HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (1) 2019 (1) 42-es vámeljárás (1) 4 gyerekes anyák kedvezménye (1) adatkezelés (1) adatszolgáltatás (13) adminisztráció (19) adócsalás (6) adóeljárás (1) adóellenőrzés (42) adóellenőrzések (11) adóelőny (9) adófelajánlás (1) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adókedvezmény (45) adómentes juttatás (5) adórendszer (5) adótartozás (1) adótörvény-változások 2019 nyári csomag (3) adóváltozás (2) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (5) adóváltozások 2020 (3) adózás rendje (3) adózói minősítés (2) áfa (60) áfa-workshop (8) áfacsalás (7) áfakulcs (4) áfamentesség (2) áfareform (2) agresszív adótervezési struktúrák (1) air (3) alanyi adómentesség (2) általános forgalmi adó (23) APA-eljárás (2) árfolyamnyereség (2) art (5) automatikus információcsere (1) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (8) Bálint Orsolya (1) Bartha Noémi (1) behajtási költségátalány (4) behajthatatlan követelések (1) BEPS (12) béren kívüli juttatás cafetéria (13) bérszámfejtés (4) beruházás (8) beszámoló (3) big data (2) bírság (34) bírságmértékek (1) bizalmi vagyonkezelés (1) biztosítás (1) Bod Péter Ákos (1) cafetéria (6) céges biztosítás (2) céges megtakarítás (1) cégkapu (6) családi adókedvezmény (2) családi vállalkozások (1) csoportos biztosítás (1) csoportos társasági adózás (5) DAC 6 (2) diákhitel-törlesztés támogatása (1) dr. Juhász Judit (4) dr. Menczel-Kiss Gellért (8) dr. Rácz Nóra (11) egészségbiztosítás (9) egészségügyi hozzájárulás (4) egyszerűsített beszámoló (1) eho (9) EKAER (16) EKHO (1) elektronikus ügyintézés (4) Elek Diána (10) életbiztosítás (1) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzés (2) ellenőrzött külföldi társaság (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) első házasok kedvezménye (1) eSZJA (4) EU (9) EUB határozat (1) Európai Bíróság (2) EVA (2) éves beszámoló (1) éves konszolidált beszámoló (1) év végi üzleti ajándék (2) exit tax (1) expat (4) export értékesítés EU-n kívülre (1) fejlesztési adókedvezmények (13) feketelista (1) feketemunka (1) felmondás (1) feltételes adóbírság (1) Ferov Réka (5) filmalkotások (5) Fotiadi Ágnes (8) Freyné Bálint Orsolya (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (1) GDPR (1) gyorsintézkedések (8) Hajdu Bernadett (2) háromszögügylet (2) határozatok formai hibái (1) helyi iparűzési adó (1) helyi iparűzés adó (6) hibrid eszközök (1) hipa (1) hitelesített adóalany (1) IFRS (3) illeték (4) importáfa (1) ingatlan bérbeadása (1) Jancsa-Pék Judit (102) járulék (5) jogdíj (3) jogorvoslat (2) Juhász Alexandra (1) Juhász Judit (2) K+F (3) Kálmán Veronika (4) kamatjövedelmek adózása (2) kapcsolt vállalkozás (12) KATA (1) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) készpénz (1) készpénzfizetési korlát (1) készpénz fizetés (1) kiadmányozási hiba (1) kiküldetés (8) kimentési kérelem (1) Király László György (2) kisadók (5) kitüntetés (1) KIVA (1) kockázati biztosítás (1) könyvelés (2) könyvvizsgálat (4) környezetvédelmi termékdíj (7) külföldi munkavállalás (6) különadó (5) kúria jogegységi határozat (1) kutatás-fejlesztés (3) láncértékesítés (4) lancügylet (1) látványcsapatsport (6) LeitnerLeitner (14) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (5) Magyar GAzdaságért Díj (1) Major Valéria (2) megtakarítás (1) megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása (1) menedzsment (1) minimálbér (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkajog (1) munkavállalói résztulajdonosi program (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (5) négygyerekes anyák kedvezménye (1) nemzetközi adóeljárások (2) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (1) nyilvántartás (17) nyugdíj (1) nyugdíj-előtakarékossági számla (2) nyugdíjasok munkavállalása (1) nyugdíjas szövetkezet (1) nyugdíjbiztosítás (3) objektív tényezők (1) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzési pótlék (1) online számla-adatszolgáltatás (11) online számlázás (12) online számlázó programok (13) országonkénti jelentés (6) osztalék (4) Palicz Marianna (2) pénzmosás (1) pénzügyi év (1) Pintér Gabriella (1) quick fixies (8) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (1) reprezentáció (1) részvény (1) rokkantsági ellátás (1) semmisségi okok (1) Siklós Márta (32) single vat area (1) start-up (2) szakképzési hozzájárulás (1) szálláshely-szolgáltatás (1) számlakorrekció (1) számlázó program (4) számvitel (11) számviteli alapelvek (1) számviteli alapfogalmak (1) számviteli politika (3) számviteli törvény (1) számvitel nyelve (1) személyi jövedelemadó (13) személyi jövedelmadó bevallás (10) személyi kedvezmény (1) szervezetfejlesztés (1) szervezeti struktúra (1) szja (36) szochó (7) szociális hozzájárulás (8) Taga György (1) tagi kölcsön (1) Takács Mária (1) Tamásné Czinege Csilla (1) tao (7) társadalombiztosítás (5) társasági adó (33) tartós befektetési számla (2) Taxand (1) TBSZ (1) Timár Katalin (3) tőkejövedelmek (4) tőkekivonás (1) tőkepiaci ügylet adózása (1) törzstőke (3) Tóth Dorottya (1) transzferár (27) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (2) ügyfélkapu (1) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) utalványok (1) utalványok áfakezelése (1) utódlás (1) vagyonáthelyezés (1) vagyonkezelő alapítvány (1) Vályi-Kis Beáta (1) Vályi Beáta (1) vám (1) vámeljárás (1) védett kor (1) Címkefelhő

