Mostanra valószínűleg már mindenki számára ismert: 2019. január 1-jétől csak a cégkapun keresztül kommunikálhatnak az arra kötelezettek az adóhatósággal. A jogszabályi és technikai háttér folyamatos kiépítés és fejlesztés alatt áll, ezért a gyakorlati alkalmazással kapcsolatban egyelőre még több a kérdés, mint a válasz. Cikksorozatunkban körbejárjuk az adóeljárás szemszögéből a cégkapu-rendszert és ezzel kapcsolatban a képviseleti és kézbesítési szabályokat. Az első részben az elektronikus kapcsolattartás alapjait mutatjuk be.

A számlahelyesbítések, számlával egy tekintet alá eső okiratok kiállítása mindig is nehézséget okozott a számlázó programok számára. Az adóhatóság által kidolgozott XML/XSD séma a hatóság értelmezését tükrözi arról, hogy milyen adattartalom szükséges a korrekcióhoz. Az év végi bónusz elszámolások és úgy nevezett transzferár korrekciók az érintett nagy tömegű számlák csoportos korrekciója miatt azonban jelentős nehézség elé állítják az adatszolgáltatókat.

A számla módosítás NAV online számla-adatszolgáltatási rendszer elvárásai már egy számlázó programon belül is komoly kihívás elé állítják a fejlesztőket, azonban még ennél is összetettebb a helyzet, ha az eredeti számlát és a módosító okiratot két külön szoftverből állítják ki. Ilyen eset lehet például egy önszámlázási megállapodás, ahol a vevő állítja ki az ügyletről a számlát, a számlák módosításának vagy érvénytelenítésének joga azonban a szállítónál marad.

Négy hónappal az online számla-adatszolgáltatás bevezetése után kijelenthető, hogy a rendszer nagyobb zökkenők nélkül elindult és folyamatosan működik. A gyakorlatban azonban akadnak még nehézségek. Cikksorozatunkban az egyik legnehezebben megoldható problémáról: a számlamódosítások online adatszolgáltatásáról írunk.

2018. július 1-jétől az adóalanyok közötti belföldi áfás ügyletekről, amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100.000 Ft-ot a számla adattartalmát tételesen, valós időben be kell majd jelenteni az adóhatóságnak. „Az adatbejelentést főszabály szerint a számlázó programok és az adóhatóság rendszere közötti gép-gép automatikus kapcsolat biztosítja majd. Azonban a nyomdai úton előállított, nyomtatvány használatával kiállított számlák, azaz a „kézi számlák” sem maradnak ki az adatszolgáltatásból.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

Már kevesebb, mint egy hónap felkészülési idő maradt az online számla-adatszolgáltatás bevezetésére. „A felkészülés azonban nemcsak a számlázó szoftverek programozóit érinti” – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója – „hanem a vállalkozásnak magának is vannak feladatai, melyek közül a legfontosabbakat összegyűjtöttük.”