A koronavírusra tekintettel a magyar kormány nemrégiben számos új rendelkezést fogadott el, amely többek között kiterjed bizonyos magánszemélyi kifizetésekhez kapcsolódó módosításokra, mint a „kurzarbeit” rendelkezések finomhangolása, adófizetési könnyítési lehetőségekre, a pénzügyi beszámolók és az éves adók határidejének elhalasztására; valamint új finanszírozási lehetőségekre és állami támogatásokra, mint a növekedési hitelprogram, a kutatás-fejlesztési bér támogatás és a versenyképesség-növelő támogatás.

A múlt pénteken a szektorspecifikus adó- és járulékkönnyítésekre való jogosultak közé új tevékenységek kerültek elsősorban a turisztikai szektorból.

Szektorspecifikus adókönnyítés a munkavállalók megtartása  érdekében, KIVA és KATA könnyítések, a GYES/GYED/GYET ellátások meghosszabbítása, hitelezési moratórium és egyéb könnyítések, kedvezmények az adóeljárásokban és az érintés nélküli fizetés összeghatárának megemelése. Ezek a március 24-től életbe lépő gazdaságvédelmi akcióterv újabb részletei. 

A rövid vagy hosszú távú külföldi munkavégzés: magyarok külföldi vagy külföldiek magyarországi kiküldetésének és munkavállalásának adózási és társadalombiztosítási szabályai önmagukban is nagyon bonyolultak, ráadásul ezek egymástól sok esetben el is válnak. „Ezért a külföldi munkavégzés személyi jövedelemadójának és járulékainak fizetésére vonatkozó komplex szabályozás útvesztőiben és gyakorlati problémáiban nagyon könnyű eltévedni, ami bírságokhoz vezethet, vagy az érintettek elveszíthetik az ellátásokra való jogosultságot!” – hívta fel a figyelmet dr. Rácz Nóra, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

A 2020-as adóelőleg elszámolásához, családi és egyéb kedvezmények igénybevételéhez a dolgozóknak ki kell tölteniük a megfelelő nyilatkozatokat. Célszerű ezeket még a januári bérszámfejtés megkezdésének napja előtt, vagyis január 31-e előtt megtenni, hiszen így már a januári fizetésnél is alkalmazni lehet a kedvezményeket.

1. Személyi jövedelemadó

Tartós befektetési számla

2020. január 1-től magánalapítványok és bizalmi vagyonkezelők is nyithatnak tartós befektetési számlát, közismerten TBSZ-t, hogy ezzel magánszemélyek számára vagyont juttassanak. Az így kezelt, elkülönített vagyon hozama az adóztatás szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mintha e vagyonra annak „eredeti” tulajdonosa (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) kötne TBSZ-t. Az adókötelezettségeket az alapítvány és a bizalmi vagyonkezelő teljesíti. A fenti jövedelmeket az osztalék megállapításánál nem kell figyelembe venni, ám ezek forrásáról a vagyonkezelőnek és az alapítványnak nyilvántartást kell vezetnie.

A személyi jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítást érintő változásokat a 2019-es nyári adótörvény-változtatások csomagjában az alábbiakban találják. Bővül a nagycsaládosok kedvezménye, illetve mindenki számára csökken a szociális hozzájárulási adó. Jelentős újítás továbbá a magánalapítványok bevezetése hazánkban, amely a bizalmi vagyonkezelés mellett egyedülálló lehetőségeket kínál. A magánszemélyeket érintő kérdésekre vonatkozóan is specializált csapattal állunk rendelkezésre.

Előző cikkünkben a befektetéssel kombinált, a cégek által – jellemzően vezetőikre – kötött biztosítások adózási, könyvelési tudnivalóit tekintettük át. Cikksorozatunk második részében az úgy nevezett csoportos és egyéni kockázati/személybiztosításokat vesszük szemügyre hasonló szempontok alapján.

Egy cég döntéseinél az egyik legfontosabb szempont, hogy mi az, amivel költséget csökkent, vagy profitot növel. Ebből a szempontból vált aktuálissá a céges biztosítások/megtakarítások vizsgálata is. Korábban ugyanis rengeteg ilyen szerződést kötöttek a cégek a vezetőikre, mivel 2017-ig adómentesek voltak az ilyen jellegű tételek. 2018-ra viszont egyes meghatározott juttatásként kellett már fizetni utánuk, 2019-től pedig már teljes bérnek fognak minősülni.

A különféle dolgozói juttatási csomagok összeállításakor gyakran merül fel, hogy a munkáltatók hogyan tudják támogatni a dolgozók egészségmegőrzését. Szerencsére számos megelőzést, gyógyulást elősegítő cafetériaelem szolgálja ezt a célt, és a mai felgyorsult, stresszel teli világban jelentőségük egyre nő, és a munkavállalók is egyre jobban értékelik. A dolgozók egészségmegőrzését támogató céges intézkedések növelik a munkatársak elégedettségét és a lojalitását, hiszen a munkabér után a munkakörnyezet egészségre gyakorolt hatása és egészségmegőrzést elősegítő intézkedések megléte a legfontosabb szempont a munkahely-választásban.