HTML

A LeitnerLeitner Közép-Európa egyik legjelentősebb adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Tizenhárom Közép-Európában működő irodánknak, több mint 50 éves tapasztalatunknak és közel 700 felkészült kollégánknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. Az egész világot behálózó szakmai kapcsolataink azonban azt is lehetővé teszik, hogy ügyfeleinket a legjobb megoldásokkal támogathassuk a régión határain túl is.

Elismerések

kivalo_tag_vedjegy_kicsi.jpg

Címkék

1% (3) 2019 (1) 2021 (1) 42-es vámeljárás (1) 4 gyerekes anyák kedvezménye (1) A1 nyomtatvány (3) Adatexport-Generátor (4) adatkezelés (2) adatszolgáltatás (23) Adatszolgáltatási Health Check (1) adminisztráció (31) adó (1) adócsalás (8) adóelengedés (5) adóeljárás (2) adóellenőrzés (51) adóellenőrzések (19) adóelőleg-nyilatkozat (1) adóelőny (13) adófelajánlás (1) adófizetési biztosíték (1) adófolyószámla (1) adóhitel (2) adókedvezmény (64) adókönnyítés (8) adómentes (1) adómentes juttatás (6) adómérséklés (4) adórendszer (5) adótartozás (8) adótörvény-változások 2019 nyári csomag (3) adótörvény-változások 2020 ősz (4) adótörvény-változások 2021 nyári csomag (1) adóváltozás (8) adóváltozások 2017-es nyári csomag (5) adóváltozások 2018-as nyári csomag (3) adóváltozások 2018-as őszi csomag (5) adóváltozások 2020 (6) adózás rendje (3) adózói minősítés (4) AES (1) áfa (81) áfa-bevallási tervezet (4) áfa-workshop (8) áfabevallás (11) áfacsalás (12) áfaegyenleg (6) áfakulcs (5) áfamentesség (2) áfareform (3) áfa health check (1) Ágoston Krisztián (12) agresszív adótervezési struktúrák (2) air (3) alanyi adómentesség (2) alapítvány (5) alkohol (1) állásidő (1) általános forgalmi adó (30) APA-eljárás (5) árfolyamkockázat (1) árfolyamkülönbözet (4) árfolyamnyereség (6) árfolyamveszteség (3) art (5) átalakulás (1) átalakulások könyvvizsgálata (1) átstrukturálás (1) áttérés euro alapú könyvelésre (1) automatikus információcsere (1) automatizálás (4) Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (1) Balázs Péter (10) Bálint Orsolya (5) Bartha Noémi (1) befektetési jegy (2) beföldi összesítő jelentés (3) behajtási költségátalány (4) behajthatatlan követelés (4) behajthatatlan követelések (3) belföldi összesítő jelentés (1) belterületbe vont ingatlan (1) BEPS (15) bércsökkentés (1) béren kívüli juttatás cafetéria (17) bérgyártás (3) bérszámfejtés (4) bértámogatás (8) beruházás (10) beszámoló (6) bevallás (2) bevallás-tervezet (2) big data (3) BIREG (2) bírság (35) bírságmértékek (1) bizalmi vagyonkezelés (1) biztosítás (1) Blacklist check (3) Bod Péter Ákos (1) Bökönyszegi Kitti (4) Brexit (1) cafetéria (13) cash box (1) céges biztosítás (2) céges megtakarítás (1) cégkapu (6) COVID-19 (43) családi adókedvezmény (2) családi kedvezmény (1) családi vállalkozások (1) családtámogatási ellátások (2) csok (1) csökkentett munkaidő (1) csoportos biztosítás (1) csoportos konzultáció (1) csoportos tanácsadás (1) csoportos társasági adózás (7) DAC 6 (3) diák (2) diákhitel-törlesztés támogatása (1) digitalizáció (7) dohány (1) dohánytermékek (1) dr. Juhász Judit (5) dr. Menczel-Kiss Gellért (12) dr. Rácz Nóra (13) e-aláírás (1) e-kereskedelem (1) e-szigno (1) eelektromos autó (1) egészségbiztosítás (16) egészségügyi hozzájárulás (6) egészségügyi szolgáltatási járulék (7) egyéni vállalkozó (2) egyszerűsített beszámoló (1) egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (1) egyszer használatos műanyagok (1) eho (9) eIDAS (1) EKAER (21) EKÁER (3) EKHO (2) elektromos töltőállomás létesítése (1) elektronikus kereskedelem (1) elektronikus ügyintézés (5) Elek Diána (28) életbiztosítás (1) elévülés miatti rendezés (1) ellenőrzés (2) ellenőrzött külföldi társaság (3) ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (1) előadóművészet (5) élőzenei adókedvezmény (1) első házasok kedvezménye (2) energiaadó (2) energiahatékonyság (3) értékpapír (3) eSZJA (5) EU (9) EUB határozat (1) Európai Bíróság (2) EVA (2) éves beszámoló (1) éves konszolidált beszámoló (1) évzárás (4) év végi üzleti ajándék (2) exit tax (3) expat (4) export értékesítés EU-n kívülre (1) fejlesztési adókedvezmények (15) fejlesztési tartalék (6) feketelista (1) feketemunka (1) felmondás (1) feltételes adóbírság (1) Ferov Réka (5) filmalkotások (5) finanszírozás (2) fizetési halasztás (2) fizetési könnyítés (1) fizetés nélküli szabadság (2) Fotiadi Ágnes (17) Freyné Bálint Orsolya (1) Gaál József (1) garantált bérminimum (2) gazdasági intézkedések (4) GDPR (1) gépjárműadó (1) globális minimumadó (1) gyorsintézkedések (8) Hajdu Bernadett (2) háromszögügylet (3) határokon átnyúló adótervezési konstrukció (2) határozatok formai hibái (1) hazai vállalatcsoportok (2) helyi iparűzési adó (14) hibrid eszközök (1) hipa (7) hitel (1) hitelesített adóalany (1) home office (5) hozam (1) HR (40) IFRS (3) illeték (8) importáfa (2) ingatlan (4) ingatlanfejlesztés (3) ingatlan bérbeadása (1) innovációs járulék (1) iparűzési adó (5) izoláció (1) Jancsa-Pék Judit (134) járulék (12) jegyzett tőke (3) jogdíj (3) jogorvoslat (2) jövedéki adó (3) jövedéki termékek (1) Juhász Alexandra (1) Juhász Judit (4) K+F (4) Kálmán Veronika (4) kamat (2) kamatjövedelmek adózása (3) kapcsolt vállalkozás (20) KATA (8) Kecskemét (1) késedelmi kamat (1) készpénz (1) készpénzfizetési korlát (1) készpénz fizetés (1) kiadmányozási hiba (1) kijárási tilalom (1) kiküldetés (19) kimentési kérelem (1) Király László György (3) kisadók (17) kisértékű küldemény (3) kiskereskedelmi különadó (3) kisvállalati adó (1) kitüntetés (1) KIVA (10) klímavédelem (1) kockázati biztosítás (1) költségtérítés (1) könyvelés (4) könyvelés automatizáció (1) könyvvizsgálat (5) környezetvédelem (8) környezetvédelmi termékdíj (14) koronavírus (34) kriptovaluta (1) ktd (7) külföldi munkavállalás (8) különadó (12) különös adó-visszatérítés (3) kúria jogegységi határozat (1) kurzarbeit (10) kutatás-fejlesztés (5) láncértékesítés (5) lancügylet (1) látványcsapatsport (6) LeitnerDigital (22) LeitnerLeitner (15) lekötött tartalék (1) logisztika (1) Macsuka Nikolett (1) magánemberek (9) Magyar GAzdaságért Díj (1) Major Valéria (2) megbízási jogviszony (1) megbízható adózó (3) megtakarítás (1) megváltozott munkaképességű személyek alkalmazása (1) menedzsment (1) mérleg (1) minimálbér (2) minimumadó (1) Mladonyiczki Balázs (4) mobilitási célú lakhatási támogatás (3) mulasztási bírság (2) munkaerő-piaci támogatás (1) munkajog (5) munkavállalói résztulajdonosi program (2) munkaviszonyon felüli jövedelmek (1) M lapok (2) napidíjak (1) Naszádos Péter (5) NAV áfabevallási asszisztens (2) NAV áfa bevallási tervezet (1) négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye (1) négygyerekes anyák kedvezménye (1) nemzetközi adóeljárások (12) nemzetközi adózás (25) nemzetközi fuvarozás (1) nemzetközi vállalatcsoportok (5) népegészségügyi termékadó (1) neta (1) Nők 40 (1) növekedési adóhitel (1) NYESZ (3) nyilvántartás (19) nyugdíj (9) nyugdíj-előtakarékossági számla (5) nyugdíjasok járulékkötelezettsége (2) nyugdíjasok kiegészítő tevényesége (2) nyugdíjasok munkavállalása (3) nyugdíjas szövetkezet (2) nyugdíjbiztosítás (4) nyugdíjjárulék (2) objektív tényezők (1) olimpiai adókedvezmény (1) önellenőrzés (1) önellenőrzési pótlék (2) one stop shop (1) önkéntes pénztár (1) online pénztárgégép (1) online számla-adatszolgáltatás (22) Online számla-adatszolgáltatás (4) online számlázás (22) online számlázó programok (23) országonkénti jelentés (6) OSS (1) osztalék (8) osztalék fizetési korlát (1) otthoni munkavégzés (1) Palicz Marianna (6) pályázat (2) Partner review (3) pénzmosás (1) pénzügyi év (1) piaci értéken való értékelés (1) Pintér Gabriella (1) Posting irányelv (1) pótbefizetés (2) QES (1) quick fixies (9) Rácsai Tamás (1) regisztráció (6) rehabilitációs adó (2) rehabilitációs hozzájárulás (2) reklámadó (11) reklámhordozók építményadója (2) reprezentáció (1) részletfizetés (3) részmunkaidő (1) részvény (2) rokkantsági ellátás (1) SAF-T (1) saját tőke (2) semmisségi okok (1) Siklós Márta (40) Single use plastic (1) single vat area (1) social distance (1) start-up (2) SUP (1) szakképzési hozzájárulás (7) szálláshely-szolgáltatás (2) számlakorrekció (1) számlázó program (8) számvitel (23) számviteli alapelvek (1) számviteli alapfogalmak (1) számviteli politika (3) számviteli törvény (1) számvitel nyelve (1) személyi jövedelemadó (34) személyi jövedelmadó bevallás (21) személyi kedvezmény (5) Szép-kártya (3) szervezetfejlesztés (1) szervezeti struktúra (1) szerződéses gyártás (3) szja (57) szochó (21) szociális hozzájárulás (23) szociális hozzájárulási adó (10) szokásos piaci ár (2) Taga György (2) tagi kölcsön (1) Takács Mária (1) Tamásné Czinege Csilla (1) támogatás (6) tao (15) társadalombiztosítás (18) társadalombiztosítási járulék (4) társasági adó (50) tartós befektetési számla (3) távértékesítés (1) távmunka (3) Taxand (2) TB (8) TBSZ (2) telephely (3) teljesítésekkel arányos bevétel-elszámolás (1) termékdíj (5) Timár Katalin (3) tőkeemelés (1) tőkehelyzet rendezése (3) tőkejövedelmek (9) tőkejövedelmek adózás cikksorozat (5) tőkekivonás (2) tőkepiaci ügylet adózása (2) tőketartalék (1) törzstőke (4) Tóth Dorottya (1) tőzsdei ügyletek (1) transzferár (40) transzferárazás (10) túlfizetés (1) turizmusfejlesztési hozzájárulás (3) ügyfélkapu (2) UL (1) uniós áfareform (2) uniós támogatás (3) unit-linked (1) utalvány (1) utalványok (1) utalványok áfakezelése (1) utódlás (1) utólagos adóalap-csökkentés (2) üzleti út (1) vagyonáthelyezés (1) vagyonkezelő alapítvány (3) vállalatirányítás (1) vállalkozásból kivont jövedelem (1) vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége (1) Vályi-Kis Beáta (1) Vályi Beáta (1) vám (6) vámeljárás (5) vámkezelés (2) VATs App (2) VAT Expert Group (1) védett kor (1) versenyképesség (2) VIES-validátor (3) webinárium (4) XML (1) XML-Validátor (3) XSD 2.0 (1) XSD 3.0 (1) • szociális hozzájárulási adó (1) Címkefelhő

