Ingatlanfejlesztések, sporttámogatások, kutatás-fejlesztés kedvezményeinek bővülése. Globális minimumadós eljárási szabályok életbe lépése. Az alanyi adómentesség nemzetközivé válása az áfában, az eNyugta rendszer bevezetésének fél éves halasztása. Könyvvizsgálati és beszámolási értékhatárok kétélű emelése. Cikksorozatunk második részében a Parlament előtt fekvő törvénymódosítási javaslatok cégek adózásához és számviteléhez kapcsolódó változtatásait vesszük sorra.
Az általános forgalmi adót érintő változtatási javaslatok
Az ingatlanszektor fellendítésének céljából, 2026 végéig marad az 5%-os lakásáfa: az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozóan, elhúzódó építkezéseknél az átmeneti szabályok alapján pedig, feltételekkel ugyan, de a kedvezményes adókulcs egészen 2030. december 31-ig érvényes maradhat.
Az adócsalások visszaszorítása érdekében 2025-től a közvetett vámjogi képviselő csak akkor vonhatja le az import áfát, ha az importáló korlátozás nélküli adólevonási joggal rendelkezik (és erről nyilatkozik a képviselőnek), megbízható adózónak minősül (ehhez legalább 3 éves működés szükséges), és havonta vallja be az áfát vagy ő maga is rendelkezik import önadózási engedéllyel.
Hosszú Európai Uniós előkészületek eredményeként 2025. január 2-től hatályba lépnek a nemzetközi alanyi adómentességi szabályok: az alanyi adómentesség választása nem csak a belföldön, hanem a külföldön teljesített ügyletekre is vonatkozik majd. Ennek feltétele lesz, hogy az adóalany értékesítései ne haladják meg az adott tagállam nemzeti szabályai szerint megállapított értékhatárt (ez minden tagállamban más értékhatárt jelent), valamint az ún. „összeurópai értékhatárt”, ami jelenleg éves 100.000 euró. A magyar belföldi alanyi adómentességi értékhatár továbbra is 12 millió forint marad.
Szenvedélyesen foglalkozunk az áfával!
A LeitnerLeitner az Európai Unió mellett működő nemzetközi tanácsadó testület, az EU VAT Expert Group tagja, így kollégáink közvetlenül részt vesznek az Uniós áfapolitika alakításában, gyakorlati tanácsaikkal segítik a döntéshozókat. A hazai hatósági szakmai fórumokon (e-Áfa, online számlázás, SAF-T, VIDA munkacsoportok) is aktívan veszünk részt.
Áfa-kérdésekben nemzetközi tanácsadói kapcsolataink révén hosszú évek óta kipróbált bizalmi együttműködésben nyitunk ablakot az egész Unióra, így az áfa hazai és nemzetközi kérdéseiben is állunk ügyfeleink rendelkezésére.
Elhalasztják az e-Nyugta rendszer bevezetését 2025. július 1-re. Azonban 2025. július 1-től a teljesítést követően, a szerződés módosítása vagy megszűnése nélkül adott utólagos árengedmények (például skontó, rabatt, vagy egyéb üzletpolitikai célú engedmény) esetén akkor is alkalmazható az utólagos adóalap-csökkentés, ha az ügyletről nem számlát, hanem nyugtát állítottak ki. Az adóalap-csökkentés feltétele a nyugta adattartalmának módosítása lesz.
Társasági adót érintő változások
Több kisebb könnyítés is érinti a társasági adót. Kedvezőbbé válnak a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos adókedvezmények, és a látványcsapatsportokat is többféleképpen lehet támogatni.
Bővül a vállalkozás érdekében felmerült költségek és ráfordítások köre a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezetek támogatásával (amelyek éves gazdasági vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó árbevételének legalább 75%-a látványcsapatsporthoz kötődik), ha
- a juttatás összege a juttató fél adóévi árbevételének 1 százalékát nem haladja meg;
- a juttatás nem a korábban már ismert társasági adóalap- és adókedvezmény keretében történik;
- a juttató rendelkezik a sportszervezet által kiállított, meghatározott tartalmú igazolással.
Ez immár a harmadik lehetőséget nyitja meg a sportszervezetek számára a támogatások fogadására a látványcsapatsportok támogatásának kedvezménye és az adóról való rendelkezés mellett.
A LeitnerLeitner és a LeitnerLaw készséggel áll ügyfelei rendelkezésére a látványcsapatsport támogatásával kapcsolatos jogi és adózási kérdésekben mind a támogatói, mind a kedvezményezetti oldalon.
Pontosítják, hogy a 2024-től újonnan bevezetett K+F adókedvezményt első alkalommal a 2024. január 1-jén vagy azt követően megkezdett kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségére lehet alkalmazni.
Új lehetőségként a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés lesz érvényesíthető ezentúl a társasági adóban is a veszélyes hulladéktárolás céljára használt földterület és telek után, mely az adózó választása szerint, már a 2024. adóévre is alkalmazható.
