A forint jelentős árfolyamingadozása komoly pénzügyi következményekkel jár a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal rendelkező cégek számára. Devizában fizető vevők, devizás beszállítók és hiteltartozások esetén érdemes a forint helyett áttérni a devizás könyvelésre. Hogy mikor lehet ez jó döntés, arról korábbi cikkünkben írtunk.
Az éves beszámoló pénznemére vonatkozó szabályokat a Számviteli törvény 20.§-a szabályozza. Ennek értelmében bárki elkészítheti euróban vagy USA dollárban éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette, és a létesítő okirata – például társasági szerződése – szerinti devizaként az eurót vagy az USA dollárt jelölte meg.
Egy példán keresztül nézzük meg, kinek éri meg az áttérést mérlegelni. A 2020-as decemberi beszámolók összeállítása során a vállalkozások azzal a ténnyel szembesültek, hogy amíg 2019.12.31-én az EUR árfolyam 330,5 Ft/EUR volt, addig egy évvel később, 2020. 12.31-én már 365,1 Ft/EUR-ra változott, azaz a forint mintegy 35 Ft-ot gyengült a két időpont között.
Ez az euróban hosszú távon eladósodott vállalkozások esetében azt jelentette, hogy minden egyes euró után 35 Ft nem realizált árfolyamveszteséget kellett elszámolniuk az eredményük és ezáltal a saját tőkéjük terhére. Ez sokaknál olyan helyzetet teremhetett, hogy az egyébként üzemi-üzleti szinten pozitív eredménnyel gazdálkodó társaságok a pénzügyi eredményükben elvesztették ezt a pozitívumot, és vállalkozási eredményük végül negatívba fordult kizárólag az árfolyam hatása miatt.
Természetesen a gazdasági életben gyakran nem ilyen „vegytiszták” a helyzetek, hiszen sokszor vannak devizás bevételek/követelések is, amelyeken viszont árfolyamnyereség érhető el. Azt azonban kimondhatjuk, hogy ha a devizás követelések nem fedezik a devizában fennálló kötelezettségeket, akkor jó eséllyel előfordulhat ez, és érdemes elgondolkodni az áttérésen a devizában történő könyvelésre.
Ahhoz, hogy a gondolkodást tett is kövesse, összeszedtük azokat a legfontosabb tudnivalókat és teendőket:
Még az áttérés előtt
érdemes mérlegelni azt, hogy a társaság könyvelési programja – vagy ahol van ilyen, vállalatirányítási rendszere – képes-e a devizás könyvvezetésre, vagy annak fejlesztésére is szükség van. Bár az áttérés lényegéből fakadóan az áttérést követően minden gazdasági eseményt az adott devizában kell rögzíteni a könyvekben, az adóbevallásokkal és a bérkifizetésekkel összefüggésben biztosan lesznek olyan tételek, amelyekhez továbbra is forintértéket kell rendelni, hiszen az adóbevallások forintban készülnek, a bérek pedig forintban kerülnek kifizetésre. Az ezekből adódó árfolyamkülönbözeteket továbbra is kell tudni a rendszernek kezelni.
Az áttérés folyamatának vázlatos összefoglalója, legfontosabb lépései:
1. Az üzleti év mérlegfordulónapjáig (a naptári év szerint működő vállalkozásoknál december 31-ig) módosítani kell a létesítő okiratot, azaz meghatározni a választott pénznemet (pl. EUR) és a pénznem változtatásának megfelelően a jegyzett tőke összegét a kiválasztott devizában rögzíteni kell.
A jegyzett tőke euróban történő meghatározásához célszerű az MNB hivatalos devizaárfolyamát használni. A változással egyidejűleg lehetőség van jegyzett tőkeemelésről (vagy leszállításról) is dönteni.
2. A változás bejegyzését a cégbíróságon az általános szabályok szerint a változást követő 30 napon belül kezdeményezni kell.
3. A számviteli politika releváns részeit is módosítani kell.
4. Az áttérési időponttal (például 2021. 12. 31.) mint mérlegfordulónappal a Számviteli törvény szabályai szerint beszámolót kell összeállítani az áttérés előtti pénznemben, azaz forintban, és a nyilvántartásokat le kell zárni.
5. A taggyűlés által elfogadott beszámolót az áttérés napját követő 90 napon belül (vagyis például 2022. 03. 31-ig) letétbe kell helyezni, és az általános szabályok szerint közzé kell tenni az állandó könyvvizsgáló könyvvizsgálói jelentésével együtt.
6. A társaságnak a beszámoló adatai alapján az áttérést követően 90 napon belül (2022. 03. 31-ig) adóbevallást kell készítenie.
7. A beszámolóban szereplő adatokat a forintról át kell számítani az új devizanemre, az esetleges különbözeteket rendezni kell. Mivel a különbözetek átszámítása összetett folyamat, érdemes lehet erről szakértővel konzultálni. A főkönyvi tételek átszámítása mellett valamennyi analitikus nyilvántartást is át kell számítani, így pl. a tárgyi eszköz analitikát is. Az átszámítás ezekben az esetekben is a választott árfolyamon történik.
8. Az átszámított értékekből az áttérés napján (2022.01.01.) egy újabb mérleget kell készíteni a kiválasztott devizában, majd ezen, könyvvizsgáló által hitelesített mérleg alapján kell a könyveket megnyitni az új pénznemben. Az ilyen módon elkészített nyitómérleget nem kell közzé tenni.
Érdemes még felhívni a figyelmet arra, hogy a stabilitás érdekében a „visszatérés” pl. euróról forintban történő könyvvezetésre – a fenti lépések teljeskörű ismétlésével – legkorábban a döntést követő 3. üzletévtől lehetséges. Ez azt jelenti, hogy ha 2021-ben születik a döntés, 2022. 01. 01-től a tényleges áttérés, akkor a 2022-2023-2024-es üzleti éveket mindenképpen euróban kell könyvelni, és először 2024-ben lehet hozni egy döntést arról, hogy 2025.01.01-től újra forintban vezetné a könyveit az adott társaság.
