a köztudatba. Blogunkban összefoglaljuk a nyugdíjasok munkavállalásának társadalombiztosítási szabályait, valamint magyarázatokkal segítjük azok kedvezőbb megértését.
A nyugdíjas munkavégzés támogatásának folyamata már 2017-ben elkezdődött, 2017 július 1-jével vezették be a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjait érintő kedvező rendelkezéseket. A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködése alapján nem válik biztosítottá. A személyes közreműködési kötelezettség alapulhat munkaviszonyon, megbízási jogviszonyon vagy vállalkozási jellegű jogviszonyon. Az öregségi nyugdíjas tag biztosítási kötelezettség alóli mentessége miatt járulék- és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nem keletkezik. Az öregségi nyugdíjas tag részére a fent nem említett esetekben pénzben juttatott jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után csupán 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.
Míg a további könnyítések eredményeként 2019. január 1-jétől csupán a munkaviszony keretében, addig 2020. július 1-jétől a foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól. A társadalombiztosítási járulék mértéke 2020. július 1-től 18,5%. A nyugdíjas munkavégzésből származó jövedelme után a kifizetőnek sem kell megfizetnie a jelenleg 15,5%-os mértékű szociális hozzájárulási adót. Továbbá 2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek járulékot (18,5%), és a társas vállalkozásnak sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot (havi 7.710, illetve napi 257 forint) megfizetni. A fenti rendelkezések érvényesek akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. Tehát ez esetben is csupán a 15%-os személyi jövedelemadót kell megfizetni.
Lényeges tisztázni, milyen nyugellátás melletti kereső tevékenységről van szó. A fenti szabályok az ún. kiegészítő tevékenységet folytatókra vonatkoznak, vagyis azokra, akik a nyugdíj mellett végeznek kereső tevékenységet. Ide tartoznak többek között nemcsak a nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjasok, hanem a 40 év szolgálati idővel nyugellátásra jogosult nők, valamint más EGT tagállam által megállapított nyugellátás melletti magyarországi kereső tevékenységet végző saját jogú öregségi nyugdíjasok is.
A járulékfizetési kötelezettség elmaradásával összhangban a fenti nyugdíjas kör nem minősül biztosítottnak és nem szerez további szolgálati időt a nyugdíj melletti kereső tevékenységére tekintettel. Ez azzal a következménnyel is jár, hogy betegség esetén nem jár táppénz, munkakörrel összefüggő baleseti ellátás. Továbbá nem lesz jogosult a többlet szolgálati idő miatt nyugdíjemelésre.
Miután 2020. július 1-jétől már nem kell fizetni járulékot a nyugdíj mellett szerzett kereset után egyetlen dolgozó nyugdíjasnak sem, a nyugdíjtörvényben hatályon kívül helyezték a járulékalapot képező keresetek révén szerezhető nyugdíjnövelésről szóló rendelkezéseket is. A korábbi szabály szerint az öregségi nyugellátásban vagy a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személy – még akkor is, ha a nyugellátása szünetel például amiatt, hogy a közszférában dolgozik – saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján az adott naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező keresete egytizenketted részének fél százalékával (vagyis az éves keresete 1/2400-ad részével) egyező mértékű nyugdíjnövelésre szerez jogot.
Ugyanakkor bár a nyugdíj melletti kereset most már nem keletkeztet nyugdíjnövelési jogosultságot a járulékmentesség miatt, a kereső tevékenységtől független nyugdíjemelés természetesen ennek a nyugdíjas körnek is jár.
Előnyös változás azonban, hogy a nők kedvezményes, 40 év szolgálati idővel szerzett nyugdíja mellett munkaviszonyban dolgozó nők az éves keretösszeget már 2019. január 1-jétől, a bármely más jogviszonyban dolgozók pedig 2020. július 1-jétől figyelmen kívül hagyhatják. A korábbi korlátozás szerint annak a kedvezményes nyugdíjban részesülő nők esetében szüneteltetni kellett a nyugdíj folyósítását, ha nyugdíj mellett végzett munkájából származó, nyugdíjjárulék alapját képező keresete az év első napjától számolva meghaladta a minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (ez az éves keretösszeg) ennek elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. Az éves keretösszegbe nem számít bele a közalkalmazottként és egyéb közszolgálati jellegű jogviszonyban szerzett kereset, hiszen annak időtartamára a nyugdíjat eleve szüneteltetik. Az új szabály szerint 2020. július 1-jétől már a nők kedvezményes nyugdíja mellett is korlátozás nélkül lehet keresni bármilyen jogviszonyban (munkavállalóként, megbízottként, vállalkozóként) a versenyszférában.
Összefoglalva tehát az új szabályozás hátránya, hogy a kereső tevékenység után elmarad a nyugdíjemelés és a keresetre tekintettel járó pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokat nem lehet igényelni. Ugyanakkor kedvező, hogy a nyugdíjas a nyugdíj teljes összegének megtartása mellett bruttó keresetének 85%-át kézhez kapja. Kiegészítheti a nyugellátást, a hivatása iránti szeretetnek nyugdíjas éveiben is hódolhat, fizikailag, szellemileg frissen tarthatja magát, emberi kapcsolatai megmaradnak. Továbbá a foglalkoztatóknak is megéri a nyugdíjasok foglalkoztatása a bérköltség csökkenése miatt.