Beruházási, létszámbővítési, kutatás-fejlesztési projektjei kapcsán a LeitnerLeitner és a LeitnerLaw szakértői csapata Ön mellett áll a projekt tervezésében, az üzleti terv elkészítésében, az adókedvezmények és állami támogatások igénylésében, valamint azok felhasználásának optimalizációjában. Felkészítjük az adóellenőrzésekre, a támogatásokkal kapcsolatos monitoring eljárásokra és segítjük a felmerülő jogi eljárásokban is. Finanszírozási szerződéseivel kapcsolatosan pedig specializált pénzügyjogi csapatunk áll rendelkezésére.
Nemzetközi jogharmonizáció: módosítják a kettős adóztatás elkerülését szolgáló szabály a társasági adó alapjának korrekciójára vonatkozó részeit. Korábban ugyanazon tényállás államok közötti eltérő jogi minősítése esetén kategorikusan kizárták a költségek kettős levonását. A jogszabály nemzetközi szintű finomhangolásának eredményeként azonban mostantól elszámolható lesz az adóévben vagy későbbi adóévekben felmerülő költség/ráfordítás, ha az egyébként kétszeresen beszámított bevétellel szemben merül fel.
Globális minimumadó
Az új GloBe adózás kapcsán a hazai eljárásrendet nehezítő szabályok fordulnak élesbe, a jogszabálymódosítás még szigorítást is tartalmaz az eddigiekhez képest, melyre azért érdemes kiemelt figyelni, mert lehetséges, hogy az anyacég országában nincsenek ilyen kötelezettségek, így a magyar leányvállalatoknak kell felhívniuk a külföldi vállalatcsoport figyelmét a sajátos hazai szabályokra.
A 2024. január 1-én életbe lépett globális minimumadóról szóló törvény már előírta, hogy a belföldi csoporttagnak bejelentést kell tennie az adóhatóság felé az adóalanyiság tényéről. A bejelentés határideje 2024. december 31-e (2024-re vonatkozóan). Most a régóta várt nyomtatvány is megjelent, így a felkészülés érdemben is megkezdhető.
Az azonban jelentős változás, hogy a GloBE-alanyoknak a helyi kiegészítőadó (QDMTT) vonatkozásában adóelőleget kell bevallaniuk és befizetniük az érintett adóévet követő 11. hónap 20. napjáig, vagyis naptári éves adózóknál első esetben 2025. november 20-ig. Az adóelőleg fizetési kötelezettség nem vonatkozik a magyarországi végső, illetve köztes anyavállalatok által a leányvállalatok után fizetendő kiegészítő adóra (IIR). Az adóelőleg összege megegyezik az éves adó összegével, ami azt jelenti, hogy a bevallásra nyitva álló – 2024-re vonatkozóan 18 hónapos – a későbbi években 15 hónapos bevallási határidő a gyakorlatban leszűkül kevesebb mint 11 hónapra. Ugyanakkor, az adóelőleg hibás kalkulációja esetén – főszabály szerint – nincs szankció.
Amennyiben hazai vagy nemzetközi vállalatcsoportja a globális minimumadó hatálya alá tartozik, érdemes a LeitnerLeitner specializált szakértőivel egyeztetnie. A teljes világot átfogó nemzetközi hálózatunk támogatásával lokális és globális támogatást biztosítunk Önnek.
Extraprofitadók és szektorális különadók
Már régóta vártuk az extraprofitadó rendelet módosítását, amelyet végül 2024. november 21-én hirdettek ki. A kivezetéssel kapcsolatos többszöri ígéretek részben teljesülnek, ám vannak / lesznek olyan extraprofit adók, melyek jövőre és akár az után is velünk maradnak majd.
2025-től kivezetik:
- a kőolajtermék-előállító árbevételhez igazodó különadóját
- az energiatermelők különadóját
- a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatók különadóját
- a gyógyszergyártói extraprofitadót és a gyógyszergyártói különadót
- a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-forgalmazók befizetési kötelezettségét
- a feldolgozóipari gyártóknak az energiaellátók jövedelemadójának megfizetésére vonatkozó kötelezettségét
- a távközlési pótadót
- a szerződéskötés hiányában a bányavállalkozó által fizetendő bányajáradékot.
Mindeközben a reklámadót újabb egy évre felfüggesztik, 2025-ben is 0%-os marad az adókulcs, valamint kivezetik a légitársaságok hozzájárulását 2025. január 1-től, így utoljára a 2024. december hónapra vonatkozóan kell adózni.
Azonban 2025-ben is maradnak még velünk extraprofitadó-terhek:
- a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója, bár az állampapír-állomány névértéknövekményéhez speciális adócsökkentő tétel kapcsolódik, bizonyos feltételek mellett
- a biztosítók pótadója, azonban itt is lehetőség van az állampapír-állomány névértéknövekményéhez kapcsolódó speciális adócsökkentésre
- a kiskereskedelmi adó módosított adómértékei
- a kőolajtermék-előállító 95%-os különadója
- az energiaellátók jövedelemadójának emelt, 41%-os mértéke
- a gépjármű-üzemanyag kiskereskedőkre vonatkozó speciális szabályok.
