Az eSZJA bevallási rendszer bevezetésével megcsappant az 1+1%-os felajánlások összege. Statisztikák szerint a jogosultaknak csupán 50-60%-a nyilatkozik, s ezzel több 10 milliárd forint sorsának irányításáról mondanak le a magyar adófizetők. Állítólag sokan megfelejtkeznek a felajánlási lehetőségről, vagy bevallásukat más készíti el, vannak, akiket nem érdekel a rendelkezés lehetősége, vagy túl kevésnek találják a felajánlható összeget, esetleg nincs idejük utána nézni, és vannak, akik azért nem tesznek felajánlást, mert nem bíznak a civil szervezetekben. Cikkünk mindezeknek szól.

A személyi jövedelemadóról szóló bevallás elkészítése a magánszemélyek kötelezettsége, melyet idén már csak önadózással vagy az adóhatóság közreműködésével lehet teljesíteni.

2018-ban a személyi jövedelemadó kulcsa nem változott.

Az értékpapírok adásvétele aszerint eredményez adókötelezettséget, hogy tőkepiaci ügylet keretében, vagy azon kívül kereskedünk velük.

A vállalkozások tulajdonosainak - legyenek meghatározó vagy kis részvényesek - a befektetésükből származó osztalékjövedelmük után szintén adózniuk kell.

A kamatjövedelmeket a személyi jövedelemadóról szóló törvény a köznyelvnél tágabban értelmezi. A személyi jövedelemadózásban idesoroljuk a bankbetétek, a takarékbetétek kamatát, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozamait, a befektetési jegyek kereskedelméből származó árfolyamnyereséget is. 2013-tól új elemként kamatból származó jövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésből (kivéve az adómentes vagy más jogcímen adóköteles biztosítói teljesítést) származó, a befizetett díjat (nem minősül ilyennek a kockázati biztosítás díja) meghaladó összeg is.

A tőkejövedelmek adózásáról szóló cikksorozatunk első részében blogbejegyzésünkben a hosszú távú célbefektetési számlák adózásával foglalkozunk.

A május 20-án, idén a hétvége miatt május 22-én esedékes személyi jövedelemadó-bevallási határidő előtt sokak számára hasznos lehet a tőkejövedelmek adózásával kapcsolatos kötelezettségek áttekintése. Általánosságban elmondható, hogy a tőkejövedelmek után személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni; azonban az egyes jövedelemkategóriákban és különböző feltételek mellett ezek mértéke változhat, csökkenhet.

A jövő évi költségvetési tervekkel párhuzamosan, 2017. május 2-án került nyilvánosságra a tavaszi adócsomag, mely sok kisebb, de kevés nagy horderejű változást vetít előre. Ezek közül egyesek még idén hatályba lépnek, míg mások csak 2018. január 1-től. Cikkünkben a személyi jövedelemadóval és társasági adóval foglalkozunk.

Gyakran előfordul, hogy egy nemzetközi vállalat külföldi ügyvezetőt alkalmaz magyar munkaszerződéssel vagy kiküldetés keretében. Az első esetben a magyar cég a munkáltató jogi és gazdasági értelemben is, és a bért közvetlenül ő fizeti a menedzsernek. A második esetben a munkavállaló „anyaországában” megtartja munkaszerződését, így bére továbbra is az anyavállalattól érkezik (persze a magyar vállalat fizet az anyacégnek azért a „szolgáltatásért”, hogy ideküldték egy alkalmazottjukat). A két konstrukció azonban nagyon sok mindenben különbözik, és sok probléma keletkezhet a téves besorolásból.