A közösségi termékkereskedelem az áfacsalások által leginkább fenyegetett terület, ezért ezekre az ügyletekre irányul a legnagyobb adóhatósági figyelem. A vállalkozások sokszor érezhetik ezt a figyelmet túlzónak, és még a jóhiszemű cégek is bajba kerülhetnek, ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy nem tettek meg mindent az ügyletek jogszerűségének igazolására.
Cikkünkben egy közismert, az Európai Unió Bíróságát is megjárt áfacsalási ügyet (Mecsek Gabona C 273/11. sz. ügy) vizsgálunk meg abból a szempontból, hogy elkerülhette volna-e a cég, hogy áfacsalásba keveredjen, ha az ügylet időpontjában már létezett volna az EKÁER; illetve ha már belekeveredett, vajon jóhiszeműségét alátámasztva az EKÁER rendszer megvédte volna-e őt a káros adókövetkezményektől. Ugyanis a Magyarországról az EU-ba irányuló termékmozgások során, amikor a külföldi vevő szervezi a fuvart (EXW) akár a jóhiszemű, egyébként jogkövető adózók is csalás áldozatává válhatnak. Így kellő gondosság és megfelelő alátámasztó dokumentáció hiányában kénytelenek megfizetni az adócsalók számláját: az elmaradt áfát, az adóbírságot és a késedelmi kamatot.
„Az áfacsalások elleni intézkedéseket olyan módon kell hatékonnyá tenni, hogy közben ne gátoljuk a gazdaság növekedési képességét.” mondta el Hannes Gurtner, a LeitnerLeitner csoport vezető tanácsadója, az Európai Bizottság mellett működő Áfa Szakértői Csoport tagja. Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy „Az adminisztráció erősödése gátolja a gazdasági növekedést, csökkenti az adott ország vonzerejét a befektetők számára.”
Az online pénztárgépek, az e-útdíj és az EKÁER mind olyan rendszerek, melyek a valós gazdasági folyamatokról szolgáltatnak hatalmas mennyiségű információt az állam és az adóhatóság részére. A 2015-ös adócsomag ezen a téren is változást hozott.
Ahogy arról már korábbi cikkünkben is írtunk, 2015. január 1-jétől egyáltalán nem lehet áfa-szempontból fontos árut mozgatni a NAV tudta nélkül, mert bevezetik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert, röviden EKAER-t. Annak ellenére, hogy a jogalkotók nagyon kevés időt hagytak a felkészülésre, a bejelentés elmulasztása komoly bírsággal járhat. A növekvő adminisztrációs teher mellett azonban pénzügyi többletteherrel is szembesülni fognak az érintett vállalkozások. Bizonyos termékkörben ugyanis előző kéthavi nettó forgalom 15%-át kitevő biztosítékot is kell adniuk a cégeknek, amely nagyobb, mint a egyhavi fizetendő áfa összege.
Nem újdonság, hogy a határozott idejű vagy más néven időszaki elszámolású ügyletek szabályai változni fognak, hiszen eredetileg 2014 júliusától tervezték bevezetni, hogy az elszámolási időszak utolsó napja minősüljön az áfa-rendszerében teljesítésnek a fizetési határidő helyett. Ugyan a módosítások 2014-ben nem léptek hatályba, de a 2015-ös adócsomagban ismét visszaköszön az elképzelés, igaz, hosszabb felszülési időt biztosítva. Az új szabályok szerint a változtatások csak 2016-tól lépnek érvénybe.
Korábban már mi is beszámoltunk róla, hogy az e-útdíj használatával kapcsolatos adatokat az adóhatóság felhasználhatja ellenőrzései során, ezzel is nyomon követve az árumozgásokat, a kereskedelmet. A 2015-ös adócsomag erre is rátesz egy lapáttal, hiszen a tervek szerint 2015 januárjától bevezetik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert, röviden EKAER-t.
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy kell vagy nem kell, és ha igen, mikor kell a külföldi vállalkozásoknak adószámot igényelniük. (Korábbi cikkek: Külföldiek mint magyar áfaalanyok, avagy mikor kell adószámot igényelni? 1, Külföldiek mint magyar áfaalanyok, avagy mikor kell adószámot igényelni? 2) E cikksorozatot gyakorlati példákkal folytatjuk.
Kifejezetten áfával foglalkozó számviteli szakembereket, adótanácsadókat várunk erre az egynapos képzésre. Célunk, hogy a résztvevők átfogó, mély, ugyanakkor gyakorlatias ismereteket szerezzenek a különböző ügyletek helyes áfa-kezelésével kapcsolatban. Előadásaink megoldásközpontúak: nem csak elméleti problémákat vetünk fel, hanem azt mutatjuk meg, hogy milyen módon kell a helyes döntéseket meghozni az egyes konkrét esetekben – legyenek azok hazai vagy nemzetközi vonatkozású ügyletek.
Új áfa-szabályozás lép majd életbe a távértékesítésekkel kapcsolatban 2015. január 1-jével az Unióban. Ekkortól ugyanis a nem-adóalanyok, vagyis a magánszemélyek részére nyújtott rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatási, telekommunikációs, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások egész Európában a fogyasztás helye szerint (azaz a célországban) fognak adózni. Az elektronikus szolgáltatások alatt online boltok, webshopok, webportálok, mobilalkalmazás forgalmazók, e-könyv-értékesítők, távoktatók és más hasonló e-kereskedők szolgáltatásait kell érteni.
