A biztonságos és gördülékeny hitelezési gyakorlat érdekében szükséges volt, hogy az üzletrészeket terhelő zálogokra vonatkozó információk is átláthatóbbá váljanak. Ezért a cégtörvény új szabályai szerint a korlátolt felelősségű társaságok esetében fel kell tüntetni a cégnyilvántartásban, hogy milyen összegű zálogok terhelik az üzletrészeiket. Az új rendelkezések a 2024. január 1-je előtt keletkezett zálogokra is kiterjednek, ezek esetében a kiegészítő adatok nyilvántartásba vételére vonatkozó határidő a cégadatok első módosítása, de legkésőbb 2024. december 31-e.

A határidőt két okból is érdemes betartani, egyrészt mert lejárta előtt ingyenesen lehet regisztrálni a biztosított követelés összegét a cégnyilvántartásban, másrészt mert a határidő elmulasztása jogsértésnek minősülne. A zálogjoggal kapcsolatos bejelentés jogi képviselő közreműködésével nyújtható be.

2023. június 24. előtt a magyar Polgári Törvénykönyv nem követelte meg, hogy a szerződő felek a szerződés aláírásakor összegszerűen meghatározzák a zálogkötelezett felelősségének mértékét. Ez azt jelentette, hogy harmadik személyek ugyan megtudhatták, hogy bizonyos vagyontárgyakat zálogba adtak, de a kötelezettség összegét nem feltétlenül ismerhették meg. Ez a szabályozás azonban megnehezítette a gazdaságilag létfontosságú hitelezést, ezért tavaly június 24-től módosították az erre vonatkozó szabályokat. Az új szabályok értelmében mostantól minden zálogszerződésben fel kell tüntetni a biztosított követelés összegét vagy azt a maximális összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult a zálogtárgyakból kielégítést kérhet.

A Polgári Törvénykönyv módosításával összhangban megváltoztak az üzletrész-zálogok cégjegyzékbe történő bejegyzésével kapcsolatos szabályok is. Január 1-je óta fel kell tüntetni a cégjegyzékben:

• a zálogjoggal biztosított követelések összegét vagy azt a maximális összeget, amely erejéig az üzletrészből kielégítést lehet keresni,
• üzletrészen létrehozott elidegenítési és terhelési tilalmat (ha van ilyen), valamint
• tájékoztatást kell adni az üzletrészt terhelő zálogjog elzálogosításával létrehozott esetleges alzálogjogról is.

A cégtörvény új szabályai a meglévő és az új zálogjogokra egyaránt vonatkoznak.

Az új szabályok azonban nem teljesen logikusak, ami megnehezítheti a betartásukat. Ugyanis miközben a társasági adatokban bekövetkezett változásokat magának a társaságnak – illetve az ügyvezetésnek – kell bejelentenie az illetékes cégbíróságnak, a zálogjoggal kapcsolatos változások nyilvántartásba vételéért a zálogkötelezettként eljáró tag illetve a zálogjogosult a felelős.

Ugyanakkor a zálogjogosult szinte biztosan nem fog tudni arról, mikor módosítja az érintett társaság 2024. január 1-je után először a cégjegyzékben bejegyzett adatait, és a zálogkötelezett tag is csak akkor, ha szorosan együttműködik a társaság vezetésével. Ők tehát nem feltétlenül fogják tudni betartani a jogszabályban előírt első módosításra vonatkozó határidőt, hiszen lehet, hogy nem is tudnak erről. Az a követelmény, hogy a zálogjoggal kapcsolatos információk bejelentését össze kell hangolni a társasági adatok első módosításával, azért is furcsa, mert egyébként is két külön beadványt kell majd benyújtani: az egyiket a zálogkötelezettnek vagy a zálogjogosultnak, a másikat pedig magának a társaságnak.

Ahogy azt már korábban is jeleztük, a zálogjoggal kapcsolatos cégbejegyzést jogi képviselő útján lehet benyújtani, és ha ez határidőn belül megtörténik, nem kell illetéket és közzétételi költségtérítést fizetni. Ezután azonban – bár a kötelezettség elmulasztása nem érinti a zálogjog fennállását vagy a zálogjogosult jogait – a módosítás előbb említett költségeit meg kell fizetni.

Számos magyar bank már emlékeztette adósait, hogy egészítsék ki a cégnyilvántartás adatait. A külföldi finanszírozó bankok esetén azonban a magyar adósoknak és zálogkötelezett tagjainknak kell erre gondolniuk, és megfelelő időben elvégezni a módosításokat.

A LeitnerLaw Szabó és Társai szorosan együttműködik a 30 éves LeitnerLeitner adó-, számviteli tanácsadó és könyvvizsgáló céggel. Ennek köszönhetően a LeitnerLeitner és a LeitnerLaw ügyfelei a gazdasági és üzleti ügyekkel kapcsolatos valamennyi szolgáltatást házon belül vehetik igénybe. A LeitnerLaw Szabó és Társai Ügyvédi Iroda a nemzetközi üzleti élet számos területén támogatja ügyfeleit tanácsadással: például családi vállalkozások, vállalati tranzakciók, banki és pénzügyi ügyletek, szerkezetátalakítás és fizetésképtelenség, kereskedelmi ügyek, munkajog és adóügyek.