2018. július 1-jétől az adóalanyok közötti belföldi áfás ügyletekről, amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100.000 Ft-ot a számla adattartalmát tételesen, valós időben be kell majd jelenteni az adóhatóságnak. „Az adatbejelentést főszabály szerint a számlázó programok és az adóhatóság rendszere közötti gép-gép automatikus kapcsolat biztosítja majd. Azonban a nyomdai úton előállított, nyomtatvány használatával kiállított számlák, azaz a „kézi számlák” sem maradnak ki az adatszolgáltatásból.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

Már kevesebb, mint egy hónap felkészülési idő maradt az online számla-adatszolgáltatás bevezetésére. „A felkészülés azonban nemcsak a számlázó szoftverek programozóit érinti” – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója – „hanem a vállalkozásnak magának is vannak feladatai, melyek közül a legfontosabbakat összegyűjtöttük.”

Április végén lezárult az online számla-adatszolgáltatással kapcsolatos uniós notifikációs eljárás, amely során a jogszabályt a magyar kormány bemutatta az unió intézményeinek, akik véleményezhették azt. Mivel sem a Bizottságtól, sem a többi tagállamtól nem érkezett kifogás, nyitva az út az online számla adatszolgáltatás nyári bevezetése előtt.

A Világgazdaság Vélemény rovatában megjelent cikkünket közöljük blogunkon is.

A kérdés különösen aktuális most, néhány nappal a szoftverfejlesztést lehetővé tevő új jogszabály tervezet és a technikai elvárások megjelenése után, de szűk félévvel a rendszer elindulásának határideje előtt. Teljesíthető-e még az átállás az online számlázásra, és ha igen milyen áron? Várható-e az EKÁER-rendszer elindításához hasonló zűrzavar, a bevezetés után még hónapokig megoldhatatlan gyakorlati kérdések lassítják-e majd a mindennapi feladatokat, amelyek egyrészt lekötik a vállalkozások idejét és kapacitását, másrészt a rendszer működés közbeni módosításait teszik majd szükségessé?

2018 májusában lép hatályba az új uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR, mely tisztább feltételeket és szigorúbb előírásokat hoz majd magával a magánszemélyek adatainak kezelése területén, és szinte mindenkire vonatkozik: minden vállalkozásra, intézményre kötelezettként és minden magánszemélyre érintettként. Célja a magánszemélyek személyes adataival kapcsolatos jogainak garantálása. Hiszen az adat érték, és fontos, hogy ha ezekhez egy-egy szervezet hozzáfér bizonyos okból, ne élhessen vissza ezekkel, ne használhassa fel az eredeti adatgyűjtési céloktól eltérően más célokra saját érdekében.

2017 őszétől sokat hallottunk a pénzmosás megelőzése érdekében tett intézkedésekről, de sem maga a probléma, sem a korlátozását célzó erőfeszítések nem új keletűek vagy ismeretlenek az érintetteknek. Azonban a 2017. június 26-tól hatályos új Pénzmosási törvény miatt ismét reflektorfénybe került a téma, amely gyakorlatilag nem más, mint egy EU-s irányelv magyar jogrendbe történő átültetése.

2018. január 1-jétől kell kötelezően alkalmazni az új transzferár dokumentációs rendeletet. A módosítást a BEPS-csomag keretében elfogadott OECD szabályok teszik szükségessé, amelyhez igazodva a magyar transzferár nyilvántartásokat is jóval összetettebb, részletesebb és sokkal több információt tartalmazó formában kell majd elkészíteni.

Általánosan elismert tény, hogy a nemzetközi adócsalás és adóelkerülés megakadályozásának kulcsa a hatóságok közötti együttműködésben és az adóügyi információcserében rejlik. Ezen a felismerésen alapszik az új, “globális” automatikus adóügyi információcsere szabvány. Ezt a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló nemzetközi egyezmény (MCAA) alapozta meg, melyet Magyarországon 2015-ben egy törvénnyel iktattak hatályba. Az egyezményhez 2017 szeptemberéig már 102 ország csatlakozott, így valóban globális méretű adóügyi összefogás valósult meg.

A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői megismerhessék a többi szereplő vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét és azok várható alakulását, valamint, hogy döntéseik érdekében erről objektív és hiteles információkat szerezhessenek. Azonban sokszor megesik, hogy a piac nem minden szereplője fér hozzá egyformán a többiekről a számára szükséges összes valós adathoz. Ezt információs aszimmetriának nevezzük és ez bizony jelentős akadálya lehet a versenynek, sőt sérülhetnek is az egymással üzleti kapcsolatba lépő szereplők.

A számítógéppel kiállított számlák adóhatóság felé történő online adatszolgáltatásának bevezetésével az áfa- és adózási adminisztráció egyik legjelentősebb változása köszönt ránk hamarosan. Az online pénztárgépek és az EKÁER hadba állítása után ennek az eszköznek köszönhetően még kevesebben tudnak majd elbújni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mindent látó szeme elől. Persze a rendszer még mindig nem fog mindent és mindenkit elérni, mégis a vállalkozások jelentős részére komoly feladatok várnak az új rendszer bevezetésével.