Objektív tényezők hatása az importáfára

2019.04.23. 09:00 leitnerleitner

Az Európai Bíróság egyik friss döntésének értelmében ismét terítékre került az objektív tényezők fontossága, azok esetleges adókötelezettséget generáló szerepe. Annak megítélése, hogy egy adóalany tudhatott-e róla, hogy partnere adócsalásban vesz részt, mindig sok bizonytalanságot hordoz magában.

57026141_l_1.jpg

Az új bírósági döntés értelmében, a jogbiztonság fenntartás érdekében, a vámhatóság által az importot követő közösségi értékesítés okán biztosított adómentességet nem lehet visszafordítani, ha a vámhatóság a mentességhez való jog bizonyítékaként eredetileg elfogadta az értékesítő által bemutatott dokumentumokat, utólag azonban kiderült, hogy az értékesítő adócsalással érintett ügyletbe került. Ez abban az esetben igaz, ha a vevő által elkövetett adócsalásról bebizonyosodik, hogy arról az értékesítőnek nem volt és nem is lehetett tudomása.

E tekintetben egységesen kell értékelni az értékesítőnek az áfa utólagos megfizetésére vonatkozó felelősségét, és az importőrnek a vám megfizetése tekintetében fennálló felelősségét. Amennyiben a közösségen belüli adómentes értékesítés során az értékesítő jóhiszeműen járt el, és a tőle ésszerűen elvárható valamennyi intézkedést megtett az adócsalás elkerülése érdekében, de az ügylet tudtán kívül mégis a vevő által elkövetett adócsaláshoz vezetett, nem kötelezhető az adó utólagos megfizetésére. Ezt a 42-es vámeljáráshoz kapcsolódó importáfa-mentesség rendszerére is alkalmazni kell. A behozatali mentesség ugyanis egy, az importálást követő adómentes közösségen belüli értékesítés tényének van alárendelve, a két ügyletet tehát egységesen kell kezelni az importáfa mentesség érdekében.

Az alábbiakban az ügy részleteit is bemutatjuk.

A C‑528/17. számú ügyben hozott ítélet az Áfa-irányelv 143. cikkének értelmezésére vonatkozik a 138. cikk rendelkezéseinek összefüggésében. A szóban forgó eljárásban az ún. 42-es vámeljáráshoz kapcsolódó import áfa-mentesség feltételeit vizsgálták. Az áfa- és vámszabályok közös olvasata alapján ugyanis nem kell áfát fizetni importált termékek vámkezelése során, ha a vámkezelés után a termékeket igazoltan egy másik tagállamba szállítják, ahol egyidejűleg egy adómentes közösségi termékértékesítés történik.

A konkrét ügyben egy szlovén adóalany harmadik országokból származó banánt importált Szlovéniába, és az importeljárás során az illetékes vámhivatalhoz benyújtott vámáru nyilatkozatok alapján a terméket a fent már említett 42-es vámeljárás alá vonták, mivel ez lehetővé teszi a termék importáfa nélküli szabad forgalomba bocsátását. Annak bizonyítása érdekében, hogy a banánt egy másik tagállamba szállítják majd tovább – ezzel teljesítve az importáfa-alóli mentesség feltételeit – az adóalany a későbbi vevőkre és a végső rendeltetési helyre vonatkozó nyilatkozatokat nyújtott be.

A banánt ezután román vásárlóknak adták el, melyet telefonon rendeltek meg. A számlák kiállítása előtt az adóalany ellenőrizte a vevők EORI-számát, adószámuk érvényességét, valamint kérte vevőit, hogy állítsanak ki egy nyilatkozatot, amely tanúsítja, hogy magukra vállalják a banán más tagállamba történő szállítását.

Miután a vevők kifizették az árut, az eladó a szlovéniai Koper kikötőjében átadta nekik a vámkezelt banánt, ily módon átruházva a termék feletti tulajdonjogot. A vevők ezt követően gondoskodtak a Romániába történő szállításról, és az árunak a végső rendeltetési helyen történő kirakodását követően az érvényesített CMR fuvarokmányokat visszaküldték az eladónak.

A vámáru‑nyilatkozatok egy utólagos ellenőrzéskor azonban az illetékes vámhivatal megállapította, hogy a vevők többsége csaló volt, akiket feltehetőleg ezzel az ügylettel kapcsolatban – nem sokkal a szállítás előtt – vettek nyilvántartásba, majd törölték is adószámukat. A vámhatóság vizsgálata alapján a CMR fuvarokmányok nem voltak jól olvashatók, azok nem tartalmaztak elegendő információt az áru kirakodásának időpontról és helyéről, valamint a fuvarokmányok és a kiállított számlák adatai nagyban eltértek. Továbbá a román adóhatóságtól kapott információk alapján azt is megállapították, hogy egyes román vevők a bejelentett címükön semmiféle tevékenységet nem folytattak. Ezenkívül az árut egy romániai nagykereskedelmi központban rakodták ki, a szállítást a fuvarozóktól telefonon rendelték meg, és a kifizetést készpénzben teljesítették. Más fuvarozók megkérdőjelezték a fuvarokmányokon szereplő aláírások hitelességét, valamint tagadták azt, hogy bármiféle kapcsolatuk lenne a vevőkkel.

