Ahogyan cikksorozatunk első részében tárgyaltuk, az elöregedő társadalom által keletkező nyugdíj-probléma nemcsak Magyarországon aktuális, hanem egész Európában, ahol ugyanúgy egyértelmű az erre vonatkozó statisztikai trend. A korábban részletezett, állam által is ösztönzött öngondoskodási formák mellett, azok kiegészítéseként funkcionálna a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás is, mely Magyarországon még gyerekcipőben jár, holott az OECD-országok nagy része már a foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre támaszkodik.

Magyarországon számos különféle adókedvezmény áll a vállalkozások rendelkezésére, köztük környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházások megvalósításához is. Ugyanakkor ezek megszerzésének és igénybevételének szabályai gyakran változnak, ezért erősen ajánlott minden ilyen fejlesztés megkezdése előtt szakértők bevonásával felmérni a lehetőségeket annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb adómegtakarítást érhessük el. A beruházások tervezésekor egy jól felkészült adótanácsadói csapat segíthet a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésében, prezentálhatja a különböző adóoptimalizálási forgatókönyvek előnyeit, de olyan gyakorlatias feladatokba is bevonható, mint az adókedvezmény-igénylések elkészítése vagy a tárgyalások a speciális állami támogatási lehetőségekről.

Cikksorozatunk előző részében részletesen foglalkoztunk az állam által elismert és támogatott nyugdíjcélú megtakarítások egyikével, az önkéntes nyugdíjpénztárakkal. Jelen cikkünkben szeretnénk bemutatni a nyugdíjcélú megtakarítások másik két típusát, a nyugdíjbiztosításokat és a nyugdíj-előtakarékossági számlát.

Minden vállalkozás előtt nyitva áll az a lehetőség, hogy könyveit devizában vezesse, de egyelőre csak nagyon kevesen – többnyire multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai, fióktelepei – élnek ezzel.

2023. november 16-tól a partnereknek, ügyfeleknek üzleti ajándék címen, valamint munkavállalóknak csekély értékű ajándék címen adott borászati termék (bor, pezsgő) adómentes lesz, így nem kell utána megfizetni a 33,04%-os adót. Ennek feltétele, hogy az ital palackozott legyen, valamint hogy közvetlenül bortermelőtől vásárolják meg.

Korábban Magyarországon is létezett a klasszikus hárompilléres nyugellátás, amelynek célja az volt, hogy ne csak az államnak befizetett járulékoktól függjön a későbbi nyugdíj összege, hanem a több tartóoszlop stabilabb megélhetést biztosítson a nyugdíjasok számára.

Minden magyar állampolgár jogosult a nyugdíj korhatár elérése után az állami nyugellátásra. Ennek mértékét a munkában eltöltött idő és az aktív munkavállalóként keresett bejelentett jövedelem határozza meg. A jelenlegi magyar nyugdíjrendszer egy úgynevezett felosztó-kirovó elv alapján működik, ami egészen pontosan azt jelenti, hogy mindig az aktív munkavállalók járulékaiból fedezik a nyugdíjas lakosság juttatását. A felosztó-kirovó elv alapján felállított nyugdíjrendszer azonban több hátránnyal is rendelkezik, óriási kockázatokat hordoz. A bizonytalan helyzet kezelésére az egyetlen járható útnak az öngondoskodás tűnik, ezen lehetőségek összefoglalóját blogunk 4 részes sorozatában olvashatják.

Aki szeretné még kihasználni a bizalmi vagyonkezelési konstrukció egyik legnagyobb adóelőnyét, az adómentes felértékelés lehetőségét, szeptember közepéig még élhet a kedvező szabályokkal. Ezután ugyan szigorodni fognak a vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezések, de a konstrukció egyéb előnyei miatt a jövőben is érdemes lesz mérlegelni a struktúra kialakítását a vagyon egységének megőrzése, vagy az örökösödés rugalmasabbá tétele érdekében. Ugyanakkor fontos alaposan átgondolni a családi, a jogi és az adózási következményeket is.

A 2008-as pénzügyi válság óta velünk élnek a szektorális különadók, és 2022 nyarától ehhez képest is extra terhekkel, az extraprofit adókkal kellett számolni bizonyos ágazatokban. A pénzügyi és bank-, és biztosítási szektorban, az energiaágazatban, a légiközlekedésben, a telekommunikációs és a gyógyszeriparban, valamint a kiskereskedelemben működő cégeknek a korábbinál nagyobb arányban kellett kivenniük a részüket a költségvetés egyensúlyának fenntartásából.

Mint köztudott a NAV egyik fő feladata a költségvetés bevételeinek biztosítása az adók és más közterhek beszedésével. Ennek sikere azzal is összefügg, hogy az adózók nem teljesen önkéntesen és önállóan teljesítik adózási kötelezettségeiket, hanem tisztában vannak ellenőrizhetőségükkel. Ez a lehetőség pedig nagy mértékben motiválja a jogkövető magatartást.