A koronavírus járvány miatt számos vállalkozásnál költségcsökkentő intézkedéseket kellett bevezetni: például a munkavállalóknak nem kell bemenniük dolgozni, és bérüket csökkentették az állásidőre, teljes állás helyett részmunkaidőben dolgoznak, vagy éppen fizetés nélküli szabadságra mentek. Kérdés azonban, hogy ezekben az esetekben milyen egészség- és nyugdíjbiztosítási ellátásokra, szolgáltatásra számíthat a munkavállaló.
Normális esetben a munkáltatónak a Munka törvénykönyve (Mt.) és a munkaszerződésben rögzítettek szerint kell a munkavállalót foglalkoztatnia, és ha nem állapodtak meg másban, a szerződés szerint kell a munkavégzéshez szükséges feltételeket is biztosítania.
E feltételek közül az egyik legfontosabb a szerződés szerinti bérfizetés. Most azonban sok munkáltató nem tudja változatlan keretek között teljesíteni sem foglalkoztatási sem bérfizetési kötelezettségét. Ha a munkáltató dönt úgy, hogy bizonyos ideig egyáltalán nem vagy csak csökkentett időben/teljesítménnyel üzemel, érdemes az új feltételekről a munkavállalókkal megállapodni. Elképzelhető, hogy otthoni munkavégzést rendel el a cég, vagy ugyan megáll a termelés, de az állásidőre fizetnek bért, kiadják a szabadságokat, részmunkaidőben foglalkoztatják a dolgozókat, csökkentik a munkabéreket vagy átmeneti időre fizetés nélküli szabadságra küldik a munkatársakat. Ezek gyors bevezetését segíti, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig nem kell alkalmazni a Munka törvénykönyvének erre vonatkozó szabályait.
- A munkáltató eltérhet az eddig rögzített munkaidő-beosztástól, és erről rövidebb határidővel is tájékoztatja a munkavállalókat,
- egyoldalúan elrendelheti az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést,
- ellenőrizheti a munkavállalók egészségi állapotát.
A munkavállalóknak azonban érdemes tisztában lenni azzal, hogy ezekben az esetekben milyen mértékű egészség- és nyugdíjbiztosítási ellátásokra, szolgáltatásokra számíthatnak. Kérdés, hogy szükség esetén milyen ellátási összegalappal tud – és tud-e egyáltalán – igényelni például táppénzt, gyermekápolási vagy baleseti táppénzt, anyasági ellátásokat (csed, gyed, gyes, gyet) vagy rokkantsági, öregségi nyugdíjat.
Otthoni munkavégzés
A munkáltató tehát egyoldalúan elrendelheti az otthoni munkavégzést. Mivel ez esetben csak a munkavégzés helye változik, minden más szempontból megfelel a munkavégzés eddigi feltételeinek, ezért a munkaidőre, a munkabér megfizetésére és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok nem változnak. Így a járulékfizetés mértéke és módja sem változik, és az ellátásokra is változatlan formában és mértékben jogosult a munkavállaló.
Állásidő
A foglalkoztatás, vagyis a munka, a feladatok biztosítása a munkáltató egyik legfőbb kötelezettsége. Ha a beosztás szerinti munkaidőben ennek nem tesz eleget, és ezért a munkavállaló ténylegesen nem végez munkát, ez az idő állásidőnek minősül, és fő szabály szerint munkavégzés hiányában is jár az alapbér. Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni például, ha a termeléshez szükséges alapanyagok nem érkeznek meg a járvány miatt. Ilyenkor a személyi alapbér alapján kell fizetni a járulékokat, az egészségügyi ellátásra teljes mértékig jogosult marad a dolgozó, a pénzbeli ellátásokra – például táppénzre, anyasági ellátásokra, nyugdíjra – személyi alapbére alapján lesz jogosult.
Szabadság kiadása
A munkáltató az éves szabadságot általában a munkavállalókkal egyeztetve adja ki. Ha ilyen megállapodás nem születik, akkor az általános szabályok szerint a munkavállaló éves szinten 7 nap szabadságról dönt saját maga, és a szabadság kiadását vagy kivételét 15 nappal korábban jelezni kell a másik félnek.