A vámhatóság a vizsgálat során tehát arra a következtetésre jutott, hogy a vevő nem bizonyította kellően, hogy a termékek elhagyták Szlovénia területét és megérkeztek a nyilatkozatban szereplő vevőkhöz. Továbbá úgy ítélte meg, hogy hanyagul járt el a vevők tekintetében: nem végezte el a szükséges alapellenőrzést, és nem vett tudomást a vevők adócsalásban való közreműködésére utaló jelekről.

Miután az ítéletet a vevő nem fogadta el, az ügy előbb a szlovén pénzügyminisztérium, majd a közigazgatási bíróság, végül pedig a szlovén Legfelsőbb Bíróság elé került. Majd a Legfelsőbb Bíróság az Európai Unió Bíróságának iránymutatását kérte arról, hogy amikor az illetékes vámhivatal egy előzetes eljárást követően az importőr által benyújtott bizonyítékokra tekintettel mentességet kapott az importáfa-megfizetése alól, köteles-e mégis megfizetni az áfát, ha egy utólagos ellenőrzés alkalmával kitűnik, hogy nem álltak fenn az adómentesség anyagi jogi feltételei.

Az EUB szerint az importáfa-megfizetése alóli mentesség feltétele, hogy a behozatalt az importőr által megvalósított adómentes közösségi termékértékesítés kövesse. Amennyiben az érintett adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az ügylettel a vevő által elkövetett adócsaláshoz járul hozzá, és nem tett meg minden tőle telhető ésszerű intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozza e csalást, meg kell tagadni tőle az adómentességhez való jogot (lásd Mecsek‑Gabona ítélet, C‑273/11).

Ugyanakkor vajon lehet-e másképpen értékelni az értékesítőnek az áfa utólagos megfizetésére vonatkozó felelősségét, mint az importőrnek a vám megfizetése tekintetében fennálló felelősségét? Amennyiben a közösségen belüli adómentes értékesítés során az értékesítő jóhiszeműen járt el, és a tőle ésszerűen elvárható valamennyi intézkedést megtett az adócsalás elkerülése érdekében, de az ügylet tudtán kívül mégis a vevő által elkövetett adócsaláshoz vezetett, nem kötelezhető az adó utólagos megfizetésére. Ezt a 42-es vámeljáráshoz kapcsolódó importáfa-mentesség rendszerére is alkalmazni kell. A behozatali mentesség ugyanis egy, az importálást követő adómentes közösségen belüli értékesítés tényének van alárendelve, a két ügyletet tehát egységesen kell kezelni az importáfa mentesség érdekében.

Márpedig egy importőrrel és értékesítővel szemben az adómentességhez való jognak abban az esetben történő megtagadása, amikor a vevő adócsalást követett el az importot követő közösségen belüli értékesítés keretében, megszakítja a két ügylet közötti kapcsolatot. Tehát az utóbbi mentességet nem lehet megtagadni az értékesítőtől a vevő által elkövetett adócsalás esetén.

Az EUB állandó ítélkezési gyakorlata értelmében, a jogbiztonság elvével ellentétes az, ha egy vámhatóság a mentességhez való jog bizonyítékaként eredetileg elfogadta az értékesítő által bemutatott dokumentumokat, utólag azonban arra kötelezhetné ezen értékesítőt, hogy fizesse meg az importáfát a vevő által elkövetett olyan adócsalás okán, amelyről az értékesítőnek nem volt és nem is lehetett tudomása.

Az EUB emiatt a nemzeti bíróság hatáskörébe rendeli, hogy az az ügy minden tényállási elemét és körülményét átfogóan értékelje, annak meghatározása érdekében, hogy az importőr jóhiszeműen járt‑e el, és megtett‑e valamennyi tőle ésszerűen elvárható intézkedést az adócsalás elkerülése érdekében.

Címkék: áfa vám áfacsalás általános forgalmi adó Európai Bíróság Jancsa-Pék Judit Vályi-Kis Beáta vámeljárás EUB határozat importáfa áfamentesség 42-es vámeljárás objektív tényezők

süti beállítások módosítása