HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (3) 2019 (1) 2021 (1) 42-es vámeljárás (1) 4 gyerekes anyák kedvezménye (1) A1 nyomtatvány (3) Adatexport-Generátor (4) adatkezelés (2) adatszolgáltatás (23) Adatszolgáltatási Health Check (1) adminisztráció (32) adó (1) adócsalás (8) adóelengedés (5) adóeljárás (2) adóellenőrzés (51) adóellenőrzések (19) adóelőleg-nyilatkozat (1) adóelőny (13) adófelajánlás (1) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adóhitel (2) adókedvezmény (64) adókönnyítés (8) adómentes (1) adómentes juttatás (6) adómérséklés (4) adórendszer (5) adótartozás (8) adótörvény-változások 2019 nyári csomag (3) adótörvény-változások 2020 ősz (4) adótörvény-változások 2021 nyári csomag (1) adóváltozás (8) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (5) adóváltozások 2020 (6) adózás rendje (3) adózói minősítés (4) AES (1) áfa (81) áfa-bevallási tervezet (4) áfa-workshop (8) áfabevallás (11) áfacsalás (12) áfaegyenleg (6) áfakulcs (5) áfamentesség (2) áfareform (3) áfa health check (1) Ágoston Krisztián (12) agresszív adótervezési struktúrák (2) air (3) alanyi adómentesség (2) alapítvány (5) alkohol (1) állásidő (1) általános forgalmi adó (30) APA-eljárás (5) árfolyamkockázat (1) árfolyamkülönbözet (4) árfolyamnyereség (6) árfolyamveszteség (3) art (5) átalakulás (1) átalakulások könyvvizsgálata (1) átstrukturálás (1) áttérés euro alapú könyvelésre (1) automatikus információcsere (1) automatizálás (4) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (10) Bálint Orsolya (5) Bartha Noémi (1) befektetési jegy (2) beföldi összesítő jelentés (3) behajtási költségátalány (4) behajthatatlan követelés (4) behajthatatlan követelések (3) belföldi összesítő jelentés (1) belterületbe vont ingatlan (1) BEPS (15) bércsökkentés (1) béren kívüli juttatás cafetéria (17) bérgyártás (3) bérszámfejtés (4) bértámogatás (8) beruházás (10) beszámoló (6) bevallás (2) bevallás-tervezet (2) big data (3) BIREG (2) bírság (35) bírságmértékek (1) bizalmi vagyonkezelés (1) biztosítás (1) Blacklist check (3) Bod Péter Ákos (1) Bökönyszegi Kitti (4) Brexit (1) cafetéria (13) cash box (1) céges biztosítás (2) céges megtakarítás (1) cégkapu (6) COVID-19 (43) családi adókedvezmény (2) családi kedvezmény (1) családi vállalkozások (1) családtámogatási ellátások (2) csok (1) csökkentett munkaidő (1) csoportos biztosítás (1) csoportos konzultáció (1) csoportos tanácsadás (1) csoportos társasági adózás (7) DAC 6 (3) diák (2) diákhitel-törlesztés támogatása (1) digitalizáció (7) dohány (1) dohánytermékek (1) dr. Juhász Judit (5) dr. Menczel-Kiss Gellért (12) dr. Rácz Nóra (13) e-aláírás (1) e-kereskedelem (1) e-szigno (1) eelektromos autó (1) egészségbiztosítás (16) egészségügyi hozzájárulás (6) egészségügyi szolgáltatási járulék (7) egyéni vállalkozó (2) egyszerűsített beszámoló (1) egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (1) egyszer használatos műanyagok (1) eho (9) eIDAS (1) EKAER (21) EKÁER (4) EKHO (2) elektromos töltőállomás létesítése (1) elektronikus kereskedelem (1) elektronikus ügyintézés (5) Elek Diána (28) életbiztosítás (1) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzés (2) ellenőrzött külföldi társaság (3) ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) első házasok kedvezménye (2) energiaadó (2) energiahatékonyság (3) építőipar (1) értékpapír (3) eSZJA (5) EU (9) EUB határozat (1) Európai Bíróság (2) EVA (2) éves beszámoló (1) éves konszolidált beszámoló (1) évzárás (4) év végi üzleti ajándék (2) exit tax (3) expat (4) export értékesítés EU-n kívülre (1) fejlesztési adókedvezmények (15) fejlesztési tartalék (6) feketelista (1) feketemunka (1) felmondás (1) feltételes adóbírság (1) Ferov Réka (5) filmalkotások (5) finanszírozás (2) fizetési halasztás (2) fizetési könnyítés (1) fizetés nélküli szabadság (2) Fotiadi Ágnes (17) Freyné Bálint Orsolya (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (2) gazdasági intézkedések (4) GDPR (1) gépjárműadó (1) globális minimumadó (1) gyorsintézkedések (8) Hajdu Bernadett (2) háromszögügylet (3) határokon átnyúló adótervezési konstrukció (2) határozatok formai hibái (1) hazai vállalatcsoportok (2) helyi iparűzési adó (14) hibrid eszközök (1) hipa (7) hitel (1) hitelesített adóalany (1) home office (5) hozam (1) HR (40) IFRS (3) illeték (8) importáfa (2) ingatlan (4) ingatlanfejlesztés (3) ingatlan bérbeadása (1) innovációs járulék (1) iparűzési adó (5) izoláció (1) Jancsa-Pék Judit (135) járulék (12) jegyzett tőke (3) jogdíj (3) jogorvoslat (2) jövedéki adó (3) jövedéki termékek (1) Juhász Alexandra (1) Juhász Judit (4) K+F (4) Kálmán Veronika (4) kamat (2) kamatjövedelmek adózása (3) kapcsolt vállalkozás (20) KATA (8) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) készpénz (1) készpénzfizetési korlát (1) készpénz fizetés (1) kiadmányozási hiba (1) kijárási tilalom (1) kiküldetés (19) kimentési kérelem (1) Király László György (3) kisadók (17) kisértékű küldemény (3) kiskereskedelmi különadó (3) kisvállalati adó (1) kitüntetés (1) KIVA (10) kivitel (1) kiviteli korlátozás (1) klímavédelem (1) kockázati biztosítás (1) költségtérítés (1) könyvelés (4) könyvelés automatizáció (1) könyvvizsgálat (5) környezetvédelem (8) környezetvédelmi termékdíj (14) koronavírus (34) kriptovaluta (1) ktd (7) külföldi munkavállalás (8) különadó (12) különös adó-visszatérítés (3) kúria jogegységi határozat (1) kurzarbeit (10) kutatás-fejlesztés (5) láncértékesítés (5) lancügylet (1) látványcsapatsport (6) LeitnerDigital (22) LeitnerLeitner (15) lekötött tartalék (1) logisztika (1) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (9) Magyar GAzdaságért Díj (1) Major Valéria (2) megbízási jogviszony (1) megbízható adózó (3) megtakarítás (1) megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása (1) menedzsment (1) mérleg (1) minimálbér (2) minimumadó (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkaerő-piaci támogatás (1) munkajog (5) munkavállalói résztulajdonosi program (2) munkaviszonyon felüli jövedelmek (1) M lapok (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (5) NAV áfabevallási asszisztens (2) NAV áfa bevallási tervezet (1) négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye (1) négygyerekes anyák kedvezménye (1) nemzetközi adóeljárások (12) nemzetközi adózás (25) nemzetközi fuvarozás (2) nemzetközi vállalatcsoportok (5) népegészségügyi termékadó (1) neta (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (3) nyilvántartás (19) nyugdíj (9) nyugdíj-előtakarékossági számla (5) nyugdíjasok járulékkötelezettsége (2) nyugdíjasok kiegészítő tevényesége (2) nyugdíjasok munkavállalása (3) nyugdíjas szövetkezet (2) nyugdíjbiztosítás (4) nyugdíjjárulék (2) objektív tényezők (1) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzés (1) önellenőrzési pótlék (2) one stop shop (1) önkéntes pénztár (1) online pénztárgégép (1) online számla-adatszolgáltatás (22) Online számla-adatszolgáltatás (4) online számlázás (22) online számlázó programok (23) országonkénti jelentés (6) OSS (1) osztalék (8) osztalék fizetési korlát (1) otthoni munkavégzés (1) Palicz Marianna (6) pályázat (2) Partner review (3) pénzmosás (1) pénzügyi év (1) piaci értéken való értékelés (1) Pintér Gabriella (1) Posting irányelv (1) pótbefizetés (2) QES (1) quick fixies (9) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) rehabilitációs adó (2) rehabilitációs hozzájárulás (2) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (2) reprezentáció (1) részletfizetés (3) részmunkaidő (1) részvény (2) rokkantsági ellátás (1) SAF-T (1) saját tőke (2) semmisségi okok (1) Siklós Márta (40) Single use plastic (1) single vat area (1) social distance (1) start-up (2) SUP (1) szakképzési hozzájárulás (7) szálláshely-szolgáltatás (2) számlakorrekció (1) számlázó program (8) számvitel (23) számviteli alapelvek (1) számviteli alapfogalmak (1) számviteli politika (3) számviteli törvény (1) számvitel nyelve (1) személyi jövedelemadó (34) személyi jövedelmadó bevallás (21) személyi kedvezmény (5) Szép-kártya (3) szervezetfejlesztés (1) szervezeti struktúra (1) szerződéses gyártás (3) szja (57) szochó (21) szociális hozzájárulás (23) szociális hozzájárulási adó (10) szokásos piaci ár (2) Taga György (2) tagi kölcsön (1) Takács Mária (1) Tamásné Czinege Csilla (1) támogatás (6) tao (15) társadalombiztosítás (18) társadalombiztosítási járulék (4) társasági adó (50) tartós befektetési számla (3) távértékesítés (1) távmunka (3) Taxand (2) TB (8) TBSZ (2) telephely (3) teljesítésekkel arányos bevétel-elszámolás (1) termékdíj (5) Timár Katalin (3) tőkeemelés (1) tőkehelyzet rendezése (3) tőkejövedelmek (9) tőkejövedelmek adózás cikksorozat (5) tőkekivonás (2) tőkepiaci ügylet adózása (2) tőketartalék (1) törzstőke (4) Tóth Dorottya (1) tőzsdei ügyletek (1) transzferár (40) transzferárazás (10) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (3) ügyfélkapu (2) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) utalványok (1) utalványok áfakezelése (1) utódlás (1) utólagos adóalap-csökkentés (2) üzleti út (1) vagyonáthelyezés (1) vagyonkezelő alapítvány (3) vállalatirányítás (1) vállalkozásból kivont jövedelem (1) vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége (1) Vályi-Kis Beáta (1) Vályi Beáta (1) vám (6) vámeljárás (5) vámkezelés (2) VATs App (2) VAT Expert Group (1) védett kor (1) versenyképesség (2) VIES-validátor (3) webinárium (4) XML (1) XML-Validátor (3) XSD 2.0 (1) XSD 3.0 (1) • szociális hozzájárulási adó (1) Címkefelhő

