2022 júliusában – a 2023-as költségvetést megalapozó nyári adócsomagban – új, még szigorúbb szabályokat vezettek be a transzferárazással kapcsolatban a magyar kapcsolt vállalkozások ügyleteire vonatkozóan. Az új szabályok lehetővé teszik, hogy az adóhatóság könnyebben válassza majd ki ellenőrzésre a transzferár szempontjából kockázatos adózókat, és hogy hatékonyabb ellenőrzéseket tudjon lefolytatni. Emellett jelentősen emelkednek a mulasztási bírságok is.
Új adatszolgáltatási kötelezettség bevezetése a társasági adóbevallásban
Új adatszolgáltatási feladatot vezettek be a transzferár nyilvántartási kötelezettség hatálya alá tartozó adózók társasági adóbevallására vonatkozóan, melyet majd a transzferár rendelet egyelőre még folyamatban lévő módosítása fog pontosan meghatározni. Először majd a 2022. december 31-ét követően benyújtott bevallásban kell alkalmazni.
Az adatszolgáltatási kötelezettség egy újabb ösztönző eszköz lesz a mulasztási bírság mellett, hogy a vállalkozások a transzferár nyilvántartást valóban a társasági adóbevallással együtt készítsék el, hiszen e nélkül nem lehetne ezt megadni. A kapcsolt vállalkozásoknak ezért a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a transzferár nyilvántartások elkészítésének és az ehhez szükséges adatok összegyűjtésének megfelelő ütemezésére.
Ez az új adatszolgáltatás hatékonyabbá teheti az adóhatóság munkáját, mert könnyebben emelhetik ki azokat, akik hibásan teljesítik transzferárazási kötelezettségüket. Az adóhatóságnál ugyanis vélhetően rendszerezett és feldolgozásra alkalmas módon rendelkezésre fognak állni a különböző kapcsolt vállalkozások által szolgáltatott adatok, illetőleg idővel az adott vállalkozás történeti adatai is, amelyeket akár egymással, akár a korábbi tapasztalatokkal, számításokkal egybevetve értékelhet a hatóság a kockázatelemzés során. Az adatszolgáltatás várhatólag gépi úton is ellenőrizhetővé, elemezhetővé teszi majd az adóhatóság számára a hasonló iparágban működő vállalkozásokat, sokkal nagyobb teret nyitva ezzel a még pontosabb és szigorúbb transzferár ellenőrzéseknek. Az adatszolgáltatást nem teljesítő, vagy „nem megfelelő” adatokat szolgáltató kapcsolt vállalkozások jó eséllyel számíthatnak arra, hogy személyes ellenőrzésre emelik ki őket, és a transzferár nyilvántartás hiánya esetén emelt összegű mulasztási bírságot szabnak ki rájuk, valamint az adóhatóság által megállapított szokásos piaci ártól való eltérés esetén társasági adóalap-korrekciót kell végrehajtaniuk.
Mulasztási bírság jelentős növelése
A transzferár nyilvántartás készítési, megőrzési kötelezettséggel összefüggő mulasztási bírság több mint duplájára, 2 millióról 5 millió Ft-ra, ismételt jogsértés esetében 4 millióról 10 millió Ft-ra emelkedik. A mulasztási bírság összegének jelentős emelése a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyletei árazásának kiemelt kezelését vetíti előre. Tetemes mulasztási bírság fenyegeti a nem jogkövető kapcsolt vállalkozásokat, amennyiben kapcsolt ügyletenkénti transzferár nyilvántartási kötelezettségüknek nem tesznek eleget.
Azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak, akik eddig nem fektettek kellő hangsúlyt a transzferárazással összefüggő kötelezettségeik teljesítésére, netán fel sem mérték, hogy voltak-e ilyen ügyleteik, ezt célszerű mielőbb pótolni. Kedvezőbb ugyanis, ha forrásaikat a transzferár nyilvántartás elkészítésére fordítják, minthogy annak többszörösét fizetik meg mulasztási bírságként. Ráadásul az elkészített transzferár nyilvántartás alapján felmerülhet, hogy az adóalapot korrigálni kell. Ezzel elkerülhető, hogy az adóhatóság egy ellenőrzés során kötelezze erre a vállalkozást, amelynek további bírság lehet a következménye.
A transzferár kiigazításra vonatkozó szabályok pontosítása
A jövőben az adatbázison alapuló elemzés során általánossá válik az interkvartilis tartomány alkalmazásának kötelezettsége. A transzferár kiigazításra vonatkozó új jogszabályi rendelkezések értelmében, amennyiben a vizsgált kapcsolt ügyletben az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon belül van, nem kell kiigazítani a transzferárat. Ellenben – ha a szokásos piaci tartományon kívül helyezkedik el az alkalmazott ár – főszabályként a mediánra kell kiigazítani azt. A medián az az érték, amelynél az adatok legfeljebb 50%-a kisebb és legfeljebb 50%-a nagyobb. A kiigazítás kapcsán, azonban a kapcsolt vállalkozás igazolhatja, hogy a tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek.
Bár ezt a mediánhoz igazítási szabályt nemzetközi szinten több országban eddig is alkalmazták, de a magyar jogszabályok mindezidáig nem írták elő. A korábbi adóhatósági gyakorlat, a szokásos piaci tartományon kívül eső ellenérték esetén a szokásos piaci tartománynak az alkalmazott árhoz legközelebb eső tipikus értékéhez (alsó vagy felső kvartilishez) igazították a transzferárat.
Az új szabályok értelmében tehát ezentúl azoknak a magyarországi vállalkozásoknak, amelyek esetében az alkalmazott ellenérték az alsó kvartilis alatti értékkel bír – az ügylet volumenétől függően adott esetben jelentősebb mértékű – adóalap-növeléssel kell számolniuk, hiszen a transzferárat ezentúl nem az alsó kvartilis értékéhez, hanem a magasabb medián értékhez kell igazítani. Amennyiben ennek a kapcsolt vállalkozás nem tesz eleget, egy adóellenőrzés során az az adóhatóság fogja megtenni. Ezt elkerülendő, szükséges lehet a kapcsolt vállalkozásoknál az alkalmazott ellenérték, vagyis a transzferárak felülvizsgálatára, amely kedvezőbb, mintha az adóhatóság szab ki bírságot egy ellenőrzés során.
Az interkvartilis szabályt és a kiigazítást meghatározó új jogszabályi rendelkezéseket a 2022-ben kezdődő adóév társasági adójának megállapítása során kell először alkalmazni.