Statisztikák szerint az emberek nagy része halasztja a személyi jövedelemadó bevallásának elkészítését és benyújtását az utolsó napokra. Bár cikksorozatunkban korábban kitértünk a személyi jövedelemadóról szóló bevallás elkészítésének különféle módjaira, a halogatóknak azonban már csak az önadózás marad az egyetlen lehetőség, bevallásukat saját maguknak kell elkészíteniük és beadniuk. Cikkünkben nekik szeretnénk segíteni.

Önadózás

A normál szabályok szerinti önadózást, azaz a személyi jövedelemadó bevallás saját elkészítését és benyújtását bárki választhatja. Azoknak kötelező, akik az egyszerűsített bevallási feltételeknek nem felelnek meg. Az önadózás egyik módja lehet az adónyilatkozat.

Szja-bevallás elkészítése (adóbevallás adóhatósági közreműködés nélkül)

Az adóhatóság közreműködése nélküli önadózás esetén a munkáltató egyetlen kötelezettsége, hogy 2015. február 2-ig a munkavállaló részére kifizetett munkabérről, illetve levont adóelőlegekről összesítő nyilatkozatot (M30 nyomtatvány) és a járulékokról igazolást adjon. Ez a kötelezettség egyébként fennáll minden más bevallás esetén is.

A fenti igazolás alapján a munkavállaló elkészíti a személyi jövedelemadóról és kapcsolódó járulékokról szóló bevallását (1453 számú bevallás), és 2015. május 20-ig benyújtja az adóhatósághoz papír alapú nyomtatványon vagy elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül. (A nyomtatvány letölthető: www.nav.gov.hu oldalról.)

Adónyilatkozat („söralátét”)

Az adózó 2015. május 20-ig adónyilatkozat (1453ADÓNYILATKOZAT) formájában is teljesítheti személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét az alábbi adatok megadásával:

• természetes személyazonosító adatok, lakcím, adóazonosító jel,
• valamennyi SZJA törvény szerinti adóévi adóköteles jövedelem együttes összege,
• éves személyi jövedelemadó kötelezettség,
• levont személyi jövedelemadó előleg.

Ennek azonban komoly feltételei vannak: személyi jövedelemadójának bevallására csak az használhatja a söralátétes formát, aki 2014-ben

• kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól (vagyis bért fizető kifizetőtől, valamint a személyes közreműködés ellenértékét kifizető társas vállalkozástól) kapott jövedelmet;
• az adóelőleget megállapító munkáltató(k) által levont adó: az adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben nem volt nagyobb, mint 1000 Ft;
• az előző pontba nem tartozó kifizető(k) az adót hiánytalanul levontá(k);
• költséget (kivéve a 10% költséghányadot) az adóelőleg megállapítása során nem számolt/számol el;
  belföldi illetőségű volt;
• nem vett igénybe családi járulékkedvezményt;
• nem volt egyéni vállalkozó, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette;
  mezőgazdasági őstermelőként nem köteles adóbevallás benyújtására, és nem él a nemleges nyilatkozat benyújtásával;
• nem választotta fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást;
• nem szerzett olyan jövedelmet, amely után adót az adóbevallásban kell megállapítania, így különösen nem szerzett ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet;
• nem szerzett olyan jövedelmet, amely után egészségügyi hozzájárulást kell(ett) megfizetni;
• a közterhek teljesítéséhez nem választotta az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetést;
• nem szerzett külföldön (is) adóztatható jövedelmet;
• nem kapott osztalékelőleget, továbbá a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót nem számolt el (a 14M30-as igazolás 49. sorában nem szerepel adat);
• az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem adott;
• az adóelőleg megállapítása során az összevont adóalapjából családi kedvezményt – megosztás nélkül – (14M30-as 610. sora), az adóból súlyos fogyatékosság miatti adókedvezményt (14M30-as 43. sora)
  • egyáltalán nem érvényesített,
  • csak egy adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített,
  • több adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített, és
    • nem állt fent párhuzamosan munkaviszonya a több adóelőleget megállapító munkáltatójával,
    • a korábbi munkaviszony megszűnésekor, a munkáltatójától kapott adatlapot a következő munkáltatója számára átadta,
    • a későbbi munkáltató az adó, adóelőleg megállapításakor, a kedvezmények figyelembe vételekor a korábbi munkáltató által igazolt adatokat is figyelembe vette, azzal, hogy az adóelőleg levonásánál figyelembe vett összeggel megegyező összegű családi kedvezményt, súlyos fogyatékosság miatti adókedvezményt érvényesített.

Akit ez a lista elbizonytalanít, érdemes megnéznie a munkáltatótól kapott összesítő nyilatkozatát (M30-as nyomtatványt), amelyen a munkáltató köteles a magánszemélyt tájékoztatni arról, hogy az adónyilatkozatot a rendelkezésére álló adatok alapján a magánszemély választhatja-e vagy sem.

A bevallást kitöltése és benyújtása után, nagyon fontos az adókötelezettségek rendezése is.