Lakásvásárláskor számos olyan kiadás jelentkezhet, amely a lakás vételára mellett komolyan megterheli a pénztárcánkat. Ilyen lehet a megszerzett ingatlan utáni illeték is.
Amennyiben nem részesülünk illetékkedvezményben vagy mentességben, akkor a lakás vásárlójának kell megfizetnie az illetéket a lakás terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után. A kiszabott illeték mértékéről az adóhatóság által kibocsátott határozatból értesülünk. Annak érdekében, hogy fel tudjunk készülni a várható kiadásra, érdemes előzetes kalkulációt végeznünk a várható illeték mértékére vonatkozóan. A lakásvásárlástól az illetékfizetésre való felszólításig akár 5-6 hónap is eltelhet. Az adásvételi szerződésben szereplő forgalmi érték alapulvételével kalkulált összeg nem változik, ha a lakásunk bejelentett forgalmi értékét az illetékhivatal elfogadja.
Az illeték mértéke a megvásárolt lakásforgalmi értékének 4 százaléka, de legfeljebb 200 millió forint lakásonként. Például ha egy 20 millió forint forgalmi értékű lakást vásárolunk, akkor az ez után fizetendő illeték alapesetben 800 ezer forint. Abban az esetben, ha a megszerzett lakáson haszonélvezeti jog van, akkor annak forgalmi értéke mérséklődik. Ennek mértéke a haszonélvező életkorától is függ. Általában hozzátartozók közötti ingatlan-adásvétel esetében kerül sor haszonélvezeti jog alapítására a szülő, nagyszülő javára.
Ha a lakásvásárláshoz a jelenlegi lakásunk értékesítése is társul, még kedvezőbb lehet az illeték mértéke. A lakáscserére vonatkozó szabályok érvényesek egyrészt az ún. cserepótló vételkor, amikor valaki új lakást vásárol, és korábbi lakását az vásárlást megelőző, vagy azt követő egy éven belül eladja. Másrészt az esetben is, amikor a tulajdonosok ingatlanjaikat egymás között cserélik el.
A fenti esetekben az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete, azaz ebben az esetben az illetéket csak a két lakás értékének a pozitív különbözete után kell megfizetni. Tehát ha eladjuk a 20 millió forint forgalmi értékű lakásunkat, úgy hogy egy nagyobb, 30 millió forintot érő lakásba költözünk, akkor az illeték alapja 10 millió forint lesz. Ezzel a tranzakcióval tehát felére csökkenne az illetékfizetési kötelezettségünk, mint csupán a 20 millió forintos ingatlanvásárlás esetén lenne. Abban az esetben, ha olcsóbb lakásba költözik valaki, egyáltalán nem kell illetéket fizetni (persze a személyi jövedelemadózásra ez nem feltétlenül igaz, ott más feltételrendszert kell figyelembe venni). Ez különösen azoknak jelent segítséget, akik nem tudják fizetni lakáshitelüket és ezért kényszerülnek olcsóbb ingatlanba költözni.
Olyan eset is előfordulhat, hogy több lakástulajdont cserélnénk el, vagy egy éven belül több lakástulajdont vásárolnánk, illetve értékesítenénk. Ilyenkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.
A jelenlegi szabályozás szerint finanszírozási kellemetlenséget okozhat, ha jelenlegi lakástulajdonunk értékesítése előtt vásároljuk meg az új, másik lakástulajdonunkat. Ebben az esetben a vásárlás utáni illetékkiszabás időpontjában még nem tudjuk igazolni a lakásvételt, így a megszerzett lakás teljes forgalmi értéke után kötelesek vagyunk az adóhatóság által megállapított visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére. Így a lakáscsere „kedvezményét” csak utólag — a lakástulajdonuk eladásáról szóló igazolás benyújtását követően — tudjuk érvényesíteni és külön kell kérvényezni az illeték visszatérítését.
Erre a finanszírozási problémára nyújt segítséget az illetéktörvény 2015-től tervezett módosítása. E szerint, ha legkésőbb a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő bejelentésig nyilatkozunk, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül másik lakástulajdont fogunk értékesíteni, és egyúttal kérjük, hogy az adóhatóság a vagyonszerzés után járó illetéket a cserére vonatkozó szabályok szerint állapítsa meg, akkor ugyan megállapításra kerül a vásárolt lakás forgalmi értéke, de az adóhatóság az illeték-kiszabási eljárást – döntés közlése nélkül – felfüggeszti. Így illetéket egyáltalán nem kell fizetnünk még ekkor. Ha igazoljuk (pl. az adásvételi szerződéssel vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel), hogy a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdont eladtuk, az állami adóhatóság a felfüggesztett eljárást – külön döntés meghozatala nélkül – folytatja és a csere figyelembe vételével csak a fenti igazolást követően állapítja meg a fizetendő illeték összegét.
Mindenképpen figyeljünk oda azonban arra, hogy ha a lakásvásárlást követően csupán egy évünk van a másik lakás eladására és amennyiben egy éven belül a másik lakástulajdon értékesítésének tényét nem tudjuk igazolni, akkor az adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értéke után illetéket, továbbá – ezzel egyidejűleg – az illeték összege után, a nyilatkozatunk benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított pótilletéket szab ki.
Érdemes tudni, hogy nem csak akkor mentesül a vásárló az illeték fizetése alól, ha a korábbinál olcsóbb lakásba költözik, van még néhány eset az illetékmentességre. Ilyen például az egyenes ági rokonok (szülő-gyermek) közötti adásvétel. Ugyancsak mentesség járhat építési telek megvásárlására abban az esetben, ha az új tulajdonos vállalja, hogy azon négy éven belül lakóházat épít. Illetékmentes az is, ha vállalkozó által épített új lakást vásárolunk, de annak forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. Szintén nem kell kifizetni az illeték felét azoknak sem, akik 35 év alattiak és első ingatlanjukat vásárolják, amelynek az értéke nem haladja meg a 15 millió forintot.
Ha nem vonatkozik ránk mentességi szabály, de szociális, anyagi helyzetünkre tekintettel szeretnénk méltányos elbírálást kérni, akkor az illeték-kiszabásról szóló határozat kézhezvétele után 15 napunk van arra, hogy az illeték összegének teljes vagy részleges elengedését, mérséklését, vagy részletfizetést kérvényezzünk. Az ezekre irányuló eljárás egyébként illetékmentes.
