Számos adóeljárással kapcsolatos szabály változik a nyári adócsomagban. A szigorodó nemzetközi adózási trendek hatására várható például, hogy növekszik a több országot érintő adóhatósági megállapítások és ebből fakadó viták száma.

Ügyfélkapu, cégkapu, e-beszámolók, e-cégjegyzékek, eSZJA, e-bevallások, összesítő jelentések, online pénztárgépek, valós idejű számlaadat-szolgáltatás, VIES, EKAER és még sorolhatnánk az elektronikus adattovábbítás és az adatok különböző típusait. Ezekből áll össze a magyar adózási „big data”.

A közelmúltban – 2019. január 24-én – az Európai Bizottság elmarasztalta hazánkat az EKÁER rendszer az uniós szabályokkal történő harmonizációjának elmaradása miatt, kötelezettségi eljárást indítva Magyarország ellen. Mivel ez már nem az első eset volt, hiszen 2017. október 4-én intézett először felhívást hozzánk ez ügyben, várható, hogy az ügynek lesz még folytatása.

A digitalizáció korában élünk, ahol az információ hatalom. A hazai adóhatóság pedig, köszönhetően a felé irányuló, egyre bővülő e-információ áradatnak, adattrilliárdos. Hogy befolyásolja ez az új helyzet az áfa alkalmazását?

2016. augusztus 1-jétől néhány látszólag kisebb szabály változik az elektronikus közúti árufuvarozó rendszerrel kapcsolatban. Ezek azonban egyrészt eddig nem érintett, és így az alapszabályokat, teendőket sem feltétlenül ismerő vállalkozásokra terjednek ki, másrészt olyan súlyos új szankciókat vezetnek be, amelyek érzékenyen érinthetik azokat is, akik már többé-kevésbé „megbarátkoztak” a rendszerrel. Vagyis nincs olyan kereskedelemmel, szállítással foglalkozó adóalany, akinek ne lenne hasznos az EKÁER ismeretek felfrissítése.

Az EKÁER rendszer nem titkolt célja az áfacsalások megelőzése, leleplezése. Sokszor előfordul azonban az is, hogy az EKÁER rendszer a vállalkozások segítségére lehet egy-egy ügylet áfaminősítésének ellenőrzésében. Hiszen a legtöbbször akkor ütköznek a cégek nehézségekbe az EKÁER regisztráció során, ha a tranzakciót helytelenül értékelték áfa szempontból, vagy ha az olyan speciális eset, amely gondosabb elemzést igényel. Ha tehát nem sikerül az EKÁER rendszerben regisztrálni, akkor ez egy tévedés indikátora is lehet, és az ügylet átgondolásával megelőzhetjük, hogy később – akár az utakon, akár egy ellenőrzés során adóhiányt állapítsanak meg cégünknél. A különleges eseteket pedig - amikor tényleg másképp kell kezelni ügyletet áfa szempontból, mint az EKÁER rendszerben - mindenképpen érdemes még egyszer górcső alá vonni.

Változott – összességében szűkült az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrzési Rendszerben a kockázatos termékek köre. Ősz lévén talán a legaktuálisabb változás, hogy a szőlő kikerült közülük. Jó hír az is, hogy a korábbi tervekkel szemben sem a csokoládé, sem a dzsem, sem pedig az elektronikus gépek nem kerültek be a kockázatos termékek közé, így a forgalmazóknak továbbra sem kell kockázati biztosítékot fizetni ezek után.

Az árumozgások szigorú nyomon követése az áfacsalások elleni védekezés eszközeként mindenképpen üdvözlendő, de adóalanyként nem szabad vakon bízni az EKÁER rendszerben.

Cikkünkben egy közismert, az Európai Unió Bíróságát is megjárt áfacsalási ügyet (Mecsek Gabona C 273/11. sz. ügy) vizsgálunk meg abból a szempontból, hogy elkerülhette volna-e a cég, hogy áfacsalásba keveredjen, ha az ügylet időpontjában már létezett volna az EKÁER; illetve ha már belekeveredett, vajon jóhiszeműségét alátámasztva az EKÁER rendszer megvédte volna-e őt a káros adókövetkezményektől. Ugyanis a Magyarországról az EU-ba irányuló termékmozgások során, amikor a külföldi vevő szervezi a fuvart (EXW)  akár a jóhiszemű, egyébként jogkövető adózók is csalás áldozatává válhatnak. Így kellő gondosság és megfelelő alátámasztó dokumentáció hiányában kénytelenek megfizetni az adócsalók számláját: az elmaradt áfát, az adóbírságot és a késedelmi kamatot.

2015. február 27-én, pénteken este kihirdették az új EKÁER szabályokat, melynek eredményeként 2015. március 1-jén vasárnap lejár az EKÁER próbaüzeme, és beindul az éles rendszer. Az új szabályok változást hoznak a mentességek kiterjesztésén túl a bejelentésre kötelezettek személyében és a bejelentendő adatok körében is.