Amennyiben az extraprofitadókkal és a szektorális különadókkal kapcsolatban merülnek fel kérdéseik, forduljanak bizalommal szakértőinkhez.
A magasabb tranzakciós illetékkel pedig hosszú távon is kell számolni:
- az extraprofit adókról szóló Kormányrendeletbe korábban bekerült kiegészítő illeték a konverziót (különböző pénznemek közötti átváltást) tartalmazó ügyletekre, amely a tranzakciós illetéken felül fizetendő. Az ilyen ügyleteket magasabb tranzakciós illetéke 0,45%, maximum 20 ezer forint. A kiegészítő illeték vonatkozik belföldi ügyfelek számlái közötti átutalásokra, valamint pénzügyi és befektetési vállalkozások fizetési műveleteire, de a bankkártyás tranzakciókra nem érvényes.
- átemelik továbbá a Kormányrendeletből az átutalásokra és készpénzfelvételre vonatkozó tranzakciós illeték megemelkedett mértékét is, mely átutalásnál 0,45%, de műveletenként legfeljebb 20 ezer forint, míg a készpénzfelvételnél 0,9% felső plafon nélkül.
A platformüzemeltetéssel foglalkozóknak kiskereskedelmi különadót kell majd fizetniük a platformon keresztül más kiskereskedők által eladott áruk értékesítéséből származó nettó árbevétel együttes összege után (amit eddig a platformon értékesítő kiskereskedőknek kellett volna megfizetni), amely a sávosan progresszív adóztatás miatt összeségében is növeli majd a beszedendő kiskereskedelmi adó összegét.
Kisvállalati adó (KIVA)
Adminisztratív, ám a gyakorlatban is érvényesülő könnyítésre számíthatnak a kisadózók is. A KIVA-s társaságok anélkül alakulhatnának át, hogy elveszítenék KIVA státuszukat. A könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás esetén lehetővé válna a KIVA újra-aktiválása a NAV-hoz való 15 napon belüli bejelentéssel, amennyiben a kisvállalati adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek továbbra is teljesülnek.
Inflációkövető adómértékek
2025-től az előző év júliusi infláció mértékével automatikusan nő majd az adómértéke a szeszes italok, dohánytermékek és üzemanyagok jövedéki adójának, a gépjárműadónak és a regisztrációs adónak. 2026-tól pedig a cégautóadónak is.
Így az első évben a változás különösen az autósokat érinti, hiszen a gépjárművekre vonatkozó regisztrációs adó, gépjárműadó, és az átírási illeték is automatikusan emelkedni fog. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) júliusi inflációs adatára alapozva az első automatikus emelés várhatóan 4,1%-os lesz 2025-ben.
A dohánytermékek és szeszes italok adói szintén inflációkövető rendszerbe kerülnek, így a benzin, gázolaj, LPG, valamint a sör, bor és égetett szeszek adója minden évben a KSH inflációs adatai alapján módosul.
Helyi adók
A NAV naponta, elektronikus úton fog az önkormányzatoknak adatot szolgáltatni a területileg letelepedett (az illetékességi területükön székhellyel vagy telephellyel rendelkező) adózókról.
Megszűnnek a különleges gazdasági övezetek (Göd, Paks, stb.), a jogszabály módosító tervezett megadja az irányadó részletszabályokat.
Légiforgalmi szállítást végző külföldi vállalkozók helyi adós telephelye kapcsán 2024-től bevezetett új fogalom pontosítása tisztázza, hogy a kiterjesztett adókötelezettség csak azokat a külföldi vállalkozásokat érinti, amelyek illetőség szerinti állama nem részese a Chicagói Egyezménynek.
Számvitelt érintő változások
Bár a könyvvizsgálati és beszámolási értékhatárok emelése első látásra kedvezőnek tűnhet és könnyítheti az érintettek adminisztrációs terheit, a külső kontroll hiánya nehezebbé teszi majd a gazdasági szereplők, bankok, befektetők tájékozódását.
Emelkednek a könyvvizsgálati küszöbértékek: jelenlegi árbevételi küszöb a tervek szerint 300 millió forintról 600 millió forintra növekedhet.
Az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárai is növekszenek (mérlegfőösszeg 1,2 milliárdról 2 milliárdra, míg nettó árbevétel 2,4 milliárdról 4 milliárd forintra), ahogy a konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség értékhatára is (mérlegfőösszeg vonatkozásában 6 milliárdról 10 milliárd forintra, míg nettó árbevétel vonatkozásában 12 milliárdról 20 milliárd forintra).
A fenntarthatósági jelentésekkel kapcsolatos kötelezettségek ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kapnak, a jelentéskészítésre kötelezett vállalkozásoknak fenntarthatósági minősítéssel rendelkező könyvvizsgálót kell választaniuk.
A LeitnerLeitner szakértői fenntarthatósági és ESG kérdésekben, valamint fenntarthatósági könyvvizsgálattal is állnak rendelkezésére.
Őszi kedvezményzápor a személyi jövedelemadó törvényben