2022. január 1-jétől a kisvállalkozások – köztük a mikróvállalkozások is – 50 millió forint, a középvállalkozások pedig 100 millió forintnyi beruházással szerezhetnek fejlesztési adókedvezményt, melynek hatására fizetendő társasági adójuk akár 1,8%-os szintre csökkenhet a beruházást követő 13 adóéven keresztül. Így a beruházás akár 70%-át is visszakaphatják az adóban. Érdemes ezért megismerkedni a szabályokkal – hívja fel a figyelmet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

A vállalkozók sokszor szembesülnek azzal, hogy nincs elég forrásuk ötleteik megvalósításához, hogy túl sok adót kell fizetni, és ami még bosszantóbb sokszor csak egy-egy beruházás lezáráskor utólag értesülnek arról, hogy milyen kedvezményekről maradtak le.

Pedig a hazai adórendszer adókedvezmények és adóalap-csökkentők formájában számos könnyítési lehetőséget biztosít a vállalkozások számára. Eddig azonban a kis- és középvállalkozások számára a fejlesztési adókedvezmény elérhetetlennek tűnt, mert az eredeti 500 millió forintos beruházási értékhatár túl magas volt a számukra. Szerencsére a belépési korlát idénre több lépcsőben töredékére csökkent.

A társasági adó szabályai szerint adózó kis- és középvállalkozások immár 50 illetve 100 millió forint jelenértéket elérő beruházás esetén jogosultak idéntől a fejlesztési adókedvezmény igénybevételére. A kedvezmény a jövőben fizetendő társasági adót csökkenti, érvényesítésére összesen 13 adóév áll rendelkezésre, amely a vállalkozás döntése alapján a beruházással létre hozott tárgyi eszköz üzembe helyezése évében, vagy az azt követő adóévben plusz további 12 adóévben lehet figyelembe venni. Legkésőbb a kedvezmény igénylésétől számított 16. adóévben lehet igénybe venni.

Az érvényesíthető adókedvezmény mértéke függ a vállalkozás székhelyétől és a beruházás üzembe helyezésének helyszínétől is. Az úgy nevezett támogatási intenzitást az Európai Unió által meghatározott regionális támogatási térkép alapján kell meghatározni. Közép- és Nyugat Dunántúlon az alaptámogatás 30%, míg Pest megyében (Budapest kivételével) és a többi országrészben 50%. Az alapintenzitáshoz azonban a kisvállalkozások 20%-os, míg a középvállalkozások 10%-os többlettámogatást kaphatnak. Így a kisvállalkozások fejlesztési adókedvezményes beruházásainak akár 70%-a is visszajárhat!

Az adókedvezmény a társasági adó csökkentése révén vehető igénybe, azaz amíg a támogatási keretet el nem érjük a fent részletezett 13 évben az egyébként fizetendő úgy nevezett számított társasági adó összegének csak 20%-át kell megfizetni. Ezzel a vállalkozásra érvényes társasági adókulcs nominálisan 9%-ról 1,8%-ra csökken.

kisvállalkozások: + 20% középvállalkozások: + 10% a Méltányos Átállást Támogató Alapból támogatott területeken: + 10% a csökkenő népességű régiókban: + 5%

Az adókedvezményeket azonban csak megfelelő felkészülés és körültekintés mellett szabad igénybe venni. Már a beruházás tervezésébe is érdemes hozzáértő adószakértőt bevonni – hangsúlyozta Jancsa-Pék Judit. A fejlesztési adókedvezményekkel kapcsolatban ugyanis az adóhatóságnak ellenőrzési kötelezettsége van, jogszabály szerint az első igénybevételt követő 3 adóéven belül legalább egyszer kötelezően ellenőrizni kell a kedvezmény számítását és felhasználását.

Már a kedvezmény megszerzése is sok buktatót rejt. A beruházást annak megkezdése előtt be kell jelenteni a Pénzügyminisztériumnak. Gyakorlatilag egy formanyomtatványt kell benyújtani a tervezett beruházásról, amelyhez a fejlesztési adókedvezményt szeretnék igényelni. Nagyon fontos, hogy ezt még a projekt megkezdése előtt kell megtenni, mert elvesztik az adókedvezményre való jogosultságukat, ha a bejelentést vagy a kérelmet a beruházás megkezdését követően nyújtják be. A bejelentésben (kérelemben) részletesen be kell mutatni a fejlesztési programot és a tervezett beruházást.

A beruházáshoz kapcsolódó minden tárgyi eszközt és támogatott immateriális jószágot üzembe kell helyezni és az adott településen kell üzemeltetni a kötelező üzemeltetési időszakon belül. Ez a kis- és középvállalkozások számára 3 év, amely időszak alatt az eszközt nem szabad elidegeníteni, azaz eladni vagy ingyenesen átadni. A beruházást legalább 25%-ban saját (az állami támogatáson kívüli) forrásból kell finanszírozni. Emellett a beruházásra, az elismerhető költségekre, az adminisztrációra, az üzemeltetésre, kötelező létszámtartásra vonatkozóan további feltételek is vannak.

Bár jól látható, hogy aki szerencsés, az nagyon jól járhat a fejlesztési adókedvezménnyel, mert a végén a valóságosnál sokkal kevesebbe fog kerülni a beruházása, de azért mégsem teljesen rózsás a helyzet. Hiszen egyrészt csak utólag – amikor a beruházás már nyereséget termel – lehet visszakapni a befektetett összeget. Vagyis, aki nem tudja finanszírozni, az nem is tudja megvalósítani.

Aki az első akadályon átjutott, még mindig szembesülhet azzal, hogy az alacsony társasági adókulcs mellett az egyébként hosszú felhasználási idő is kevés a kedvezmény felhasználására. Vagyis, ha azt hitte, hogy 70 egységet visszakap, könnyen szembesülhet azzal, hogy csak 60 egység lesz a végén a megtakarítás. Ahhoz, hogy a teljes kedvezményt ténylegesen fel lehessen használni 9%-os társasági adókulcsnál, megfelelően nagy adófizetési kötelezettséggel is kell rendelkezni, hogy a kedvezményt legyen miből érvényesíteni.

Mindezek ellenére beruházási tervek esetén mindenképp érdemes az adókedvezményekre is gondolni! Jó adótervezés esetén milliókat spórolhatunk, különösen, ha az összes elérhető kedvezményt igénybe tudjuk venni.