Jó hír, hogy már a módosítási javaslat jelenlegi formájában is mérséklődik a KATA büntető adó hatása az eredeti elképzelésekhez képest, és kedvezőbbé válik a KIVA adózás is. Cikkünkben összefoglaljuk a kisadózókat érintő adótörvény módosítási terveket.
A napokban több hírportálon is megjelent: a home office bizonyos feltételek mellett akár telephelyet hoz létre, amely után iparűzési adót kell bevallani és fizetni. Több vállalkozó is a szívéhez kaphatott: újabb adminisztrációs lavina, amibe, ha nem vigyáz, belefulladhat.
Cikkünkben bemutatjuk a tervezett társasági adózást érintő módosításokat. A javaslat alapján személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét már idén sem, a jogszabály kihirdetését követő 31. naptól nem lehetne igénybe venni. Szigorodnak a telephely keletkezésének szabályai is, amely alapján egy külföldi társaság Magyarországon végzett tevékenysége adókötelezettséghez vezet.
A kormány kedden nyújtotta be a Parlamentnek a jövő évre vonatkozó adómódosító csomagját. A javaslat átalakítja a személyi kedvezményre vonatkozó szabályokat: a kedvezmény 2021-től az összevont adóalapot csökkentő tételként lesz érvényesíthető. Megszűnne a különbség a költségvetési szervek vagy az egyéb munkáltatók által biztosított rekreációs keretösszegek között, amely a béren kívüli juttatások közé tartozik. 2021. január 1-jétől minden munkáltató esetében egységesen a 450 ezer forint lenne az első sorban SZÉP kártyákra utalható keret.
Az őszi adócsomagról eddig megjelent hírek szerint a módosítások középpontjában az adóadminisztráció egyszerűsítése áll.
Idén a koronavírus járvány teljesen átírhatta a cégek várakozásait, megszokott gazdasági adatait. Így elképzelhető, hogy a korábbi lezárt üzleti év számai alapján kivetett iparűzési adó előlegének kifizetése, melynek határideje szeptember 15. nehézséget okoz a vállalkozásoknak. Jó hír, hogy aki még a fizetési határidő lejártáig – vagyis szeptember 15-e éjfélig – lehet kérvényezni ennek mérséklését.
Az online számla-adatszolgáltatást eredetileg 2021. január 1-jétől terjesztették volna ki az összes számlára, vagyis a magánszemélyek felé kiállítottakra is. De erre is haladékot kapnak a cégek a koronavírus járvány miatt. Ahogy korábban a cégeknek kiállított számlákra vonatkozó határidőt tolták ki szeptember 30-ig, úgy most azt jelentették be, hogy 2021. március 31-ig még szankciómentesen használható az online számla-adatszolgáltatás előző verziója, az XSD 2.0. Az XSD 3.0-ára tehát nem az eredetileg tervezett január 1-jén, hanem csak április 1-jétől kell kötelezően átállni.
Napjainkban a nyugdíjba vonulás nem feltétlenül jelenti a dolgos hétköznapok megszűnését. Sokan a nyugdíj mellett is munkát vállalnak. Egyesek nem tudják megélhetésüket, vagy az addig megszokott életszínvonalat biztosítani a nyugdíjukból, mások családi kötődések hiányában elfoglaltságot keresnek a hétköznapokra. Akadnak olyanok is, akiket nem elégítenek ki az otthoni teendők. Bármi is legyen a további munkavégzés oka, az állam egyre kedvezőbb feltételeket biztosít a nyugdíjas munkavállalóknak. Azonban tisztában kell lenni az új szabályok hátulütőivel is.
Az áfa bevallások M lapjait, azaz az úgy nevezett belföldi összesítő jelentést 2013 óta kell kitöltenünk. A jelentés nem titkolt célja, hogy a belföldi számlamozgásokról és az áfa levonásáról biztosítson több adatot az adóhatóság számára. A hatóságok kontroll adatként használják ezt – az áfa-bevallások kapcsán talán a legmagasabb adminisztrációs teherrel járó – kimutatást. A bejelentés hibái ráadásul gyakran vezetnek adóellenőrzéshez.
Miután tisztáztuk, hogy bérgyártásról vagy szerződéses gyártásról van szó, érdemes a tevékenység finanszírozására is vetni egy pillantást. Gyakran az anyacégen keresztül történő alapanyag- és az eszközbeszerzés finanszírozásához a szükséges forrást vállalatcsoporton belüli kölcsönnyújtással biztosítják. Fontos, hogy a kölcsön megtérítésekor alkalmazott pénzügyi műveletek sem tehetik a bérgyártó alvállalkozást veszteségessé, ezeknél is érvényesíteni kell ugyanis a szokásos piaci ár elvét, és az alkalmazott árfolyammal sem járhat kedvezőtlenebbül a gyártást végző partner.
