A jelenleg hatályos Munka törvénykönyv alapján, ha egy külföldi munkáltató átmenetileg Magyarországon foglalkoztatja a munkavállalót szerződés szerint vagy a külföldi munkáltató magyarországi telephelyén, bizonyos minimumfeltételeket akkor is alkalmazni kell a munkaviszonyára, ha arra egyébként nem a magyar munkajog szabályai irányadók.
A jelenleg hatályos Munka törvénykönyv alapján, ha egy külföldi munkáltató átmenetileg Magyarországon foglalkoztatja a munkavállalót szerződés szerint vagy a külföldi munkáltató magyarországi telephelyén, bizonyos minimumfeltételeket akkor is alkalmazni kell a munkaviszonyára, ha arra egyébként nem a magyar munkajog szabályai irányadók.
Ezek pedig a következők:
- a leghosszabb munkaidő vagy a legrövidebb pihenőidő mértéke,
- a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke,
- a legalacsonyabb munkabér összege,
- a munkaerő-kölcsönzés feltételei,
- a munkavédelmi feltételek,
- a várandós vagy kisgyermekes nő, valamint a fiatal munkavállaló munkavállalási és
- foglalkoztatási feltételei, továbbá
- az egyenlő bánásmód követelménye
- a munkaviszonyra kiterjesztett hatályú kollektív szerződésben foglalt rendelkezések.
Az építőiparra az ágazatra vagy alágazatra kiterjedő hatályú kollektív szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni.
Azonban fontos kiemelni, hogy a fenti rendelkezéseket csak akkor kell alkalmazni, ha ezek kedvezőbbek a munkavállaló számára, mint a kiküldő ország joga. Ha a kiküldő ország biztosít kedvezőbb feltételeket, azok szerint kell eljárni.
A kiküldésre vonatkozó szerződés megkötése előtt a magyar fogadó vállalkozás köteles írásban tájékoztatni a külföldi munkáltatót az irányadó munkafeltételekről. A tájékoztatás elmulasztása esetén a fogadó vállalkozásnak kell megtérítenie a munkavállaló követelései. Továbbá, ha a fogadó vállalkozás tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató munkabér és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása során nem tesz eleget, a külföldi munkáltatóval együtt ő is felelős a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékai megfizetéséért, rajta is lehet követelni azokat.
A fogadó cégnek kell gondoskodnia arról, hogy a kiküldött munkavállalók
- munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata,
- munkaidő-nyilvántartása, valamint
- a munkabér kifizetésére vonatkozó iratainak papíralapú vagy elektronikus másolata
a kiküldetés teljes időtartama alatt a munkavégzés helyén, valamint annak befejezését követő 3 évig a munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhetőek és ellenőrizhetőek legyenek.
A külföldi munkáltatónak ki kell jelölnie egy felelős személyt, aki felel a kijelölt hatóságként eljáró munkaügyi hatósággal való kapcsolattartásért, a fenti dokumentumok elküldéséért és átvételéért, és a változásról haladéktalanul tájékoztatni kell a munkaügyi hatóságot. Vele léphetnek kapcsolatba a szociális partnerek is kollektív tárgyalások folytatása céljából a kiküldetés ideje alatt. Ha kijelölt személy nem tartózkodik állandó jelleggel Magyarországon, akkor ésszerű és indokolt kérés esetén vállalnia kell, hogy rendelkezésre áll.
A legalacsonyabb munkabér összege
Alapbérként a jelenlegi szabályok szerint legalább a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét kell meghatározni. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-től havibér alkalmazása esetén 161.000 forint. Hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér esetén 7410 forint, a legkisebb órabér pedig 926 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében a megállapított garantált bérminimum havibér alkalmazása esetén 210.600 forint. A minimális hetibér 48 420 forint, napibér 9690 forint, órabér 1211 forint. Részmunkaidőben foglalkoztatottak esetén a meghatározott havi, heti és napi bért a munkaidő mértékével arányos összegben kell figyelembe venni.
Az alapbért fő szabály szerint időbérben kell megállapítani, azonban a munkáltató a munkabért teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja. A teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. Ez igaz az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét. A munkateljesítmény mérésére speciális szabályok vonatkoznak. A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén is kötelező legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása.
A legalacsonyabb munkabér részét képezi a kötelező bérpótlék, melyet a Munka törvénykönyve szerint kell megállapítani. Azonban nem kell a legalacsonyabb munkabérbe beszámítani az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba teljesítendő befizetést, valamint a munkavállalónak nyújtott olyan díjazást, amely nem képezi a személyi jövedelemadó alapját.
Fő szabály szerint a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség két évig a kiküldő államban marad.
Különbözet napidíjként
Gyakori kérdés, hogy EU-tagállamból fogadott kiküldött esetén a magyar bér és a fogadó ország kötelező bére közötti különbözet adható-e napdíjként, és ha igen, milyen adóteherrel számolni.
Ha a napidíjat a ténylegesen felmerült kiküldetési költségek (elsősorban utazás, szállás) megtérítése címén fizetik a munkavállaló részére, az nem része az adott országban elvárt minimális bérnek. Vagyis a két ország minimális bérének különbözete akkor minősülhet az adott tagállamban elvárt minimális bérbe beszámítható napidíjnak, ha mellette a munkáltató vállalja (számlák alapján megtéríti) a kiküldetéshez kapcsolódó fenti költségeket.
A fizetendő közterhek szempontjából a napidíjként juttatott járandóság fő szabályként adóköteles, azonban külföldi kiküldetés esetén a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül:
- a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemély (fuvaros) esetén – kizárólag az e tevékenysége tekintetében – a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta 60 eurónak megfelelő forintösszeg,
- egyéb esetben a külföldi kiküldetés napidíjának 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg (a kettő közül a kisebb, tehát mindenképpen lesz adóköteles része).
Az igazolás nélkül elszámolható költség nem része az a 15%-os személyi jövedelemadó alapnak.
