Az Európai Unió egységes piacának köszönhetően a magyar cégek – így az építőipari vállalkozások is – könnyebben léphetnek be külföldi piacokra. Manapság már sok jól felkészült hazai cég sikeresen jelenik meg az uniós országokban. Tapasztalataink szerint is egyre több magyar építőipari vállalkozás kap megbízásokat más EU-tagállamokban, például építési, felújítási vagy kivitelezési feladatokra.
A „fegyverek egyenlőségének elvéről” ma már régen nincs szó az adóellenőrzések során. Az adóhatóság hihetetlen nagyságú és komplex adatokkal rendelkezik a gazdaság egészéről és az adózók viselkedéséről. Érdemes bepillantani a részletekbe!
Ahogy korábbi cikkünkben igyekeztünk felkészíteni olvasóinkat a várható változásokra, most 2024. november 28-án kihirdetett adótörvényeket is áttekintjük, hogy felkészülten várhassák az új évet. A legtöbb változás 2025. január 1-jén lép hatályba, néhány már a kihirdetést követő napon, és egyesek más időpontban, melyeket az ismertetésben feltüntetünk. Cikkünkben kizárólag a főbb módosításokra fókuszálunk, és az átmeneti rendelkezések részleteire nem térünk ki. Amennyiben szeretne többet tudni egyes elemekről, lépjen kapcsolatba kollégáinkkal!
Ingatlanfejlesztések, sporttámogatások, kutatás-fejlesztés kedvezményeinek bővülése. Globális minimumadós eljárási szabályok életbe lépése. Az alanyi adómentesség nemzetközivé válása az áfában, az eNyugta rendszer bevezetésének fél éves halasztása. Könyvvizsgálati és beszámolási értékhatárok kétélű emelése. Cikksorozatunk második részében a Parlament előtt fekvő törvénymódosítási javaslatok cégek adózásához és számviteléhez kapcsolódó változtatásait vesszük sorra.
A VAT Expert Group, az Európai Bizottság Adó és Vám Munkacsoportja mellett működő az európai áfa szakpolitikát véleményező, alakító csoport, melynek 40 tagját szakmai kritériumok alapján választják ki. Feladatuk, hogy véleményezzék az uniós áfareform terveit, közvetítsék a szakma és a vállalkozások szempontjait.
Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfa-szabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú.
A tanulmány utolsó része az egységes áfa-nyilvántartási hely koncepciójáról szól az EU-ban: kiterjesztve a korábban bevezetett One-Stop Shop (OSS) és az Import One-Stop Shop (IOSS) rendszereket. Lényegében, az egységes áfanyilvántartás és -regisztráció bevezetése minimálisra csökkentené azon eseteket, amikor a vállalkozásoknak egyszerre több tagállam területén van áfa-nyilvántartási kötelezettsége.
Ahogyan azt megszokhattuk, 2023 végén is változnak az adótörvények, melyek többsége 2024. január elsején hatályba is lép. A legfontosabb módosítások áttekintésével szeretnénk segíteni az új adóévre való felkészülésben!
A VIDA-javaslat második része a platformgazdaság áfával kapcsolatos problémáira összpontosít, becslést ad ennek méretéről, elemzi az ehhez kapcsolódó áfavonatkozásokat, a nemzeti intézkedések közötti különbségek hatásait, ezek költségeit, hasznát és kockázatait, felvázolja a lehetséges jövőbeni változásokat.
Számunkra, magyarok számára, már egyáltalán nem idegen a tranzakciószintű, valós idejű számlaadat-szolgáltatás, mely hazánkban évek óta működik, és többek között ennek köszönhetően sikerült jelentős mértékben csökkenteni az áfarést. Magyarországon 2010-ben még 22,3%-os volt az áfabevétel-kiesés, amivel az Európai Unióban az utolsók között voltunk. Mára a magyar áfarés 17,9 ponttal csökkent, ami a 4. legnagyobb az EU-ban, és mértéke a tagállamok átlagának több mint másfélszerese. Az európai adatok azt is bizonyítják, hogy azokban a tagállamokban, ahol valamilyen digitális adatszolgáltatási kötelezettséget írtak elő, ott az áfabevételek 2,6-3,5%-kal nőttek 2014-2019 között.
