Ahogy korábbi írásunkban bemutattuk, az unió készül az áfarendszer reformjára, de mivel ez a folyamat hosszadalmas, a legsürgetőbb problémák megoldására gyorsintézkedéseket vezetnek be. Az úgynevezett „Quick Fixes” csomag 2020. január 1-jén lép életbe hazánkban is, így írásunkban ennek részleteit mutatjuk be. A módosítások elsődleges célja az adócsalások elleni küzdelem, és különösen a határon átnyúló közösségi ügyletekkel kapcsolatos adóelkerülés, illetve a körhinta csalások kivédése. Hiszen az uniós kimutatások alapján, mára összességében évente több mint 150 milliárd euró értékű áfa veszik el, amelyből a becslések szerint, körülbelül évi 50 milliárd euró – vagyis minden egyes uniós polgárra számítva 100 euró – a határokon átnyúló áfacsalásokból származik.

Az elmúlt évtizedekben világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kap a készpénzfizetés visszaszorítása a gazdaság kifehérítése érdekében. E cikkünkben ezt a témát járjuk körbe, és megpróbálunk hasznos tanácsokat adni Olvasóinknak, melyek betartásával elkerülhetik a bírságokat 2019-ben is.

Az Európai Bíróság egyik friss döntésének értelmében ismét terítékre került az objektív tényezők fontossága, azok esetleges adókötelezettséget generáló szerepe. Annak megítélése, hogy egy adóalany tudhatott-e róla, hogy partnere adócsalásban vesz részt, mindig sok bizonytalanságot hordoz magában.

A közelmúltban – 2019. január 24-én – az Európai Bizottság elmarasztalta hazánkat az EKÁER rendszer az uniós szabályokkal történő harmonizációjának elmaradása miatt, kötelezettségi eljárást indítva Magyarország ellen. Mivel ez már nem az első eset volt, hiszen 2017. október 4-én intézett először felhívást hozzánk ez ügyben, várható, hogy az ügynek lesz még folytatása.

2019. január 15-én a Kúria az adóhatóságot támogató határozatot hozott, amely kimondta, hogy közigazgatási határozatok aláírásával kapcsolatos hiányosság vagy hiba csak eljárási jogszabálysértésnek minősül, és önmagában nem teszi semmissé a határozatot. Ez teljesen a feje tetejére állítja az eddigi gyakorlatot: hiszen az adózók gyakran éppen ezen az alapon támadták meg a számukra kedvezőtlen NAV határozatokat. 

Magyarország a családi vállalkozások földje, mégis folyamatosan visszatérő krízispontok akadályozzák a növekedést és a folytonosságot. A mostani cikksorozat épp ezért a családi vállalkozásokra próbál összpontosítani, mivel egyre nagyobb igény lenne hazánkban egyfajta specializált tudásra, mely a felmerülő problémák észlelésére, és az arra adható válaszokra összpontosít.

A LeitnerLeitner értesülései szerint idén várhatóan háromszor annyi célzott ellenőrzést végez majd az adóhatóság az egymással tulajdonosi vagy közös irányítási kapcsolatban álló – úgy nevezett kapcsolt - hazai és multinacionális vállalkozások körében, mint korábban. „Az ellenőrzések során elsősorban azt fogják vizsgálni, hogy a cégek egymás közötti ügyleteikben (kereskedelem, szolgáltatások vagy kölcsönök biztosítása, adás-vétel stb.) alkalmazott árak, vagyis a transzferárak megfelelnek-e a szokásos piaci áraknak, vagy esetleg alkalmasak lehetnek-e adóelkerülésre.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

Az európai uniós jogharmonizációnak megfelelően 2019. január 1-jétől hazánkban is jelentősen megváltoztak az utalványok áfakezelésének szabályai.

A következő cikkben a legfontosabb számviteli alapfogalmakat, szabályokat gyűjtöttük össze.

Tavaly év elején közzétett írásainkban már bemutattuk az uniós áfareform megvalósulásáig átmeneti megoldást nyújtó gyorsintézkedéseket a „Quick Fixies”-t. Ezek tehát az uniós áfarendszer gyökeres reformjának előfutárjai.