Mladonyiczky Balázs: A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos legfontosabb 2016-os változások

2016.02.01. 09:00 leitnerleitner

A környezetvédelmi termékdíjat érintő szabályokat évről évre finomítják, kiegészítik a jogalkotók. nincs ez másként 2016-ban sem. A 2015 novemberében bevezetett módosítások következtében szinte minden terület kiegészül új (részlet)szabályokkal és pontosításokkal. Jelen cikkünkben az adózók szélesebb körét érintő változásokkal foglalkozunk.

 packaging-material-833665_960_720.jpg

Csomagolásokat érintő változások

A külföldről behozott áru csomagolásának lebontása (saját célú felhasználásként) már eddig is termékdíj-kötelezettséggel járt, de nem tisztázta a törvény, hogy ezt kinek kell megfizetnie, ami megnehezítette a jogkövető magatartást. Az adóhatóság eddigi praxisa szerint kötelezettnek a tényleges saját célú felhasználó minősült, vagyis az a személy, aki a külföldi csomagolást lebontotta. Ez lehetett maga az adóalany, de egy megbízott logisztikai szolgáltató, bérgyártó is. A csomagolási hulladék tulajdonjoga nem játszott szerepet a megítélésben.

2016-tól rögzíti a törvény, hogy a külföldi előállítású csomagolásból keletkezett hulladék első belföldi birtokosát terheli a fenti termékdíj-kötelezettség, mely csak akkor merül fel, ha a termékdíjat korábban még nem fizették meg, vagy időközben visszatérítették. Ez a szabály valójában a korábbi joggyakorlat törvénybe emelése. „Első belföldi birtokos” alatt ugyanis nem feltétlenül a hulladék tulajdonosát kell érteni, hanem azt, aki polgárjogilag birtokolja az adott hulladékot, vagyis magát a lebontást végző személyt. Tehát a megbízott logisztikai szolgáltató továbbra is lehet kötelezett. Természetesen, ha a külföldi csomagolást nem bontják le, hanem a termékkel együtt értékesítik, akkor a terrmékdíj-kötelezettség az első belföldi értékesítéskor keletkezik.

2015-ben mind a csomagolószerek, mind a reklámhordozó papírok első belföldi forgalomba hozatalakor az értékesítő köteles volt záradékot feltüntetni a vevő felé kibocsátott számláján, melynek szövegét jogilag szabályozták. 2016-tól csökkenti az érintettek adminisztrációs terheit, hogy a törvényalkotó megszüntette a fenti záradékolási kötelezettséget. Fontos, hogy ez a változás nem érinti a termékdíj-visszaigényléshez szükséges záradék feltüntetésének szabályait.

Az átvállalási szerződések bejelentését érintő változások

A mentességi szabályokat alkalmazni nem tudó adóalanyok számára biztosít hatékony alternatívát a termékdíj-kötelezettség átadásának (átvállalásának) rendszere. Egy 2014 júliusában bevezetett adminisztratív szigorítás alapján, mely a visszaéléseket volt hivatott visszaszorítani, az átvállalás csak akkor jogszerű, ha az átvállalási szerződést bejelentik a NAV-hoz, és ezt az adóhatóság mindkét félnek visszaigazolja.

2016-ban pontosították ezt a szabályt, mellyel ugyancsak a korábbi gyakorlatot rögzítették jogszabályba: az átvállalási szerződés bejelentése az átvállaló kötelezettsége. További változás, hogy az érvényben lévő átvállalási szerződések esetében nemcsak a módosító vagy a törlési kérelmet kell benyújtani, hanem az esetleges jogutódlást is be kell jelenteni.

