Az EU-s áfareform szerint 2020-tól kell alkalmazni az úgynevezett gyorsintézkedéseket (quick fixes), amelyek a vevői készletet, a közösségi termékértékesítések dokumentálását, az adószám ellenőrzését, valamint a láncértékesítéseket érintik. Ezen túlmenően az áfatörvényt számos ponton módosították gazdaságfehérítési és adóadminisztráció-egyszerűsítési célzattal.

 A termékek közösségen belüli értékesítése áfamentes, de az adómentességet mindig a könnyítést alkalmazó adóalanynak kell bizonyítania. A bizonyítás módja azonban nem egyszerű, a különböző tagállamok különböző igazolásokat kérnek, a hitelt érdemlő igazolás módja pedig a helyzettől függően változhat.

Az általános forgalmi adó rendszerében akkor beszélünk láncértékesítésről, amikor a terméket többször értékesítik oly módon, hogy azt közvetlenül a sorban első értékesítőtől a sorban utolsó beszerző nevére szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként, vagy fuvarozzák el. A láncértékesítésben legalább három szereplő van, de árumozgás csak egyszer történik. Amennyiben a szállítás megszakad, láncról már nem beszélhetünk, legalábbis nem az első eladó és utolsó beszerző viszonylatában.

Az uniós gyorsintézkedések sorát folytatva szeretnénk egy olyan módosítást bemutatni, amely könnyítés helyett valójában szigorítást hoz az áfa rendszerébe. Az eddig adminisztratív hiányosságként kezelt adószám hiányosság a jövőben az áfa levonás feltételévé válik, amire minden vállalkozásnak fel kell készülnie. A jelenlegi áfairányelv és a vonatkozó Európai Bírósági ítélkezési gyakorlat alapján a vevő adószámának érvényessége, valamint az ügylet helyes bevallása a tagállamok közötti kereskedelemről szóló összesítő jelentésben csupán adminisztratív körülményei az ügyletnek. A korábbi szabályok szerint ezen adminisztratív feltételek hiányában is érvényesíthető volt az adómentesség, ha az áru közösségen belüli értékesítése valóban megtörtént.

 A 2019-es nyári adótörvény változások közül a legtöbb változást az általános forgalmi adózás területén tapasztalhatjuk, ami részben az Európai Unió áfa-rendszerében megkezdett reformintézkedéseknek köszönhető. Az úgynevezett „Short-term Quick Fixes”, azaz „Rövid távú gyorsintézkedések” minden uniós tagállamban egységesen és egyszerre lépnek hatályba 2020. január 1-jén. Mindez jelentős felkészülést igényel a vállalkozások részéről, a felkészítésben szakértőink készséggel állnak rendelkezésükre. Keressenek bennünket bizalommal!

A jelenleg hatályos áfairányelv külön kezeli azt az esetet, ha egy adóalany egy másik tagállamba vevői készlet céljára szállít árukat, úgy, hogy a szállítás időpontjában a szállító már ismeri a vevő személyazonosságát, de a beszállításkor az árut a vevő raktárába tárolja be, és a vevő csak később hívja le, és használja fel a készletet.

Ahogy korábbi írásunkban bemutattuk, az unió készül az áfarendszer reformjára, de mivel ez a folyamat hosszadalmas, a legsürgetőbb problémák megoldására gyorsintézkedéseket vezetnek be. Az úgynevezett „Quick Fixes” csomag 2020. január 1-jén lép életbe hazánkban is, így írásunkban ennek részleteit mutatjuk be. A módosítások elsődleges célja az adócsalások elleni küzdelem, és különösen a határon átnyúló közösségi ügyletekkel kapcsolatos adóelkerülés, illetve a körhinta csalások kivédése. Hiszen az uniós kimutatások alapján, mára összességében évente több mint 150 milliárd euró értékű áfa veszik el, amelyből a becslések szerint, körülbelül évi 50 milliárd euró – vagyis minden egyes uniós polgárra számítva 100 euró – a határokon átnyúló áfacsalásokból származik.

Tavaly év elején közzétett írásainkban már bemutattuk az uniós áfareform megvalósulásáig átmeneti megoldást nyújtó gyorsintézkedéseket a „Quick Fixies”-t. Ezek tehát az uniós áfarendszer gyökeres reformjának előfutárjai.