2021. február 25-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal online transzferár kerekasztal-beszélgetést tartott. A rendezvény a koronavírus járvány transzferárazásra gyakorolt hatásával foglalkozott. Érdemes a beszélgetés tanulságait rögzíteni, hiszen vészesen közeleg a 2020. évi társasági adóbevallások benyújtásának és ezzel együtt a transzferár-dokumentációk elkészítésének határideje is.
A hatóság munkatársai kiemelték, hogy a nemzetközi szervezetek (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, OECD; az Európai Unió és az Adóigazgatások Európai Szervezete, IOTA) intenzíven egyeztetnek a COVID-19 adózásra – és ezen belül a transzferárra gyakorolt hatásairól. Az OECD 2020. december 18-án jelentette meg a COVID-19 pandémia transzferár-következményeiről szóló iránymutatását (OECD Iránymutatás), amely segítséget kíván nyújtani az adóhatóság és az adózók számára is. Ez lényegében összhangban van a NAV honlapjára már 2020. őszén megjelent hasonló témájú tájékoztatójával, tehát bármelyik támogatást adhat a bizonytalan adózóknak.
Az OECD Iránymutatás megerősíti, hogy a szokásos piaci ár elve továbbra is megfelelő megközelítés a nyilvántartások elkészítéséhez, és négy témát érint:
- az összehasonlító elemzést,
- a veszteségek és a terven felüli költségek allokálását,
- a támogatások kezelését,
- és az előzetes ár-megállapítási kérelmet (APA).
Ahogy azt a NAV rendezvényén is kiemelték, a járvány hatásai országonként eltérőek, így a tényeket és körülményeket minden esetben egyedileg kell értékelni. Ez egyrészt az adózók számára széles körű magyarázatra ad lehetőséget, másrészt az adóhatóság számára kötelezettséget teremt arra, hogy egyedileg kezelje az ügyeket, de e közben konzisztensnek is kell maradni: az azonos ügyeket azonos módon kell elbírálni.
A COVID-19 transzferárazás szempontjából nagy jelentőséggel bír a megfelelő karakterizáció és -üzleti átstrukturálás hiányában – a mindenkori transzferár politikával való összhang. A 2020. évi transzferár-dokumentáció készítése során mindenképpen vizsgálni és dokumentálni kell a COVID-19 hatását. Kiemelt fontossággal bír a piacelemzés, és nem szükségszerű, hogy a járványnak negatív volt a hatása, lehetnek olyan szegmensek, ahol pozitív hatással kell számolni. Többszintű elemzést kell készíteni, ahol külön vizsgáljuk a koronavírus következményeit az adott iparágra, szegmensre, vállalatcsoportra, vállalatra és az ellenőrzött ügyletre.
Hangsúlyozták, hogy a 2008. évi gazdasági válság és a COVID-19 pandémia nem összehasonlíthatók, így nem lehet egy az egyben átvezetni a korábbi válságkezelésnél alkalmazott gyakorlatokat erre a helyzetre.
Az összehasonlító adatok keresése során fontos a földrajzi kritériumok figyelembevétele. Minél közelebbi összehasonlító adatok használata indokolt (akikre nagyon hasonlóan hatott a járvány). A NAV elsősorban a magyar összehasonlító adatok használatát javasolja, de monitorozza a pandémia hatásait a V4-országokban is, annak érdekében, hogy felmérje mennyiben, milyen módon nyerhetők összehasonlító adatok erről a területről.
A járvány és a karakterizációtól függően, felmerülhet a kiigazítás szükségessége. A NAV azt a kiigazítást tartja elfogadhatónak, amelyet az adózó igazolni, alátámasztani tud. Kifejezetten felhívták a figyelmet arra, hogy amennyiben a COVID-19 miatt a “rossz” években lefelé igazítanak ki az érintettek akkor, később amikor a COVID-19 évek lesznek a szokásos piaci ár meghatározása során használt pénzügyi adatok, pozitív korrekcióra lesz szükség.
A veszteségek allokálása szempontjából fontos a kockázatok eredeti allokálása, annak vizsgálata, hogy a COVID-19 hogy hatott rájuk. Csak akkor fogadható el a veszteség, ha a kockázat viselője a magyar adózó.
A terven felüli költséggel kapcsolatban körültekintően kell eljárni. Az első évben ilyenként megjelenő költséggel ugyanis a következő évben már tervezhetnek a kapcsolt vállalkozások. A 2020. évre pozitív hozzáállás várható az adóhatóságtól a terven felüli költségek okozta veszteségek kapcsán, amely azonban megváltozik. A 2021-es év tekintetében vizsgálni kell majd a gazdasági racionalitást, hogy tudott-e az adott költséggel számolni a kapcsolt vállalkozás, és ha igen, milyen összegben.
A fentiek alapján egyértelmű, hogy a 2020. évi transzferár-dokumentáció készítése különös gondosságot igényel, speciális elemzésekkel járhat, a kapcsolt vállalkozások és cégcsoportjaik működésére, stratégiájára vonatkozóan alapos ismeretekkel bíró vállalati szakemberek és megfelelő felkészültségű transzferár szakemberek szoros együttműködését igényli.
