A VIDA-javaslat második része a platformgazdaság áfával kapcsolatos problémáira összpontosít, becslést ad ennek méretéről, elemzi az ehhez kapcsolódó áfavonatkozásokat, a nemzeti intézkedések közötti különbségek hatásait, ezek költségeit, hasznát és kockázatait, felvázolja a lehetséges jövőbeni változásokat.
Számunkra, magyarok számára, már egyáltalán nem idegen a tranzakciószintű, valós idejű számlaadat-szolgáltatás, mely hazánkban évek óta működik, és többek között ennek köszönhetően sikerült jelentős mértékben csökkenteni az áfarést. Magyarországon 2010-ben még 22,3%-os volt az áfabevétel-kiesés, amivel az Európai Unióban az utolsók között voltunk. Mára a magyar áfarés 17,9 ponttal csökkent, ami a 4. legnagyobb az EU-ban, és mértéke a tagállamok átlagának több mint másfélszerese. Az európai adatok azt is bizonyítják, hogy azokban a tagállamokban, ahol valamilyen digitális adatszolgáltatási kötelezettséget írtak elő, ott az áfabevételek 2,6-3,5%-kal nőttek 2014-2019 között.
Az Európai Bizottság 2022. december 8-án terjesztett elő egy javaslatcsomagot a közös európai hozzáadott érték adó, vagyis az áfa rendszerének működésének modernizálásáról és az áfacsalások visszaszorításáról, melynek a VIDA, azaz „VAT in the digital age” (áfa a digitális korban) címet adta.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2023-ban is igyekszik célzottan, az adózók magatartásához igazodva támogatni, ellenőrizni vagy büntetni az érintetteket. Az adócsalást, a szándékos adóelkerülést határozottan bünteti. Mindezt egyre gyorsabban tudja megtenni, ezzel egyre hatékonyabban szedi be a tervezett bevételeket. A kockázatelemzések alapján jogkövetési vizsgálatot, adó-, vámellenőrzést vagy támogató eljárást folytat le.
Az áfalevonási jog elvitatásával kapcsolatos cikksorozatunk első részében Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető partnere, az Európai Unió Bizottsága mellett működő nemzetközi Áfa Szakértői Csoport tagja bemutatta a védekezés alapjául szolgáló általános elveket és ítélkezési gyakorlatot. A sorozat 2. részében két 2020 évvégi bírósági döntést szeretnék bemutatni, melyek az adóhatóság alvállalkozói láncolatokkal kapcsolatos eljárását újabb korlátok közé szorítja.
Az adóhatóság gyakran vitatja a vevők áfalevonási jogát arra hivatkozva, hogy ők is felelősek az eladók által elkövetett áfacsalásban. Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető partnere, az Európai Unió Bizottsága mellett működő nemzetközi Áfa Szakértői Csoport tagja a témával foglalkozó több részes cikkében bemutatja, hogy hogy lehet ez ellen védekezni. Áttekinti, hogy milyen fogódzók vannak a magyar gyakorlatban és az Európai Uniós esetjogban, amellyel a jóhiszemű adózók kockázatai csökkentők.
Az online számla-adatszolgáltatást eredetileg 2021. január 1-jétől terjesztették volna ki az összes számlára, vagyis a magánszemélyek felé kiállítottakra is. De erre is haladékot kapnak a cégek a koronavírus járvány miatt. Ahogy korábban a cégeknek kiállított számlákra vonatkozó határidőt tolták ki szeptember 30-ig, úgy most azt jelentették be, hogy 2021. március 31-ig még szankciómentesen használható az online számla-adatszolgáltatás előző verziója, az XSD 2.0. Az XSD 3.0-ára tehát nem az eredetileg tervezett január 1-jén, hanem csak április 1-jétől kell kötelezően átállni.
A vállalkozások szeptember 30-ig kaptak haladékot az online számla-adatszolgáltatás új szabályaihoz való alkalmazkodásra. Azonban a számlakiállítás határideje már július 1-jétől 15 napról 8 napra rövidül és a bejövő számlákról szóló belföldi összesítő jelentésben is értékhatártól függetlenül kell tételesen szerepeltetni a számlákat.
A digitalizáció folyamata már 2018 előtt is tetten érhető volt hazánkban, például az adóbevallások elektronikus benyújtásában, majd az online pénztárgép és az EKAER rendszer bevezetésében, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Az igazi fordulópont azonban 2018. július 1-jén következett be. Ekkor indult el az online számla-adatszolgáltatás, amely során a 100.000 Ft-ot elérő áfatartalmú belföldi B2B számlákról gyakorlatilag azonnal XML formátumban kell adatot szolgáltatni. Bár a kezdeti stádiumban a hatóság elsősorban az adatok befogadására és ellenőrzésére koncentrált, begyakorolta / begyakoroltatta az adatszolgáltatás rutinját, mostanra azonban lehetőség nyílt az érintettek körének szélesítésére, ezáltal az adatok magasabb szintű feldolgozására és kockázatelemzésére.
