A magyar adóügyi illetőséggel bíró magánszemélyek a világon bárhol szerzett jövedelmük után Magyarországon kötelesek adót fizetni, így van ez a külföldi forrásból szerzett befektetési jövedelmekkel is.
A külföldi forrású jövedelmek magyar adókötelezettségének megállapításához jó kiindulópontot jelentenek a külföldi szolgáltatók (bank, pénzintézet, befektetési szolgáltató) által kiállított igazolások, azonban érdemes ezeket fenntartásokkal kezelni, mert a jövedelem és a fizetendő adók megállapítására országonként eltérő szabályok vonatkoznak: más-más lehet a jövedelem típusa vagy a figyelembe vehető bevételcsökkentő tételek. Ha tehát a külföldi szolgáltatók igazolásait kételyek nélkül követjük, könnyen megeshet, hogy egy ellenőrzés során a magyar adóhatóság hibát, adóhiányt tár fel. Mit tehetünk ennek elkerülésére?
1. Állapítsuk meg, hogy milyen típusú az általunk birtokolt külföldi értékpapír.
Ez alapján határozható meg, hogy az adott értékpapírhoz kapcsolódó jövedelem milyen jogcímen válik adókötelessé. Például a részvények után realizált hozam osztalékként, a kötvények után realizált hozam kamatjövedelemként adózik, bár mindkettő értékpapír. Ehhez a nemzetközi értékpapír-azonosító szám és az értékpapírra vonatkozó tájékoztató nyújt segítséget.
2. Vizsgáljuk meg, hogy elkerülhető-e, vagy legalább mérsékelhető-e a kettős adóztatás, ha a jövedelem forrása szerinti országban is vontak le adót.
Nézzünk utána, hogy Magyarország és a jövedelemforrás országa között van-e megállapodás a kettős adóztatás elkerülésére. Az ilyen országok listája a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján érhető el.
A kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezmények előírást tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a magyar adóügyi illetőségű magánszemély jövedelemét a két ország közül melyiknek van joga adóztatni. Előfordulhat, hogy adóztatási joga mindkét országnak van, de ilyenkor a külföldön levont adó az egyezmények alapján levonható adó mértékéig beszámítható a magyar adó összegébe. Vigyázat!: a külföldön levont adó nem igényelhető vissza a magyar adóbevallásban, akkor sem, ha a forrásországban fizetett adó magasabb, mint a magyar adó. Amennyiben a forrásország több adót vont le, mint amennyit az egyezmény számára lehetővé tesz, úgy a többletadó a külföldi állam jogszabályai szerint igényelhető vissza. Ha viszont a külföldön levont adó nem éri el a magyar adó összegét, úgy a különbözetet Magyarországon meg kell fizetni.
Az értékpapírok esetében a külföldön levont adót nem összességében, hanem értékpapíronként kell vizsgálni. Vagyis azoknál az értékpapíroknál, amelyeknél nem vontak le adót külföldön, nem lehet figyelembe venni a másik értékpapíron levont adótöbbletet.
Külföldi befektetései vannak? Szeretné optimalizálni jövedelmének adózását, elkerülni a kettős adóztatást, de a rosszul kiszámított adókból származó kockázatokat is?
Ne kövesse vakon a külföldi befektetési szolgáltatók igazolásait! Nehogy egy ellenőrzés hibát vagy adóhiányt találjon!
Forduljon a LeitnerLeitner tapasztalt szakértőihez!
Ha tőkejövedelmei külföldről származnak különösen óvatosan kell eljárnia!
Az ilyen bonyolult esetekben Global Mobility Üzletágunk kollégái tudnak minden részletre kiterjedő tanáccsal szolgálni!
3. Számítsuk át a jövedelmet és a fizetendő adót forintra!
Magyarországon az adót forintban kell megfizetni, illetve a személyi jövedelemadó bevallásban a jövedelmet és az adó összegét is forintban kell feltüntetni. Ha a bevétel, a kiadás, vagy a jövedelem megállapításához szükséges bármilyen összeg külföldi pénznemben áll rendelkezésre, úgy az átszámításhoz a személyi jövedelemadóról szóló törvény ad részletes iránymutatást.
Általános szabály, hogy a külföldi pénznemről forintra történő átszámítást a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell elvégezni, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyamlapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon.
4. Számoljuk ki a szociális hozzájárulási adót!
A szociális hozzájárulási adót a külföldi eredetű befektetésből származó jövedelmek esetében is vizsgálni kell. A kettős adóztatás elkerülését szolgáló adóegyezmények rendelkezései nem terjednek ki a szociális hozzájárulási adóra, azokat csak a személyi jövedelemadó vonatkozásában lehet alkalmazni.
5. Számoljuk ki az adót, ha nincs kettős adóztatási egyezmény hazánk és a másik ország között!
Amennyiben nincsen egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére, akkor az általános szabály szerint a Magyarországon fizetendő adó csökkenthető a jövedelemszerzés helye szerinti országban levont adó összegével, azonban a külföldön megfizetett adó beszámítása miatt a jövedelem után fizetendő magyar adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5%-nál.
Nem csökkenti a magyar adót azonban az az adóösszeg, amely a magánszemélynek a külföldi államban visszajár. Ezen szabályok alkalmazandók például az OECD tagállamban (pl. az Amerikai Egyesült Államok) székhellyel rendelkező társaságok által kibocsátott értékpapírból származó jövedelem, valamint az OECD tagállamban székhellyel rendelkező társaságok által fizetett kamatok esetében.
6. Gondoljunk a kivételekre!
Ha a befektetésből származó jövedelem alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező társaságtól származik, akkor a befektetésből származó jövedelem egyéb jövedelemként válhat adókötelessé. Erre a jövedelemtípusra a korábbiaktól eltérő szabályok vonatkoznak például a forintra történő átszámítás, a szociális hozzájárulási adókötelezettség vagy akár a külföldön megfizetett adó beszámítása során.
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy cikkünkben csak az általános és leggyakrabban alkalmazott szabályokra tértünk ki. Az adókötelezettség meghatározásakor azonban – különösen, ha a jövedelem külföldről származik – további szempontokat és szabályokat is figyelembe kell venni. Ezért minden esetben javasoljuk adótanácsadó bevonását az értékpapírokból származó jövedelmek utáni adókötelezettségek pontos meghatározásához.
A magánszemélyek értékpapír-jövedelmének adózása: a hozamok
A magánszemélyek értékpapír-jövedelmének adózása: értékesítés