Mikor és hogyan vehetünk fel osztalékot?

2021.04.20. 12:37 leitnerleitner

Az üzleti vállalkozás lényege, hogy a befektetett tőke „hozzon valamit – lehetőleg minél többet – a konyhára”, vagyis a cég miután minden költségét és az adókat kifizette, nyereséges legyen. Ezt a nyereséget a tulajdonosok osztalékként vehetik fel a cégből, ez a befektetésük gyümölcse.

penzbehajto_3.jpg

2020 ebből a szempontból is különleges év volt: sokan gyakorlatilag bevétel nélkül maradtak, nemhogy nyereséget nem termeltek, de még a költségeik kifizetése is nehézségekbe ütközött. Ugyanakkor szerencsére voltak olyan iparágak, amelyeket egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben érintett a COVID, sőt lehet, hogy kifejezetten kedvező volt számukra az elmúlt időszak. Gondoljunk csak a maszkok, fertőtlenítőszerek gyártóira, a futárokra vagy az online hozzáférést biztosító szolgáltatásokra, ők továbbra is képesek lehettek nyereségesen működni. Ezen vállalkozások számára továbbra is adott az osztalék felvétele.

De mit tehetnek a veszteséges vállalkozások?  Kevesen tudják, hogy veszteséges cégből is lehet osztalékot felvenni. Nézzük tehát az osztalékfizetés legfontosabb szabályait és az ebben rejlő lehetőségeket!

Az osztalékfizetéssel kapcsolatban az ügyvezetés felelős azért, hogy biztosítsa a cég fizetőképességét az osztalékfelvétele után is. A Polgári törvénykönyv már nem írja elő az erről szóló írásbeli úgy nevezett „fizetőképességi nyilatkozatot”, de továbbra is biztosítani kell, hogy a működés kockázata ne növekedjen, a társaság likviditása továbbra is biztosított legyen.

Az osztalék forrásai:

  • az adott év megtermelt nyeresége, vagyis az adózott eredménye
  • de ha ez nem elég vagy az adott év veszteséges volt, akkor a korábbi évek eredménytartaléka
  • esetleg a korábbi évben már megszavazott, de még fel nem vett osztalék (ilyenkor számvitelileg már kikerült az eredménytartalékból, de a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek között még megjelenik a társaság könyvelésében). 

Az osztalékfizetés alapfeltétele, hogy

  • a saját tőke összege az osztalékfizetés után sem csökkenhet a jegyzett tőke értéke alá,
  • és az úgy nevezett osztalékfizetési korlátok – melyekre később térünk ki – figyelembevételével reális lehetőség a szabályos osztalékfizetés.

Mikor lehet osztalékot fizetni?

Évente egyszer dönthetnek erről a tulajdonosok a mérlegelfogadás során az erről szóló taggyűlési határozattal. Magát a kifizetést azonban részletekben is lehet teljesíteni, akár a döntést követően, akár később is, amikor a cég pénzügyi helyzete megengedi, és az ügyvezetés szerint biztonságos. Az osztalék nemcsak pénzben, hanem eszközben is felvehető. 

