Társasági adót érintő módosítások
Bizalmi vagyonkezelés és vagyonkezelő alapítvány
Újdonság, hogy a természetes személlyel, mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy, mint kedvezményezett javára kezelt vagyon és a javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány esetében az adómentességet az érintett eszköz átvételére is kiterjesztik.
A 2020-as adóelőleg elszámolásához, családi és egyéb kedvezmények igénybevételéhez a dolgozóknak ki kell tölteniük a megfelelő nyilatkozatokat. Célszerű ezeket még a januári bérszámfejtés megkezdésének napja előtt, vagyis január 31-e előtt megtenni, hiszen így már a januári fizetésnél is alkalmazni lehet a kedvezményeket.
Az EU-s áfareform szerint 2020-tól kell alkalmazni az úgynevezett gyorsintézkedéseket (quick fixes), amelyek a vevői készletet, a közösségi termékértékesítések dokumentálását, az adószám ellenőrzését, valamint a láncértékesítéseket érintik. Ezen túlmenően az áfatörvényt számos ponton módosították gazdaságfehérítési és adóadminisztráció-egyszerűsítési célzattal.
1. Személyi jövedelemadó
Tartós befektetési számla
2020. január 1-től magánalapítványok és bizalmi vagyonkezelők is nyithatnak tartós befektetési számlát, közismerten TBSZ-t, hogy ezzel magánszemélyek számára vagyont juttassanak. Az így kezelt, elkülönített vagyon hozama az adóztatás szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mintha e vagyonra annak „eredeti” tulajdonosa (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) kötne TBSZ-t. Az adókötelezettségeket az alapítvány és a bizalmi vagyonkezelő teljesíti. A fenti jövedelmeket az osztalék megállapításánál nem kell figyelembe venni, ám ezek forrásáról a vagyonkezelőnek és az alapítványnak nyilvántartást kell vezetnie.
2020. január 1-től nem lehet majd jogszerűen kibújni a tőkekivonás valós piaci értéke után fizetendő adó alól. Ha egy vállalkozás külföldre helyezi üzletvezetését, áttelepíti eszközeit, vagy üzletágát értékesíti külföldre, akkor ezentúl meg kell fizetnie a nemzetközi szaknyelvben exit taxnak nevezett adót. „Annak ellenére, hogy bizonyos vagyonáthelyezések már az új adó bevezetése előtt is adókötelesek voltak, eddig erre a területre nem igazán figyeltek. 2020-tól várható, hogy szigorúbban fogják ellenőrizni különösen a kapcsolt vállalkozásoknál.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
2020 nyarától a tanácsadóknak, könyvvizsgálóknak ügyvédeknek jelenteniük kell, ha potenciálisan agresszív nemzetközi adótervezési struktúrával találkoznak ügyfeleiknél. Mivel a DAC 6 irányelv „élesítése” az adótanácsadó, könyvelő, könyvvizsgáló szakmákra újabb kötelezettséget telepít, ennek teljesítésére időben fel kell készülni. Várható az is, hogy az alkalmazás során felmerülő problémák miatt az EU-n belül további harmonizációs lépések lesznek szükségesek.
Az adóhatóság a korábbi évekhez hasonlóan 2019-ben is kiemelt figyelmet fordít a foglalkoztatotti bejelentések ellenőrzésére, illetve a foglalkoztatottak bejelentése és a kifizetői bevallások közötti anomáliák feltárása és rendezése idén kiemelt célja a hatóságnak. A cégek mellett a gyakran munkahelyet váltó magánszemélyek is az adóhatóság célkeresztjében állnak.
Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere 2019. december 6-án vette át a Magyar Gazdaságért Díjat Varga Mihály, pénzügyminisztertől és Tolnay Tibor, VOSZ elnöktől, mellyel sok éves kiemelkedően eredményes szakmai tevékenységét ismerték el.
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását a munkaadónak be kell jelentenie az adóhatóság felé. Erre akkor van szükség, ha a magánszemély rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesül és munkaidőkorlát nélküli keresőtevékenységet folytathat ellátása megtartása mellett, amennyiben jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér 150%-t, vagyis bruttó 223.500 Ft/hó-t. A bejelentésre a 1908M lap 5-ös kódja szolgál.
A hazai adójogszabályok kiemelt figyelmet fordítanak a kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzésére. A kutatás-fejlesztési tevékenységet, azaz alapkutatást, alkalmazott kutatást és kísérleti fejlesztést végző vállalkozásoknak érdemes feltérképezni, hogy teljesítik-e az egyes adókedvezmények feltételeit, hiszen ezek érvényesítése esetén az effektív adóteher jelentős csökkenése érhető el.
