A vállalkozások számára május 31-e az éves adók bevallásának és megfizetésének határideje.

Az éves adók befizetésének határideje az üzleti évet követő 150. nap, ami a naptári éves adózóknál május 31-e. Ilyenkor kell beadni a társasági, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és a különadók, például a kiskereskedelmi különadó bevallást.

Van néhány dolog, amire érdemes odafigyelni az éves adók bevallásának elkészítésekor. Például, ha egy vállalkozás adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb értéke nem éri el a jövedelemminimumot, akkor az adózó választhat, hogy megfizeti a minimum társasági adót, vagy nyilatkozatot tesz, hogy adókötelezettsége meghatározásához az általános szabályok szerinti adóalapját veszi alapul.

Ha a cég már nyereséges, a korábbi veszteségeket 5 adóévig lehet felhasználni az 50%-os szabály szerint. Továbbá akár a teljes pozitív eredmény tartalékba helyezhető fejlesztésekre.

Ilyenkor lehet az adókedvezményeket – például a látványcsapatsport- és filmtámogatási, fejlesztési, energiahatékonysági kedvezményeket – is figyelembe venni az adó kiszámításakor.

A helyi iparűzési adónál kritikus lehet a közvetített szolgáltatásokkal kapcsolatos adóalap megosztása több önkormányzat között. Ezen a területen továbbra is él az a kedvezmény, hogy a KKV-knak nem 2, hanem csak 1%-ot kell fizetniük, de ez de-minimis támogatásnak számít, vagyis korlátozhatja későbbi kedvezményekhez való hozzájutást.

Fontos lehet még az idei bevallásoknál, hogy 2021-ben már a teljes évre kell fizetni a kiskereskedelmi különadót.

Az adóbevallásokon túl az évzáráshoz adminisztrációs feladatok is társulnak. Például a transzferár dokumentációk elkészítésének határideje a társasági adóbevallás fizikai benyújtásának ideje. Ugyan már csak az évi 50 mFt-os ügyletérték felett kell nyilvántartás, de ezeknek minél pontosabbnak és alátámasztottabbnak kell lenniük. 2018 óta 3 szintű és sokkal összetettebb nyilvántartás kell (Master File + Local File + CbCR), és idén is figyelni kell a COVID hatások bemutatására, amelyet tovább bonyolít az infláció, a nyersanyaghiány, az orosz-ukrán háború következményeinek figyelembevétele. Ezt a területet 2022-ben is kiemelten ellenőrzik, és a hatóság már az eddigi egyszerűbb években is nagyon sok nyilvántartásban talált hiányosságot.

Sokan nem tudják, hogy ilyenkor kellene a számviteli politikákat – a számviteli politikát, a leltárkészítési és leltározási, az értékelési, az önköltségszámítási és a pénzkezelési szabályzatot is frissíteni, így aztán ez gyakran elmarad.

Végül, de nem utolsó sorban év végén érdemes átvilágítani az előző évet, hogy biztos minden rendben volt-e az adózási gyakorlattal. Meg lehet vizsgálni az egyes kritikus adónemeket, különösen, ha voltak már korábban is problémák. Ezzel megelőzhető az adóhatóság vizsgálata, mert a digitális adózás korában könnyen automatikusan, távolról is kiszúrhat hibákat. Ha a cég saját maga korrigál, ún. önellenőrzést hajt végre az sokkal olcsóbb: önellenőrzés esetén csak a jegybanki alapkamat szerinti időarányos pótlékot kell fizetni (1-szeres vagy 1,5-szeres). Míg ha az adóhatóság fedezi fel a hibát, akkor 50%-ig (extrém esetben 200%!) terjedő adóbírságot és a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékpontnyi késedelmi pótlékot kell megfizetni. Ezen felül az adminisztrációs hibák fix összegű mulasztási bírságokat vonnak maguk után, pl. transzferár nyilvántartás hiánya esetén ügyletenként akár 2 millió Ft-ba kerül.

A témával kapcsolatos interjú meghallgatható a Millásreggeli podcastjében.