1. Személyi jövedelemadó

Tartós befektetési számla

2020. január 1-től magánalapítványok és bizalmi vagyonkezelők is nyithatnak tartós befektetési számlát, közismerten TBSZ-t, hogy ezzel magánszemélyek számára vagyont juttassanak. Az így kezelt, elkülönített vagyon hozama az adóztatás szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mintha e vagyonra annak „eredeti” tulajdonosa (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) kötne TBSZ-t. Az adókötelezettségeket az alapítvány és a bizalmi vagyonkezelő teljesíti. A fenti jövedelmeket az osztalék megállapításánál nem kell figyelembe venni, ám ezek forrásáról a vagyonkezelőnek és az alapítványnak nyilvántartást kell vezetnie.

A személyi jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítást érintő változásokat a 2019-es nyári adótörvény-változtatások csomagjában az alábbiakban találják. Bővül a nagycsaládosok kedvezménye, illetve mindenki számára csökken a szociális hozzájárulási adó. Jelentős újítás továbbá a magánalapítványok bevezetése hazánkban, amely a bizalmi vagyonkezelés mellett egyedülálló lehetőségeket kínál. A magánszemélyeket érintő kérdésekre vonatkozóan is specializált csapattal állunk rendelkezésre.

Előző cikkünkben a befektetéssel kombinált, a cégek által – jellemzően vezetőikre – kötött biztosítások adózási, könyvelési tudnivalóit tekintettük át. Cikksorozatunk második részében az úgy nevezett csoportos és egyéni kockázati/személybiztosításokat vesszük szemügyre hasonló szempontok alapján.

Egy cég döntéseinél az egyik legfontosabb szempont, hogy mi az, amivel költséget csökkent, vagy profitot növel. Ebből a szempontból vált aktuálissá a céges biztosítások/megtakarítások vizsgálata is. Korábban ugyanis rengeteg ilyen szerződést kötöttek a cégek a vezetőikre, mivel 2017-ig adómentesek voltak az ilyen jellegű tételek. 2018-ra viszont egyes meghatározott juttatásként kellett már fizetni utánuk, 2019-től pedig már teljes bérnek fognak minősülni.

A különféle dolgozói juttatási csomagok összeállításakor gyakran merül fel, hogy a munkáltatók hogyan tudják támogatni a dolgozók egészségmegőrzését. Szerencsére számos megelőzést, gyógyulást elősegítő cafetériaelem szolgálja ezt a célt, és a mai felgyorsult, stresszel teli világban jelentőségük egyre nő, és a munkavállalók is egyre jobban értékelik. A dolgozók egészségmegőrzését támogató céges intézkedések növelik a munkatársak elégedettségét és a lojalitását, hiszen a munkabér után a munkakörnyezet egészségre gyakorolt hatása és egészségmegőrzést elősegítő intézkedések megléte a legfontosabb szempont a munkahely-választásban.

A személyi jövedelemadóról szóló bevallás elkészítése a magánszemélyek kötelezettsége, melyet idén már csak önadózással vagy az adóhatóság közreműködésével lehet teljesíteni.

2018-ban a személyi jövedelemadó kulcsa nem változott.

Az értékpapírok adásvétele aszerint eredményez adókötelezettséget, hogy tőkepiaci ügylet keretében, vagy azon kívül kereskedünk velük.

A vállalkozások tulajdonosainak - legyenek meghatározó vagy kis részvényesek - a befektetésükből származó osztalékjövedelmük után szintén adózniuk kell.

A kamatjövedelmeket a személyi jövedelemadóról szóló törvény a köznyelvnél tágabban értelmezi. A személyi jövedelemadózásban idesoroljuk a bankbetétek, a takarékbetétek kamatát, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozamait, a befektetési jegyek kereskedelméből származó árfolyamnyereséget is. 2013-tól új elemként kamatból származó jövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésből (kivéve az adómentes vagy más jogcímen adóköteles biztosítói teljesítést) származó, a befizetett díjat (nem minősül ilyennek a kockázati biztosítás díja) meghaladó összeg is.