Az üzleti vállalkozás lényege, hogy a befektetett tőke „hozzon valamit – lehetőleg minél többet – a konyhára”, vagyis a cég miután minden költségét és az adókat kifizette, nyereséges legyen. Ezt a nyereséget a tulajdonosok osztalékként vehetik fel a cégből, ez a befektetésük gyümölcse.
2020 ebből a szempontból is különleges év volt: sokan gyakorlatilag bevétel nélkül maradtak, nemhogy nyereséget nem termeltek, de még a költségeik kifizetése is nehézségekbe ütközött. Ugyanakkor szerencsére voltak olyan iparágak, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben érintett a COVID, sőt lehet, hogy kifejezetten kedvező volt számukra az elmúlt időszak. Gondoljunk csak a maszkok, fertőtlenítőszerek gyártóira, a futárokra vagy az online hozzáférést biztosító szolgáltatásokra, ők továbbra is képesek lehettek nyereségesen működni. Ezen vállalkozások számára továbbra is adott az osztalék felvétele.
De mit tehetnek a veszteséges vállalkozások? Kevesen tudják, hogy veszteséges cégből is lehet osztalékot felvenni. Nézzük tehát az osztalékfizetés legfontosabb szabályait és az ebben rejlő lehetőségeket!
Az osztalékfizetéssel kapcsolatban az ügyvezetés felelős azért, hogy biztosítsa a cég fizetőképességét az osztalékfelvétele után is. A Polgári törvénykönyv már nem írja elő az erről szóló írásbeli úgy nevezett „fizetőképességi nyilatkozatot”, de továbbra is biztosítani kell, hogy a működés kockázata ne növekedjen, a társaság likviditása továbbra is biztosított legyen.
Az osztalék forrásai:
- az adott év megtermelt nyeresége, vagyis az adózott eredménye
- de ha ez nem elég vagy az adott év veszteséges volt, akkor a korábbi évek eredménytartaléka
- esetleg a korábbi évben már megszavazott, de még fel nem vett osztalék (ilyenkor számvitelileg már kikerült az eredménytartalékból, de a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek között még megjelenik a társaság könyvelésében).
Az osztalékfizetés alapfeltétele, hogy
- a saját tőke összege az osztalékfizetés után sem csökkenhet a jegyzett tőke értéke alá,
- és az úgy nevezett osztalékfizetési korlátok – melyekre később térünk ki – figyelembevételével reális lehetőség a szabályos osztalékfizetés.
Mikor lehet osztalékot fizetni?
Évente egyszer dönthetnek erről a tulajdonosok a mérlegelfogadás során az erről szóló taggyűlési határozattal. Magát a kifizetést azonban részletekben is lehet teljesíteni, akár a döntést követően, akár később is, amikor a cég pénzügyi helyzete megengedi, és az ügyvezetés szerint biztonságos. Az osztalék nemcsak pénzben, hanem eszközben is felvehető.
Ha a mérlegelfogadáskor a tagok nem határoztak osztalékfizetésről, évközben csak osztalékelőlegről tudnak dönteni, de ez nagy adminisztratív teherrel jár.
- El kell készíteni egy „közbenső” mérleget (eredménykimutatás és kiegészítő melléklet nélkül, és nem kell közzétenni).
- Ha a cég könyvvizsgálatra kötelezett, akkor ezt is el kell végeztetni.
- Ha netán az évvégén kiderül, hogy mégis veszteséges volt a cég, az osztalékelőleget vissza kell fizetni.
Az évközi osztalékelőleg kifizetésnek nincs számszerű korlátja, ezt elvileg bárhányszor meg lehet tenni, de a magas adminisztratív terhek miatt ez sem nem életszerű, sem nem éri meg. Sokkal inkább jellemző, hogy évközben egyszer történik osztalékelőlegről szóló döntés.
Kinek jár az osztalék?
Az osztalékot mindig az a tulajdonos kapja, aki az osztalékról szóló döntés időpontjában tulajdonos a cégben. Ha évközben értékesítették a vállalatot, akkor az új tulajdonos veszi fel az osztalékot, hiszen a cég vételárát nyilván úgy határozta meg az eladó, hogy figyelembe vette a neki járó, „bent maradt” osztalékot is, amit így a vevő a vételárban „megfizetett”.
Az osztalékot jellemzően tulajdoni rész arányában fizetik ki, de ettől el is térhetnek a tulajdonosok, ha mindenki elismeri, hogy egyikük a tulajdoni részénél nagyobb arányban vette ki a részét a munkában, a nyereség nagyobb arányban köszönhető neki, mint amit a befektetése indokolna. Az ilyen úgy nevezett alineáris (tulajdoni hányadtól eltérő) osztalékfizetést azt megelőzően a társasági szerződésben, alapító okiratban rögzíteni kell.
Mi történik a fel nem vett, ki nem fizetett osztalékkal?
Visszakerül a saját tőkén belül az eredménytartalékba, és a következő években is felvehető marad.
Osztalékfizetési korlátok
Az egyik jellemző osztalékfizetési korlát a fejlesztési tartalék képzése, amely egyúttal egy gyakran használt adóalapcsökkentési lehetőség is. A fejlesztési tartalék gyakorlatilag egy „adóhitel”, amelynek lényege, hogy lehetőséget biztosít jövőbeli beruházásra úgy, hogy annak értéke után a társasági adót nem kell megfizetni abban az évben, amikor létrehozták ezt. Ebből a „félre tett pénzből” 4 éven belül beruházást kell megvalósítani, és ennek a beszerzett eszköznek az évente elszámolt értékcsökkenése az adónál nem vehető figyelembe, azaz részletekben vissza kell fizetni a korábban igénybe vett adó összegét. (Itt érdekességként érdemes megjegyezni, hogy egy vállalkozás akkor jár a legjobban, ha a lehető leghosszabb ideig „leírható” eszközt szerzik be a fejlesztési tartalékból (pl. ingatlant), mert ekkor kell a leglassabban, a legkisebb részletekben visszafizetni az adóhitelt.)
Az eljáráshoz tartozik még egy kötelező elszámolás, nevezetesen az úgy nevezett lekötött tartalék képzés. Ez a lekötött tartalék osztalékfizetési korlát, azaz az ilyen címen lekötött összeget nem lehet felhasználni osztalékfizetésre.
Számos ilyen osztalékfizetési korlát ismert még a számvitelben, ezért minden esetben nagyon fontos a saját tőkén belül a szabadon felhasználható rész pontos meghatározása.
Osztalékfizetés euróban
Arra is van lehetőség, hogy a forintban megállapított mérleg alapján a forintban megállapított osztalékot euróban fizessék ki, de ez további bonyodalmakat, problémákat okozhat. Ilyen esetekben meg kell határozni az árfolyamot, és kérdés, hogy ki viseli az árfolyamkockázatot.
Hogyan adózunk az osztalék után?
Társaságok közötti osztalékfizetés esetén nincs adózás, a kifizetés adómentes. Ha az osztalékot magánszemély kapja, akkor 15%-os személyi jövedelemadót és 15,5% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Ez utóbbinak azonban van egy maximális értéke. Ha az osztalékot kapó magánszemély rendelkezik a minimálbér 24-szeresét (2021-ben 3.864.000 Ft) elérő szochó köteles jövedelemmel (pl. munkabérrel), akkor további adófizetési kötelezettsége nincs.
