Az éves személyi jövedelemadó bevallás május 20-ai határideje vészesen közeleg, de vajon mit tehetnek azok, akik a járványhelyzet miatt nem tudják határidőben teljesíteni jövedelmük utáni adókötelezettségüket? Hogy kell kezelni a munkabéren kívüli tőkejövedelmek adóját ebben az esetben?

Aki rendelkezik Ügyfélkapus hozzáféréssel, tudja, hogy a személyi jövedelemadójának bevallását az adóhatóság gördülékennyé tette, a bevallási tervezet elkészítésével és a weblapon történő elfogadás lehetőségével. A munkaviszonyból származó jövedelmek bevallásának ellenőrzésekor általában nem szokott adófizetési kötelezettség keletkezni, mivel a munkaadók havonta pontosan bevallják, és be is fizetik a bérből kalkulált személyi jövedelemadó-előleget. Ugyanakkor a munkáltatónak nincs tudomása a magánszemélyek munkaviszonyon felüli jövedelméről, ezért ezeket a tételeket az éves szja-bevallás keretében kell rendezni.

Munkaviszonyon felüli jövedelmek

Az itt felsorolt leggyakrabban előforduló tőkejövedelmek – melyeket írásunkban a teljesség igénye nélkül mutatunk be – adózási adminisztrációja nagyon hasonló. A lényeg, hogy egy adott év folyamán megkapott nyereséget / jövedelmet a következő év május 20-ig kell bevallani és leadózni.

Bankoknál elérhető betéti lekötések, megtakarítások

A betéti lekötések, megtakarítások után a bank a futamidő végén egy előre meghatározott fix kamatot ad a lekötött összegre. E befektetés esetében a kamatként megkapott összeg 15%-át kell személyi jövedelemadóként befizetni, de ezt a pénzintézet levonja tőlünk, s ezért nem is kell foglalkoznunk ezzel a tétellel szja bevallásunkban.

Nem banknál tartott befektetések

Figyelem! Azonban, ha esetleg nem banktól kapunk kamatot, hanem például egy magánszemélytől, akkor nekünk kell a 15%-os adót bevallani és befizetni az adóhatóság felé.

Befektetési alapok

Ugyanez a helyzet a hagyományos befektetési alapokkal is, amelyet már nemcsak a bankoknál, hanem brókercégeknél is vásárolhatunk. Itt is levonja a szolgáltató a 15%-os adót a befektetés elért nyeresége után.

Állampapír

Népszerű befektetési forma a lakosság körében az állampapír vásárlása, melynek hozama után nem kell megfizetni a 15%-os személyi jövedelemadót.

Vállalati kötvény

Ezzel szemben a vállalati kötvény hozama után meg kell fizetni a 15%-os személyi jövedelemadót.

Részvények

A részvényvásárlás két jövedelmi „hozadékkal” párosul: osztalékkal és árfolyamnyereséggel.

Az osztalékból származó jövedelem után is 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetni. Amennyiben nem az Európai Gazdasági Térség tagállamainak tőzsdéjén vásárolunk részvényt, akkor szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is keletkezik. Ez utóbbi mértéke jelenleg – azaz az szja bevallások véglegesítésekor - még 17,5%, azonban itt a mindenkori minimálbér 24-szeresét felső határként kell figyelembe venni, azaz csak 3.861.000 Ft megszerzett jövedelemig kell idén fizetni ezt az adónemet.

Az adóbevallásunkban fel kell tüntetni a kapott osztalékunkat függetlenül attól a ténytől, hogy a hazai szolgáltatók automatikusan levonják az adókat, és bejelentették azokat az adóhatóság felé.

Ha ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében vásárolunk részvényt és az osztalékot fizet, akkor mindig a nettó osztalékot kapjuk meg, mivel a kifizető azonnal levonja az adott országban érvényes forrásadót.

Amennyiben ez a levont adó kevesebb a magyarországi 15%-os forrásadónál, akkor a különbözettel foglalkoznunk kell. A magyar brókercég automatikusan levonja, és jelenti a különbözetet az adóhatóság felé, de nekünk is szerepeltetni kell a bevallásunkban. Ha azonban külföldi brókercéget bíztunk meg vagy közvetlenül kapjuk a külföldi osztalékot, nincs, aki kezelje a szóban forgó különbözetet, ezt nekünk kell bevallani és megfizetni.

Ha a levont forrásadó meghaladja a magyarországi 15%-os mértéket lehet próbálkozni az adó visszaigényléssel a külföldi kibocsátónál vagy adóhatóságnál, de sajnos az a tapasztalat, hogy a visszatérítéssel kapcsolatos költségek elviszik a „forrásadó többletet”, vagyis ezt az elérhető összeg és a várható ráfordítások összevetése után érdemes megtenni.

Árfolyamnyereséget is a 15%-os személyi jövedelemadó terheli. A részvényvásárlást érdemes ellenőrzött tőkepiaci ügyletek keretében végezni. A befektetési szolgáltató ilyenkor tájékoztatja a NAV-ot az árfolyamnyereségből származó jövedelemről és annak adóvonzatáról. Erről a befektetők igazolást is kapnak, melynek segítségével ellenőrizhetik bevallási tervezetüket. Külföldi befektetési szolgáltató esetén vagy befektetési szolgáltató nélkül elért árfolyamnyereség keletkezésekor viszont természetesen nekünk kell kitölteni e jövedelmünkre vonatkozó adatokat bevallásunkban és az adó megfizetése is a bevallással együtt esedékes.

