Az online számla-adatszolgáltatást eredetileg 2021. január 1-jétől terjesztették volna ki az összes számlára, vagyis a magánszemélyek felé kiállítottakra is. De erre is haladékot kapnak a cégek a koronavírus járvány miatt. Ahogy korábban a cégeknek kiállított számlákra vonatkozó határidőt tolták ki szeptember 30-ig, úgy most azt jelentették be, hogy 2021. március 31-ig még szankciómentesen használható az online számla-adatszolgáltatás előző verziója, az XSD 2.0. Az XSD 3.0-ára tehát nem az eredetileg tervezett január 1-jén, hanem csak április 1-jétől kell kötelezően átállni.

Az áfa bevallások M lapjait, azaz az úgy nevezett belföldi összesítő jelentést 2013 óta kell kitöltenünk. A jelentés nem titkolt célja, hogy a belföldi számlamozgásokról és az áfa levonásáról biztosítson több adatot az adóhatóság számára. A hatóságok kontroll adatként használják ezt – az áfa-bevallások kapcsán talán a legmagasabb adminisztrációs teherrel járó – kimutatást. A bejelentés hibái ráadásul gyakran vezetnek adóellenőrzéshez.

A LeitnerLeitner megoldást kínál az egyre nagyobb adminisztrációs kihívás kezelésre gyorsan, a szabályoknak teljes mértékben megfelelően és a normális működést lehető legkisebb mértékben zavaró módon. Megoldásainkkal egyszerre felelhet meg a szigorú követelményeknek, és teheti hatékonyabbá működését: több adathoz juthat cégéről, amely segíthet a racionalizálásban és a lehető legrövidebb üzleti reakcióidő elérésében!

A vállalkozások szeptember 30-ig kaptak haladékot az online számla-adatszolgáltatás új szabályaihoz való alkalmazkodásra. Azonban a számlakiállítás határideje már július 1-jétől 15 napról 8 napra rövidül és a bejövő számlákról szóló belföldi összesítő jelentésben is értékhatártól függetlenül kell tételesen szerepeltetni a számlákat.

A LeitnerLeitner naprakész digitális megoldásokat nyújt ügyfelei számára az adótanácsadás, a könyvelés és a könyvvizsgálat területén is, melyek egyre hasznosabbá válnak most, amikor a digitalizáció újabb és újabb területeket hódít meg az adózás és adóellenőrzés területén. Csak azok a vállalkozások maradnak versenyképesek, amelyek nem küzdenek ez ellen, nem próbálnak meg kibújni a digitalizáció következményei alól, hanem lépést tartanak az új idők technológiai újításaival, és a maguk javára fordítják azokat.

A digitalizáció folyamata már 2018 előtt is tetten érhető volt hazánkban, például az adóbevallások elektronikus benyújtásában, majd az online pénztárgép és az EKAER rendszer bevezetésében, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Az igazi fordulópont azonban 2018. július 1-jén következett be. Ekkor indult el az online számla-adatszolgáltatás, amely során a 100.000 Ft-ot elérő áfatartalmú belföldi B2B számlákról gyakorlatilag azonnal XML formátumban kell adatot szolgáltatni. Bár a kezdeti stádiumban a hatóság elsősorban az adatok befogadására és ellenőrzésére koncentrált, begyakorolta / begyakoroltatta az adatszolgáltatás rutinját, mostanra azonban lehetőség nyílt az érintettek körének szélesítésére, ezáltal az adatok magasabb szintű feldolgozására és kockázatelemzésére.

Az adóhatóság a korábbi évekhez hasonlóan 2019-ben is kiemelt figyelmet fordít a foglalkoztatotti bejelentések ellenőrzésére, illetve a foglalkoztatottak bejelentése és a kifizetői bevallások közötti anomáliák feltárása és rendezése idén kiemelt célja a hatóságnak. A cégek mellett a gyakran munkahelyet váltó magánszemélyek is az adóhatóság célkeresztjében állnak.

Ügyfélkapu, cégkapu, e-beszámolók, e-cégjegyzékek, eSZJA, e-bevallások, összesítő jelentések, online pénztárgépek, valós idejű számlaadat-szolgáltatás, VIES, EKAER és még sorolhatnánk az elektronikus adattovábbítás és az adatok különböző típusait. Ezekből áll össze a magyar adózási „big data”.

A közelmúltban – 2019. január 24-én – az Európai Bizottság elmarasztalta hazánkat az EKÁER rendszer az uniós szabályokkal történő harmonizációjának elmaradása miatt, kötelezettségi eljárást indítva Magyarország ellen. Mivel ez már nem az első eset volt, hiszen 2017. október 4-én intézett először felhívást hozzánk ez ügyben, várható, hogy az ügynek lesz még folytatása.

A LeitnerLeitner értesülései szerint idén várhatóan háromszor annyi célzott ellenőrzést végez majd az adóhatóság az egymással tulajdonosi vagy közös irányítási kapcsolatban álló – úgy nevezett kapcsolt - hazai és multinacionális vállalkozások körében, mint korábban. „Az ellenőrzések során elsősorban azt fogják vizsgálni, hogy a cégek egymás közötti ügyleteikben (kereskedelem, szolgáltatások vagy kölcsönök biztosítása, adás-vétel stb.) alkalmazott árak, vagyis a transzferárak megfelelnek-e a szokásos piaci áraknak, vagy esetleg alkalmasak lehetnek-e adóelkerülésre.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.