A cégeknek már 2017 óta kötelező bejelenteniük az adóhatóságnál az úgy nevezett kapcsolt feleiket – vagyis az egy vállalatcsoporthoz tartozó, közös tulajdonossal, ügyvezetéssel rendelkező testvér- és leányvállalataikat – méghozzá az első üzletkötés alkalmával. Ennek elmulasztása eddig sem volt kockázatmentes, de augusztus 1-től még drágábbá válhat a feledékenység! Ugyanis idén augusztustól a mulasztási bírság tételek a duplájára nőttek, így erre a hiányosságra vonatkozóan is akár 1 millió Ft-ig terjedhet a bírság.

A napokban kihirdetett jogszabályváltozások az adózás terén is szigorodó bírságokat hoztak, és a költségvetési célok, valamint a jogkövetés előmozdítása érdekében várhatólag gyakoribb adóellenőrzéseket eredményeznek majd. Ugyanis megduplázták az általános adózási mulasztások, a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatásához, valamint a számla-, nyugtakibocsátáshoz és iratmegőrzés megszegéséhez fűződő bírságokat 2024 augusztusától. A szigorodó szankciók miatt minden eddiginél fontosabb ügyelni az adókötelezettségek napi teljesítésére, hogy a vállalkozások elkerülhessék a kockázatos adózói minősítést, sőt a normál minősítésű cégek a megbízható kategóriába kerülhessenek.

Növekvő összegű adóbírságokat, emelkedő tranzakciós illetéket, megmaradó pénzintézeti extraprofitadót hoznak a legfrissebb adózási változások. Emellett új kedvezményekkel is támogatják a frissen munkaerőpiacra lépőket, legyenek akár magyar vagy a szomszédos ukrán, szerb állampolgárok. A 2024. július 8-án kihirdetett szabályokat a veszélyhelyzet ideje alatt kell alkalmazni, ugyanis a módosítások indoka az Ukrajnát sújtó fegyveres konfliktus és humanitárius katasztrófa, célja pedig a magyarországi következmények elhárítása és kezelése.

Az év végi törvényváltozásokról szóló cikksorozatunk következő részében a vállalkozásokat érintő legfontosabb adózási és számviteli módosításokat gyűjtöttük csokorba.

Komoly kockázatot hordoz, ha a tulajdonosi kölcsönt a kölcsönbe vevő vállalat részére apportba adja a hitelező, és a vállalkozás ez után azonnal vagy rövid idővel megszünteti működését, és a végelszámolás mellett dönt. Ilyenkor a kölcsön apportba adását az adóhatóság a kölcsön elengedésének fogja átminősíteni, amely után a kedvezményezettnek társasági adót kell vagy kellett volna fizetnie.

A vállalkozások számára május 31-e az éves adók bevallásának és megfizetésének határideje.

Az adóhatóság idén is kiadta a tervezett ellenőrzéseit bemutató tájékoztatóját. Továbbra is a jogkövető adózókat támogató hozzáállás jellemzi a hivatalt, amely során felhívja a figyelmet a hiányosságra, kisebb hibákra, de a szándékos csalásokat szigorúan szankcionálja.

A NAV idei ellenőrzéseinek tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a hatóság nem mindig bánik kesztyűs kézzel az adóalanyokkal. Bár mint a továbbiakban bemutatjuk számos terület kerül célkeresztbe, a kiemelt, vagyis a nagy adózók esetében az adóhatóság óriási hangsúlyt fektet a transzferárazás gyakorlatának ellenőrzésére, ahol 4 vizsgálatból 3 talál is mulasztást. Emellett továbbra is sláger témának minősül az áfa és a helyi iparűzési adó esetében az adóalap csökkentők alkalmazása. Aki adókedvezményeket vesz igénybe, az pedig szinte biztosan számíthat az ellenőrzésre. Érdemes a kockázatos területeket átvilágítani, önellenőrzés, bevallás-pótlás keretében javítani, hiszen ez mindig sokkal olcsóbb, mint a büntetés. És még ha nem is találnak a rendszeres önvizsgálatot tartó adózók semmilyen hibát vagy szabálytalanságot, akkor is sokkal felkészültebben várhatnak egy adóhatsági ellenőrzést..

Már csak 5 hetük van a vállalkozásoknak a május 31-ei határidővel teljesítendő évzárási feladataikra. Ugyan a határidő és a kötelezettségek is megszokottak, de mivel 2020 nagyon is szokatlan volt, az évzárási teendőket sem szabad rutinszerűen végezni. Egyrészt most valóban itt az ideje az adó-megtakarításnak, másrészt érdemes odafigyelni az adminisztrációs feladatok részleteire is.

A NAV közleményben mutatta be a 2018-ban bevezetett új intézmény, a feltételes adóbírság előnyeit. Kérdés azonban, hogy ez valóban csak előnyökkel jár az adózók számára, vagy elképzelhető, hogy hátrányt jelent? „Aggályosnak tartjuk ezt a jogintézményt, hiszen arra ösztönzi az adózókat, hogy a kiszabott bírság csökkentésének, illetve a könnyebb-gyorsabb ügylezárás reményében „önként” mondjanak le az őket alapvető eljárási garanciaként megillető jogorvoslati jogról.” – emelte ki dr. Rácz Nóra, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.