A személyi jövedelemadót érintő változások közül talán a legfontosabbak az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény felmondása miatt szükséges módosítások lehetnek.

A magyar Parlament elfogadta a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló törvényjavaslatot. Hazánk hosszas tárgyalások során érte el azokat a számunkra jobb feltételeket, amelyeknek köszönhetően már mi is el tudtuk fogadni a terveket. A kitartásnak köszönhetően az új adóknak – ugyanis 3 különböző adóra is utalhat a globális minimumadó gyűjtőnév – várhatóan kedvező hatása lesz költségvetési szempontból, de közben mégis sikerülhet megőriznünk adórendszerünk versenyképességét is, és a hazai adókedvezmények egy része is megtartható marad. Ugyanakkor a hazánkban működő multinacionális cégek leányvállalatai, illetve a legnagyobb hazai vállalkozások komoly többlet adó- és még annál is nagyobb adminisztrációs teherre kell készüljenek.

A tanulmány utolsó része az egységes áfa-nyilvántartási hely koncepciójáról szól az EU-ban: kiterjesztve a korábban bevezetett One-Stop Shop (OSS) és az Import One-Stop Shop (IOSS) rendszereket. Lényegében, az egységes áfanyilvántartás és -regisztráció bevezetése minimálisra csökkentené azon eseteket, amikor a vállalkozásoknak egyszerre több tagállam területén van áfa-nyilvántartási kötelezettsége.

Ahogyan azt megszokhattuk, 2023 végén is változnak az adótörvények, melyek többsége 2024. január elsején hatályba is lép. A legfontosabb módosítások áttekintésével szeretnénk segíteni az új adóévre való felkészülésben!

A VIDA-javaslat második része a platformgazdaság áfával kapcsolatos problémáira összpontosít, becslést ad ennek méretéről, elemzi az ehhez kapcsolódó áfavonatkozásokat, a nemzeti intézkedések közötti különbségek hatásait, ezek költségeit, hasznát és kockázatait, felvázolja a lehetséges jövőbeni változásokat.

Számunkra, magyarok számára, már egyáltalán nem idegen a tranzakciószintű, valós idejű számlaadat-szolgáltatás, mely hazánkban évek óta működik, és többek között ennek köszönhetően sikerült jelentős mértékben csökkenteni az áfarést. Magyarországon 2010-ben még 22,3%-os volt az áfabevétel-kiesés, amivel az Európai Unióban az utolsók között voltunk. Mára a magyar áfarés 17,9 ponttal csökkent, ami a 4. legnagyobb az EU-ban, és mértéke a tagállamok átlagának több mint másfélszerese. Az európai adatok azt is bizonyítják, hogy azokban a tagállamokban, ahol valamilyen digitális adatszolgáltatási kötelezettséget írtak elő, ott az áfabevételek 2,6-3,5%-kal nőttek 2014-2019 között.

Az Európai Bizottság 2022. december 8-án terjesztett elő egy javaslatcsomagot a közös európai hozzáadott érték adó, vagyis az áfa rendszerének működésének modernizálásáról és az áfacsalások visszaszorításáról, melynek a VIDA, azaz „VAT in the digital age” (áfa a digitális korban) címet adta.

Ahogyan cikksorozatunk első részében tárgyaltuk, az elöregedő társadalom által keletkező nyugdíj-probléma nemcsak Magyarországon aktuális, hanem egész Európában, ahol ugyanúgy egyértelmű az erre vonatkozó statisztikai trend. A korábban részletezett, állam által is ösztönzött öngondoskodási formák mellett, azok kiegészítéseként funkcionálna a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás is, mely Magyarországon még gyerekcipőben jár, holott az OECD-országok nagy része már a foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre támaszkodik.

Magyarországon számos különféle adókedvezmény áll a vállalkozások rendelkezésére, köztük környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházások megvalósításához is. Ugyanakkor ezek megszerzésének és igénybevételének szabályai gyakran változnak, ezért erősen ajánlott minden ilyen fejlesztés megkezdése előtt szakértők bevonásával felmérni a lehetőségeket annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb adómegtakarítást érhessük el. A beruházások tervezésekor egy jól felkészült adótanácsadói csapat segíthet a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésében, prezentálhatja a különböző adóoptimalizálási forgatókönyvek előnyeit, de olyan gyakorlatias feladatokba is bevonható, mint az adókedvezmény-igénylések elkészítése vagy a tárgyalások a speciális állami támogatási lehetőségekről.

Cikksorozatunk előző részében részletesen foglalkoztunk az állam által elismert és támogatott nyugdíjcélú megtakarítások egyikével, az önkéntes nyugdíjpénztárakkal. Jelen cikkünkben szeretnénk bemutatni a nyugdíjcélú megtakarítások másik két típusát, a nyugdíjbiztosításokat és a nyugdíj-előtakarékossági számlát.