A szabadság idejére távolléti díj jár. A távolléti díj az alábbi részekből tevődik össze:
- az esedékesség időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány,
- az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér, illetve
- az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett bérpótlék.
A távolléti díj kiszámításánál külön-külön kell megállapítani az alapbérre, pótlékátalányra, teljesítménybérre, illetve bérpótlékra eső részt, majd ezeket az összegeket együttesen kell figyelembe venni. Ilyenkor a járulékokat is a távolléti díj alapján kell fizetni.
Bércsökkentés
A bérek közös megegyezéssel való csökkentése következtében a bércsökkenéssel arányosan csökken a járulékok összege. Az egészségbiztosítási- és nyugellátásokra való jogosultság változatlanul fennáll, a pénzbeli ellátásokat azonban a csökkentett alap figyelembevételével lehet igénybe venni.
Részmunkaidő
A részmunkaidő alkalmazásáról a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell állapodnia, ami leggyakrabban a munkaszerződésben szokott megtörténni. A feleknek meg kell határozniuk a részmunkaidő mértékét is, ami értelemszerűen kevesebb, mint teljes napi munkaidő – rendszerint napi 8 óra – az adott munkakörben. Ez alól az Mt. kivételt tesz, ha a munkavállalónak 3 évesnél fiatalabb – sőt három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén 5 évesnél fiatalabb – gyermeke van. Ebben az esetben a munkavállaló kérésére a gyermek 3 (illetve 5) éves koráig a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Részmunkaidő esetén a munkavállalót főszabály szerint időarányosan kevesebb munkabér illeti meg a teljes munkaidőre irányadó munkabérhez képest.
Az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásaira való jogosultság részmunkaidő alatt is ugyanúgy fennáll, a pénzbeli szolgáltatások mértéke azonban a kisebb összegű, a bér függvényében változhat, bár bizonyos esetekben és bizonyos ellátások esetén a korábbi teljes kereset is lehet az ellátások alapja.
Nyugellátások esetén azonban még ennél is bonyolultabb a helyzet. Az öregségi nyugdíj összege például az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. A nyugdíj összege annál magasabb, minél több szolgálati idővel és minél magasabb az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresettel rendelkezik a munkavállaló. Részmunkaidő esetében azonban bonyolultabb a számítási folyamat. Ha a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkabére nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe a nyugdíj összegének meghatározása során, kevesebb szolgálati idővel számolva fogják megállapítani a nyugdíj összegét.
Fizetés nélküli szabadság
A Munka törvénykönyve 3 esetben írja elő a kötelező fizetés nélküli szabadságot, amely ilyenkor alanyi jogon jár:
- gyermek gondozása céljából a gyermek harmadik életéve betöltéséig (klasszikusan a gyes jogosultság alatt), továbbá a gyermek tizedik életévének betöltéséig, amennyiben ezen időtartamra is fennáll a gyermekgondozási segélyre való jogosultság,
- a munkavállalót hozzátartozója tartós ápolása céljából az ápolás időtartamára, de maximum 2 évre (az ápolás indokoltságáról orvosi igazolás szükséges),
- tényleges önkéntes-tartalékos katonai szolgálat időtartamára.
A munkavállaló a fentiektől eltérő esetben is igényelhet a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot, ekkor azonban a munkáltató dönti el, hogy engedélyezi-e, és ha igen, milyen feltételekkel.
Amennyiben a munkavállaló a törvényben biztosított okok miatt igényelte a fizetés nélküli szabadságot, nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. Ám ha a felsorolt okokon kívüli okból igényli a szabadságot, biztosítása szünetel, így járulékfizetési kötelezettsége is van, ezért a közös megegyezés aláírása előtt a munkavállalónak érdemes érdeklődnie, hogy az adott foglalkoztatási konstrukcióval milyen ellátásokra és milyen összegben számíthat a jövőben.
Alapesetben tehát, ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, akkor szünetel a biztosítási jogviszonya. Ha a munkavállaló más jogcímen sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, akkor a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ennek összege havonta 7710 Ft, naponta 257 Ft. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkavállaló helyett – hozzájárulásával és a NAV jóváhagyásával – más személy vagy szervezet is megfizetheti.