A koronavírus-járvány világszerte gazdasági válságot okoz. Ebben az új helyzetben nehéz gyorsan jó eszközöket találni, de az államok törekszenek a károk enyhítésére, a likviditás megőrzésére, a munkavállalók helyzetének megkönnyítésére. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk néhány európai országban bevezetett válságkezelő intézkedéseket, de részletes és naprakész információkat a Taxand, globális adótanácsadói hálózat – melynek a LeitnerLeitner is tagja – oldalán találhat.

Uniós intézkedések

Egy 1500-1600 milliárd eurós keretösszegű mentőcsomagot tervez, mely minden tagállamot el fog érni azonos feltételekkel és a kihívások mértékével arányosan.

A tervek szerint az összeg közvetlenül lenne elérhető a gazdasági szereplők számára.

A csomagból 750 milliárd eurót tesz ki az EKB által már bejelentett eszközvásárlási program (államkötvények megvételi tervét jelentette be). További 100 milliárd eurót tenne ki az új európai munkahelyvédelmi program (SURE). A rendkívüli forrásigény miatt szükség lesz egy Európai Alap életre hívására, amelynek kifejezett célja a hosszú távú kötvények kibocsátása lehet, melyet szigorúan a jelenlegi válsághoz kapcsolódó közös ipari fellendülési beruházásokra lehetne korlátozni. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy nagy európai Marshall-terv szükségességét is felvetette.

Korábban az Európai Bizottság bejelentette, hogy maximális rugalmassággal kezelik az állami támogatási és költségvetési szabályokat. A 2014-20-as uniós fejlesztési ciklusban a kohéziós alapból még fel nem használt összeget, 29 milliárd eurót a koronavírus elleni küzdelemre csoportosítják át. Továbbá a tagállamoknak nem kell visszafizetniük a közös kasszába 8 milliárd eurót, ami júniusig lett volna esedékes. Ebből az összesen 37 milliárd eurós keretből az egészségügyi rendszert lehet megerősíteni, maszkokat, lélegeztető gépeket lehet venni, bajba jutott cégeknek lehet forrásokat nyújtani, és rövid távú foglalkoztatási formák finanszírozására lehet költeni. Minderről az uniós pályázati rendszer végigfuttatása nélkül a tagállamok közvetlenül dönthetnek.

Ezzel a magyar költségvetés mozgástere is kibővül. Egyelőre nehéz azt megmondani, hogy Magyarország pontosan mekkora összeget használhat fel, de valószínűleg több milliárd euróról lehet szó. Ugyanakkor ez nem plusz pénz, hanem csak az eddig fel nem használt pénzek átcsoportosítása, így később hiányozni fog a gazdaság más részéről ez az összeg.