Ha a mérlegelfogadáskor a tagok nem határoztak osztalékfizetésről, évközben csak osztalékelőlegről tudnak dönteni, de ez nagy adminisztratív teherrel jár.

  • El kell készíteni egy „közbenső” mérleget (eredménykimutatás és kiegészítő melléklet nélkül, és nem kell közzétenni).
  • Ha a cég könyvvizsgálatra kötelezett, akkor ezt is el kell végeztetni.
  • Ha netán az évvégén kiderül, hogy mégis veszteséges volt a cég, az osztalékelőleget vissza kell fizetni.

Az évközi osztalékelőleg kifizetésnek nincs számszerű korlátja, ezt elvileg bárhányszor meg lehet tenni, de a magas adminisztratív terhek miatt ez sem nem életszerű, sem nem éri meg. Sokkal inkább jellemző, hogy évközben egyszer történik osztalékelőlegről szóló döntés.

Kinek jár az osztalék?

Az osztalékot mindig az a tulajdonos kapja, aki az osztalékról szóló döntés időpontjában tulajdonos a cégben. Ha évközben értékesítették a vállalatot, akkor az új tulajdonos veszi fel az osztalékot, hiszen a cég vételárát nyilván úgy határozta meg az eladó, hogy figyelembe vette a neki járó, „bent maradt” osztalékot is, amit így a vevő a vételárban „megfizetett”.

Az osztalékot jellemzően tulajdoni rész arányában fizetik ki, de ettől el is térhetnek a tulajdonosok, ha mindenki elismeri, hogy egyikük a tulajdoni részénél nagyobb arányban vette ki a részét a munkában, a nyereség nagyobb arányban köszönhető neki, mint amit a befektetése indokolna. Az ilyen úgy nevezett alineáris (tulajdoni hányadtól eltérő) osztalékfizetést azt megelőzően a társasági szerződésben, alapító okiratban rögzíteni kell.

Mi történik a fel nem vett, ki nem fizetett osztalékkal?

Visszakerül a saját tőkén belül az eredménytartalékba, és a következő években is felvehető marad.

Osztalékfizetési korlátok

Az egyik jellemző osztalékfizetési korlát a fejlesztési tartalék képzése, amely egyúttal egy gyakran használt adóalapcsökkentési lehetőség is. A fejlesztési tartalék gyakorlatilag egy „adóhitel”, amelynek lényege, hogy lehetőséget biztosít jövőbeli beruházásra úgy, hogy annak értéke után a társasági adót nem kell megfizetni abban az évben, amikor létrehozták ezt. Ebből a „félre tett pénzből” 4 éven belül beruházást kell megvalósítani, és ennek a beszerzett eszköznek az évente elszámolt értékcsökkenése az adónál nem vehető figyelembe, azaz részletekben vissza kell fizetni a korábban igénybe vett adó összegét. (Itt érdekességként érdemes megjegyezni, hogy egy vállalkozás akkor jár a legjobban, ha a lehető leghosszabb ideig „leírható” eszközt szerzik be a fejlesztési tartalékból (pl. ingatlant), mert ekkor kell a leglassabban, a legkisebb részletekben visszafizetni az adóhitelt.)

Az eljáráshoz tartozik még egy kötelező elszámolás, nevezetesen az úgy nevezett lekötött tartalék képzés. Ez a lekötött tartalék osztalékfizetési korlát, azaz az ilyen címen lekötött összeget nem lehet felhasználni osztalékfizetésre.

Számos ilyen osztalékfizetési korlát ismert még a számvitelben, ezért minden esetben nagyon fontos a saját tőkén belül a szabadon felhasználható rész pontos meghatározása.

Osztalékfizetés euróban

Arra is van lehetőség, hogy a forintban megállapított mérleg alapján a forintban megállapított osztalékot euróban fizessék ki, de ez további bonyodalmakat, problémákat okozhat. Ilyen esetekben meg kell határozni az árfolyamot, és kérdés, hogy ki viseli az árfolyamkockázatot.

Hogyan adózunk az osztalék után?

Társaságok közötti osztalékfizetés esetén nincs adózás, a kifizetés adómentes. Ha az osztalékot magánszemély kapja, akkor 15%-os személyi jövedelemadót és 15,5% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Ez utóbbinak azonban van egy maximális értéke. Ha az osztalékot kapó magánszemély rendelkezik a minimálbér 24-szeresét (2021-ben 3.864.000 Ft) elérő szochó köteles jövedelemmel (pl. munkabérrel), akkor további adófizetési kötelezettsége nincs.

Címkék: szja mérleg számvitel osztalék évzárás személyi jövedelemadó társasági adó jegyzett tőke saját tőke fejlesztési tartalék szociális hozzájárulási adó Siklós Márta szociális hozzájárulás szochó osztalék fizetési korlát lekötött tartalék

süti beállítások módosítása