Ingatlanok

Utóbbi években egyre népszerűbbé vált a befektetési célú ingatlanvásárlás. Új ingatlan vásárlása esetén – amennyiben nem adtunk el előtte másikat – 4%-os vagyonszerzési illetéket kell fizetni, amint a tulajdonlapra bejegyezték nevünket. Csak különbözetet kell fizetni abban az esetben, ha el is adtunk, és vettünk is ingatlant, és az új ingatlan ára a magasabb.

Ingatlan-bérbeadás

Ingatlan-bérbeadás jövedelme után 15%-os személyi jövedelemadót kell bevallani és befizetni az adóhatóság részére.

Kulcsszó: fizetési kedvezmények

Előfordulhat, hogy valaki azt tervezte, hogy 2019-ben szerzett osztaléka utáni adót, egy 2020-ban befolyó jövedelemből fizeti ki: például ingatlan-eladásból származó jövedelemből, azonban a járvány keresztülhúzta a számítást. Ezért lehetséges, hogy a tavaly megszerzett tőke- és ingatlan jövedelmek adójának jelenlegi megfizetése pénzügyi nehézségekbe ütközik.

Magánszemélyek a járványtól függetlenül eddig is kérhettek fizetési kedvezményt:

• a részletfizetést
• fizetés halasztását (előbbivel együtt: fizetési könnyítést)
• adótartozás mérséklését vagy elengedését.

A fizetési kedvezmény igénylése első fokon illetékmentes. A kérelmet az illetékes NAV Igazgatóságok Fizetési Kedvezmények Osztályain lehet előterjeszteni.

Fizetési könnyítés: Részletekben történő fizetés, halasztás

Fizetési könnyítés a következő feltételek együttes megléte esetén engedélyezhető:

• a fizetési nehézség az adózónak nem róható fel vagy annak elkerülése véget úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható,
• a fizetésképtelenség átmeneti jellegű, azaz elvárható, hogy a magánszemély a későbbiekben rendezni tudja adótartozását.

Nem kérhető fizetési könnyítés:

• személyi jövedelemadó előlegre,
• levont jövedelemadóra és járulékokra,
• s a már beszedett adókra.

Ha az adóhatóság nem „hiszi” el, hogy az adózó minden tőle telhetőt megtett a fizetési nehézség elkerüléséért, a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy a tartozás egyösszegű azonnali rendezése súlyosan veszélyezteti az adózó és hozzátartozóinak megélhetését.

Az adóhatóság adósságrendezési eljárásban engedélyezheti a fizetési könnyítést akkor is, ha az adózó pénzügyi intézmény felé fennálló tartozásának törlesztő részletei aránytalanul megemelkedtek, s nem tudná ezeket az adótartozással együtt kifizetni.

Adótartozás mérséklése, elengedése

A magánszemély tényleges adó- és járuléktartozásának mérséklésére vagy elengedésére is lehet kérvényt benyújtani. Azonban ez csak a most fizetendő különbözetre érvényesíthető, a kifizető által már levont vagy beszedett adókra és járulékokra nem.

Hasonlóan a fizetési könnyítés elbírálásához, a hatóság alaposan mérlegeli, hogy a tartozás egyösszegű azonnali rendezése valóban veszélyezteti-e az adózó és hozzátartozóinak megélhetését. Súlyos veszélyeztetettségről akkor beszélünk, ha a család 1 főre eső jövedelme a mindenkori létminimum összegét – idén: 161.000 Ft/hó – nem haladja meg. Természetesen ennél magasabb 1 főre jutó jövedelemnél is lehet kérelmet benyújtani.

Hogyan változtatta meg a járvány a fizetési kedvezmények elbírálását?

A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetben fizetési könnyítést lehet kérelmezni, ha az adókötelezettségek rendezésének hiánya:

• bizonyítottan a járvány következménye,
• átmeneti jellegű, az adókötelezettség várhatóan rendeződni fog.

A fizetési nehézség átmeneti jellegét a NAV a kérelmező járványt megelőző vagyoni- és jövedelmi helyzetének megvizsgálása alapján állapítja meg.  A NAV a fizetési könnyítés időtartamára pótlékot nem számít fel, és engedélyezheti a fizetési halasztást követő időszakra a részletekben való fizetést is. Veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig lehet e kérelmet illetékmentesen benyújtani.

Természetesen az adó – összegtől függő – teljes vagy részleges elengedését is lehet kérni a vészhelyzetre való tekintettel, amely kérelmet az adóhatóság a körülmények és a magánszemély helyzetének figyelembevételével fog mérlegelni.

A benyújtás módja

A fizetési kedvezmények kérelmének előterjesztése az alábbiak szerint lehetséges:

• elektronikusan
• papíralapon
• személyesen.

Elektronikus igénylés

Ehhez szükség van ügyfélkapus jogosultságra. Az ANYK alkalmazással kitöltött a FAM01 nyomtatványt kell továbbítani az adóhatóság felé.

Papíralapon vagy személyesen

Az ANYK programmal, vagy kézzel kitöltött FAM01 nyomtatvány kinyomtatva postán vagy személyesen is el lehet juttatni a NAV-hoz.