Az általános forgalmi adó rendszerében akkor beszélünk láncértékesítésről, amikor a terméket többször értékesítik oly módon, hogy azt közvetlenül a sorban első értékesítőtől a sorban utolsó beszerző nevére szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként, vagy fuvarozzák el. A láncértékesítésben legalább három szereplő van, de árumozgás csak egyszer történik. Amennyiben a szállítás megszakad, láncról már nem beszélhetünk, legalábbis nem az első eladó és utolsó beszerző viszonylatában.

 Az általános forgalmi adó teljesítési helyre vonatkozó szabályai alapján a láncügyletet alkotó értékesítések közül kizárólag egy termékértékesítés esetében igaz az, hogy ott kell teljesítettnek tekinteni, ahol a termék a fuvarozás megkezdésekor van. Ez a fuvarozással érintett értékesítés lehet adómentes közösségen belüli termékértékesítés jogcímen (egyéb feltételek fennállása esetén) –, ha az értékesített terméket igazoltan külföldre, de a közösség területére fuvarozzák. A sorban ezt megelőző termékértékesítés(ek) teljesítési helyének azt kell tekinteni, ahonnan a fuvarozás indul, míg az adómentes értékesítést követő eset(ek)ben a teljesítés helye az, ahol a fuvarozás.

 A gyorsintézkedés arra az esetre vonatkozik, amikor legalább három szereplő van a láncolatban és közülük az egyik közbenső intézi a fuvart. Ez az az eset ugyanis, ami a gyakorlatban a legtöbb bonyodalmat okozza. Hiszen egy három- vagy többszereplős láncügyletben, ha az első vagy az utolsó szereplő intézi a fuvart, akkor az áfakezelés egyértelmű, első esetben az első értékesítéshez, míg második esetben a második értékesítéshez kapcsolódik az adómentesség. Ezzel ellentétben, ha egy közbenső szereplő intézi a fuvart, akkor különböző körülmények függvényében, akár a hozzá beérkező, akár a tőle kimenő értékesítéshez kapcsolhatjuk azt. Ráadásul a különböző tagállamok különbözően ítélték meg ezeket az eseteket, ami továbbbonyolította a helyzetet.

 Az új szabályok szerint, a helyzet kezelése attól függ majd, hogy a fuvart intéző közbenső szereplő adóalany milyen tagországbeli adószámot használ majd az ügylethez. A bejövő értékesítési láncszemet kell majd adómentesnek tekinteni, ha az indulási; a kimenőt, ha a közbelső adóalany a rendeltetés szerinti tagállambeli adószámot használ.

 Egy négy szereplős láncügyletben az áru közvetlenül A (DE)-től D (SK)-hoz kerül. A közbenső szereplők: B (AT) és C (HU).

• Tegyük fel, hogy a fuvart B (AT) szervezi
• Ha B (AT) az indulás országa szerinti DE adószámot ad meg, akkor az A-B közötti értékesítést német helyi értékesítésként kell kezelni, az árumozgást pedig B-C közé kell allokálni; C-nek viszont nincs választása az ő közösségi beszerzése, az áru érkezésének tagállamában, SK-ban teljesül, tehát SK adószámot kell használnia, majd C – D között ismét egy SK belföldi ügylet teljesül
• Azonban, ha B (AT) az érkezés országa szerinti SK adószámot használ, akkor az A-B közötti értékesítés lesz az árumozgással érintett közösségi ügylet, míg az összes követő az áru érkezésének tagállamában, SK-ban teljesül, tehát SK adószámot kell használni majd a B – C és a C – D között is.

 Magyar szemszögből éppen ez az egységesség jelent többletet a hazai szabályozáshoz képest, hiszen a magyar rendszer már most is alkalmazza ezt az elvet. A bonyodalmak abból várhatóak, hogy a köztes szereplő fenti választási lehetősége sok más tagállamban eddig nem volt ismert.

A téma további cikkei:

Gyorsintézkedések élesben 1. rész

Gyorsintézkedések élesben 2. rész - A lehívásos vagy vevői készlettel kapcsolatos egyszerűsítések

Gyorsintézkedések élesben 3. rész – Az adószám kötelező ellenőrzése

Gyorsintézkedések élesben 5. rész - Két tagállam közötti árufuvarozás igazolása