Az áfa beszedésének hatékonyságát növelő digitális eszközök bevezetésével kapcsolatosak a legjelentősebb változások 2024-ben.

A társaságok adózása sok ponton változik például a globális minimumadó miatt, de kisebb változások érintik például a helyi iparűzési adót, bizonyos különadókat is.

A következő változtatásokkal valójában csak kisebb részletszabályokat módosítanak, nem alapjaiban alakítanak át nagyobb rendszereket, de mivel sok embert érintenek, aktuális problémákhoz kapcsolódnak, érdemes velük foglalkozni.

A személyi jövedelemadót érintő változások közül talán a legfontosabbak az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény felmondása miatt szükséges módosítások lehetnek.

A magyar Parlament elfogadta a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló törvényjavaslatot. Hazánk hosszas tárgyalások során érte el azokat a számunkra jobb feltételeket, amelyeknek köszönhetően már mi is el tudtuk fogadni a terveket. A kitartásnak köszönhetően az új adóknak – ugyanis 3 különböző adóra is utalhat a globális minimumadó gyűjtőnév – várhatóan kedvező hatása lesz költségvetési szempontból, de közben mégis sikerülhet megőriznünk adórendszerünk versenyképességét is, és a hazai adókedvezmények egy része is megtartható marad. Ugyanakkor a hazánkban működő multinacionális cégek leányvállalatai, illetve a legnagyobb hazai vállalkozások komoly többlet adó- és még annál is nagyobb adminisztrációs teherre kell készüljenek.

A tanulmány utolsó része az egységes áfa-nyilvántartási hely koncepciójáról szól az EU-ban: kiterjesztve a korábban bevezetett One-Stop Shop (OSS) és az Import One-Stop Shop (IOSS) rendszereket. Lényegében, az egységes áfanyilvántartás és -regisztráció bevezetése minimálisra csökkentené azon eseteket, amikor a vállalkozásoknak egyszerre több tagállam területén van áfa-nyilvántartási kötelezettsége.

Ahogyan azt megszokhattuk, 2023 végén is változnak az adótörvények, melyek többsége 2024. január elsején hatályba is lép. A legfontosabb módosítások áttekintésével szeretnénk segíteni az új adóévre való felkészülésben!

A VIDA-javaslat második része a platformgazdaság áfával kapcsolatos problémáira összpontosít, becslést ad ennek méretéről, elemzi az ehhez kapcsolódó áfavonatkozásokat, a nemzeti intézkedések közötti különbségek hatásait, ezek költségeit, hasznát és kockázatait, felvázolja a lehetséges jövőbeni változásokat.

Számunkra, magyarok számára, már egyáltalán nem idegen a tranzakciószintű, valós idejű számlaadat-szolgáltatás, mely hazánkban évek óta működik, és többek között ennek köszönhetően sikerült jelentős mértékben csökkenteni az áfarést. Magyarországon 2010-ben még 22,3%-os volt az áfabevétel-kiesés, amivel az Európai Unióban az utolsók között voltunk. Mára a magyar áfarés 17,9 ponttal csökkent, ami a 4. legnagyobb az EU-ban, és mértéke a tagállamok átlagának több mint másfélszerese. Az európai adatok azt is bizonyítják, hogy azokban a tagállamokban, ahol valamilyen digitális adatszolgáltatási kötelezettséget írtak elő, ott az áfabevételek 2,6-3,5%-kal nőttek 2014-2019 között.

Az Európai Bizottság 2022. december 8-án terjesztett elő egy javaslatcsomagot a közös európai hozzáadott érték adó, vagyis az áfa rendszerének működésének modernizálásáról és az áfacsalások visszaszorításáról, melynek a VIDA, azaz „VAT in the digital age” (áfa a digitális korban) címet adta.