Közeleg a 2024-es személyi jövedelemadó bevallás határideje, érdemes áttekinteni, hogy milyen forrásokból szereztünk jövedelmet, és hogy van-e ezek után bevallási- és adófizetési kötelezettségünk.
Az adóhatóság csak a munkaviszonyból származó és a megbízási szerződések alapján szerzett jövedelmet veszi figyelembe a bevallástervezetben a kifizetői adatszolgáltatások alapján, a különböző befektetésekből származó jövedelmeket magunknak kell a bevallás megfelelő soraiba beírni. Bizonyos esetekben azt is nekünk kell meghatározni, hogy milyen jogcímem szereztük az adott jövedelmet. Ehhez pedig ismernünk kell az erre vonatkozó adójogszabályokat.
Amikor a magánszemélyek befektetési céllal megvásárolják a különböző értékpapírokat, jellemzően azok tartása vagy beváltása, elidegenítése révén szereznek bevételt, bár előfordulhat, hogy már az értékpapírok megszerzésekor is keletkezik adóköteles jövedelem, ha nem kellett fizetni ezekért, vagy kedvezményt kaptunk a teljes árból. Az azonban nem lényeges, hogy hol – a tőzsdén vagy befektetési szolgáltatókon keresztül – szereztük be az értékpapírt.
Az első – és egyben legnehezebb – feladat annak megállapítása, hogy milyen típusú jövedelmünk keletkezett, ugyanis az értékpapírok igen sokfélék lehetnek. Leggyakrabban kötvények, részvények, befektetési jegyek vagy letéti jegyek cserélnek gazdát, amelyekből különböző típusú jövedelmek származnak, azokra pedig eltérő adózási szabályok vonatkoznak. Hazai befektetési szolgáltatóval történő együttműködés során a szolgáltatók a magyar adójogszabályokkal összhangban állapítják meg az értékpapírhoz kapcsolódó jövedelem típusát, sőt bizonyos esetekben még a felmerülő adót is levonják. Így a tranzakciókról általuk kiállított igazolások segítik az adóbevallás megfelelő kitöltését. Befektetési szolgáltató híján azonban mindez a magánszemély feladata.
A külföldi befektetési szolgáltatók által kiállított igazolásokat pedig minden esetben érdemes felülvizsgálni, ugyanis a jövedelemre és az adókötelezettségre vonatkozó előírások országonként eltérőek. Így előfordulhat, hogy a külföldi szolgáltató által kiállított igazolás nem a magyar szabályoknak megfelelően tartalmazza a jövedelem típusát vagy a figyelembe vehető bevételcsökkentő tételeket.
Elvesztette a fonalat a befektetéseiből származó jövedelmek adózásával kapcsolatban?
Forduljon a LeitnerLeitner tapasztalt szakértőihez!
Ha tőkejövedelmei külföldről származnak különösen óvatosan kell eljárnia!
Az ilyen bonyolult esetekben Global Mobility Üzletágunk kollégái tudnak minden részletre kiterjedő tanáccsal szolgálni!
Értékpapírok tartása során keletkező hozamok
Az értékpapírok tartása során keletkező hozamok kamat vagy osztalék típusú jövedelmek lehetnek.
- kamatjövedelem
Kamatjövedelmet általában a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után fizetnek, de kamatjövedelemként adókötelesek a pénzintézetek által a bankbetétek után fizetett hozamok is. A kamatjövedelem után 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó merül fel, mindkét esetben felső fizetési korlát nélkül.
Nem kell azonban jövedelemként figyelembe venni – és így adófizetési kötelezettség sem terheli – a Magyar Állam által kibocsátott, a lakosság részére forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, vagyis az államkötvényekből származó kamatjövedelmet.
- osztalék
A részvényesek az általuk birtokolt értékpapírok alapján osztalékra jogosultak. Az osztalék után 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó fizetendő. A szociális hozzájárulási adó felső fizetési korlátja: amikor a szociális hozzájárulási adóköteles tőkejövedelmek és az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét.
Ha a kamatjövedelem vagy az osztalék belföldi kifizetőtől származik, az adót a kifizető köteles megállapítani és levonni. Kifizető hiányában az adó megállapítása és megfizetése a magánszemély feladata.
A fentiek általános szabályok, ugyanakkor ha a jövedelem külföldről származik, további szempontokat is figyelembe kell venni! Például, hogy hol rendelkezik a magánszemélynek adóügyi illetőséggel, honnan származik a jövedelem, van-e ezzel az országgal Magyarországnak egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére. Speciális szabályok vonatkoznak a külföldi pénznemben megszerzett jövedelem forintra váltására, valamint a külföldön megfizetett adó beszámítására. Bonyolultabb esetekben érdemes adótanácsadótól segítséget kérni.
A magánszemélyek értékpapír-jövedelmének adózása: értékesítés
A magánszemélyek értékpapír-jövedelmének adózása: külföldi forrásból származó jövedelmek
