Jó hír, hogy már a módosítási javaslat jelenlegi formájában is mérséklődik a KATA büntető adó hatása az eredeti elképzelésekhez képest, és kedvezőbbé válik a KIVA adózás is. Cikkünkben összefoglaljuk a kisadózókat érintő adótörvény módosítási terveket.
Kisadózó vállalkozások adója (KATA)
Ahogyan arról korábbi blog bejegyzésünkben már hírt adtunk, 2021. január 1-jétől 40%-os büntető adót terveznek az olyan cégek számára, amelyek egy katás vállalkozástól egy évben több, mint a 3 millió forint értékben rendelnek meg szolgáltatást vagy terméket. A plusz terhet nem a katás vállalkozónak, hanem a megrendelőnek kell megfizetnie, kivéve, ha külföldi, ez esetben ugyanis a kisadózó vállalkozást terhelné a büntetőadó. Már egy éve napirenden van a módosítás. Köztudott, hogy a döntéshozók elégedetlenek a kisadózó vállalkozások tételes adójának, vagyis a katának a gyakorlatával és hatásaival, és szigorítani szeretnének az alkalmazás feltételein. A fenti szabályozást azonban kihirdetése óta rengeteg kritika érte, úgy tűnik a büntető adó mértéke – talán ezek hatására is – bújtatott módon fog csökkenni.
A folyamatban lévő őszi adósaláta törvény, ugyanis módosítaná a költségvetésről szóló 2020. évi LXXVI. törvényt. A javaslat kiegyenlítő szorzót iktatna be a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló külföldi jogi személytől származó bevétel, illetve a külföldi kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel esetében. Ezekben az esetekben a 40%-os adót ugyanis nem a kifizető, hanem a kisadózó vállalkozás köteles megfizetni. Itt az adó alapja nem a 3 millió forintot meghaladó bevételrész egésze, hanem annak „csupán” 71,42 százaléka lenne. Ezzel a büntető adó effektív mértéke körülbelül 29%-ra (pontosan 28,568%) mérséklődne.
Érdemes azonban a részletekre is ügyelni! Hiszen a módosítás eleve nem minden „büntető adó tételre” vonatkozna, hiszen a katás vállalkozások magyar megrendelőit továbbra is sújtaná a 40%-os adó.
Kisvállalati adó (KIVA)
A kisvállalati adó (kiva) mértéke 11%-ra csökken, és több cég választhatja majd ezt az adózási formát, mert a bevételi értékhatárt a jelenlegi egyről hárommilliárd forintra, a kilépésit pedig háromról hatmilliárd forintra növelik. Vigyázat azonban itt is, mert a bevételi értékhatárokat a kapcsolt vállalkozásokkal együttes összegben kell figyelembe venni, amely sajnos továbbra is sok hazai vállalkozást zár ki ennek az egyébként kedvező adónemnek az alkalmazása alól – jellemzően azokat, amelyek vállalatcsoporthoz tartoznak.
Módosítják a kisvállalati adóról társasági adóra történő áttérés szabályait is, bezárva ezzel egy kiskaput. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis – a számviteli törvény korábbi módosításának következtében – a társasági adó alá való visszatérést megelőző utolsó kisvállalati adós évben keletkezett eredmény után nem kellene (eddig nem is kellett) adózni. Ez nyilván visszaélésekre ad lehetőséget, így a javaslat biztosítja e nyereség adózását is, továbbá azt is, hogy a szükséges adatok az adózók rendelkezésére álljanak, amely érdekében nyilvántartási kötelezettséget vezetnek be.
Könnyítés várható abban a tekintetben is, hogy az adóalanyiság adótartozás miatt ne szűnjön meg minden esetben. Jelenleg ugyanis, ha a kivás vállalkozásnak 1 millió forintot meghaladó nettó módon számított, NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása van a naptári év utolsó napján, akkor kiesik a KIVA alól. Ezt eddig igazolási kérelemmel sem lehetett orvosolni, ráadásul az újabb belépést is átmeneti időhöz kötötte a jogszabály. A javaslat szerint a jövőben megmaradhatna a KIVA alanyiság, ha az adótartozást az adóalany a NAV határozatának véglegessé válásáig megfizeti. Az adóhatóság ez esetben visszavonná a megszűnésről rendelkező határozatát.