Gépjárműveket (cégautókat) érintő termékdíjátalány

Ugyan maguk a gépjárművek nem termékdíj-kötelesek, több alkatrészük (akkumulátor, kenőolajok, gumiabroncs, egyes elektronikai berendezések) azonban igen. Ez érinti a gépjárműgyártókat és -kereskedőket éppúgy, mint a külföldi anyacégtől behozott cégautót (saját célra) használó vállalatokat. Nehézséget okozott azonban az érintetteknek, hogy gépjárművek esetében gyakran csak becsléssel lehet megállapítani a termékdíjköteles alkatrészek súlyát, és így a fizetendő díjat.

A fenti problémára kínál megoldást, hogy 2016-tól választhatnak termékdíj-átalányfizetési lehetőséget bizonyos gépkocsikba (főként személyautókba) és motorkerékpárokba beépített termékek (alkotórészek, tartozékok) esetében a gépjárműveket értékesítők, a saját célú felhasználók és a készletre vevők. Az adóalanyoknak így nem kell számításokat végezniük, egyszerűen csak kiolvassák a termékdíj törvény új 4. számú mellékletéből a gépkocsijukra vonatkozó átalányt. A fenti átalánykötelezettséget választók (szemben a többi átalányfizetővel) később vissza is igényelhetik a termékdíjat. Hangsúlyoznánk, hogy az átalányfizetés csak lehetőség: az érintettek dönthetnek úgy is, hogy továbbra is tételesen fizetik a termékdíjat, ahogy eddig.

Távolsági értékesítésre, láncértékesítésekre vonatkozó szabályok

Az elmúlt években a termékdíj-szabályozás is kibővült láncügyletekre vonatkozó rendelkezésekkel, melyek azonban nem voltak mentesek jogszabályi hézagoktól. Ezeket orvosolják az alábbi módosítások.

Egyrészt lazítanak a külföldre irányuló (termékdíjmentes) láncértékesítéseket érintő rendelkezéseken. 2015-ben termékdíj-mentesnek minősült az az értékesítés, ahol az eladó (A szereplő) a számlát belföldi vevője (B szereplő) részére állította ki, de utóbbi kérésére közvetlenül egy külföldi végső vevőhöz (C szereplő) fuvaroztatta el a terméket. Azonban ha B vagy C szereplő szervezte a fuvart, a termékdíj-mentesség nem volt alkalmazható. 2016-tól úgy módosul ez a szabály, hogy nem számít, ki szervezi a fuvart – a lényeg, hogy belföldön értékesítsenek egy díjköteles terméket (egy belföldön letelepedett vagy nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet részére) úgy, hogy azt közvetlenül igazoltan egy külföldi vevőhöz szállítják.

A másik 2016-os módosulás a fenti tényállás fordítottjára vonatkozik, vagyis ha egy terméket külföldön adnak fel (A szereplő) egy magyar végső vevő (C szereplő) részére, de azt jogilag először egy közbülső magyarországi viszonteladónak (B szereplő) adják el. A gyakorlatban B lehet például a külföldi A vállalat cégcsoportjában a magyarországi terjesztéssel megbízott disztribútor.

Tekintve, hogy itt B és C szereplő közt megtörténik a belföldi (többnyire áfás) értékesítés a magyar szabályok szerint, a termékdíj-szabályozás ezt termékdíjköteles értékesítésnek igyekezett kezelni már 2015-ben is. Jogi hézag állt fenn azonban akkor, ha A és B szereplő ugyanaz a cég volt (például egy áfa regisztrált külföldi és magyar adószáma), és akár az is előfordulhatott, hogy a jogszabály szó szerinti értelmezését alapul véve nem keletkezett termékdíj-kötelezettség, holott nem ez volt a jogalkotó eredeti szándéka. 2016-tól igazítottak a törvényszövegen, és már minden külföldön feladott termék belföldi (belföldön letelepedett vagy nyilvántartásba vett kötelezett általi) értékesítésére is kiterjed a termékdíj-kötelezettség, ha az a fuvarozás befejezésekor belföldön van.

Egyéb változások

Nem kell termékdíjat fizetni a külföldről behozott újrahasználható göngyölegek (például raklapok) után, ha 365 napon belül visszaszállítják külföldre.

A termékdíj-kötelezettséget érintő ellenőrzések, szankciók szabályait összhangba hozzák az adózás rendjéről szóló törvénnyel (Art).

Végül szigorodtak a bejelentés szabályai is, egyéni hulladékkezelés, készletre vétel, illetve átalányfizetés választása esetén nem menthető ki a bejelentési határidő elmulasztása.

A jogalkotók még néhány további – kisebb kört érintő és/vagy adminisztratív – ponton változattak a termékdíj törvényen. Ha szeretné az összes változást részletesen megismerni, vagy a fentiekkel kapcsolatban lennének kérdései, szakértő csapatunk készségesen áll rendelkezésére.

Címkék: környezetvédelmi termékdíj Mladonyiczki Balázs