Környezetvédelmi termékdíjról szóló cikk sorozatunk utolsó részében kitérünk a díjjal kapcsolatos speciális szabályokra is.

Környezetvédelmi termékdíjról szóló cikkünk harmadik részében a mentesség, a visszaigénylés szabályait tekintjük át, valamint kitérünk a díjjal kapcsolatos speciális szabályokra.

Július 1-jétől megváltoznak a kisértékűi küldeményekre vonatkozó szabályok, melynek következtében az áfamentesség megszűnik, és vám-árunyilatkozatot kell benyújtani minden termékre. Ettől az időponttól az áfafizetés a 150 eurónál kisebb értékű küldemények importjánál egységesen kötelező lesz, a vámmentesség azonban általánosságban megmarad az alkohol-, parfüm-, kölni- és dohánytermékeket kivéve.

Mindannyiunk érdeke, hogy csökkentsük a hulladék, ezen belül az egyszer használatos műanyagokból keletkező szemét mennyiségét. Ennek érdekében bizonyos műanyag termékek forgalomba hozatalát tiltani fogják, de általánosságban is arra fognak ösztönözni minket a szabályok, hogy a műanyagok életciklusa körforgásos legyen, vagyis hasznosítsuk újra őket. Ezt célozza az úgy nevezett SUP – single-use plastics – uniós irányelv, amely korlátozza vagy tiltja az egyszer használatos, valamint oxidatív úton lebomló műanyagból készült vagy azt tartalmazó termékek forgalmazását.

Érdemes a cégek környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adózási gyakorlatát felül vizsgálni, hiszen a hibák, mulasztások, adminisztrációs hiányosságok jelentős bírságkockázatot hordoznak és a NAV is kiemelt figyelmet fordít erre a területre (az online számlaadatok alapján viszonylag könnyen megállapítják a termékdíj kötelezettségek elmaradásait). Ezzel szemben tapasztalataink alapján vállalkozások bizonytalansága a környezetvédelmi termékdíjak terén akár többszörös adófizetést is eredményeznek. Cikksorozatunkat a termékdíj-kötelezettségek ismertetésével folytatjuk.

Kevés adózó látja át teljesen, és tudja megfelelően alkalmazni a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos szabályozást. Pedig mivel igen bonyolult, gyakran változik, sok vállalkozást érint és komoly jogkövetkezmények kapcsolódnak hozzá, nagyon is indokolt foglalkozni vele. Ez az adónem ugyanis számos kockázatot rejt magában, de a szabályok helyes alkalmazása lehetőségeket is kínál. A legnagyobb kockázat éppen az, hogy sok adózónak egyáltalán nincs tapasztalata azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő ezzel az adónemmel. Talán még azt sem tudja, hogy ő is alanya-e a törvénynek, neki is meg kell-e fizetnie ezt a közterhet. Cikksorozatunk ebben kíván segítséget nyújtani: rövid áttekintést adunk a környezetvédelmi termékdíjra (a továbbiakban „termékdíjra”) vonatkozó általános szabályokról.

A 2020-as évzáráshoz képest, amikor a haladékot törvény rögzítette, idén igazolási kérelem benyújtásával kaphatnak haladékot a vállalkozások évzárási teendőik elvégzésére június 30-ig. A naptári éves adózóknál az éves adók bevallásainak benyújtási, valamint a beszámoló elkészítésének és közzétételének határideje május 31-e. Az adóhivatal azonban – amennyiben a koronavírusjárvány miatt a vállalkozás nem tudja időben teljesíteni kötelezettségeit – idén mérlegelés és szankciók nélkül elfogadja a határidő hosszabbításra vonatkozó kéréseket.

Mint minden évben, idén is lehetőség van arra, hogy a magánszemélyek rendelkezzenek személyi jövedelemadójuk 1+1%-áról. Ennek a határideje az szja-bevallás benyújtásával esik egybe, vagyis május 20-a, azonban erről a bevallással együtt vagy attól függetlenül is nyilatkozhatnak az adózók.

Hamarosan elérkezik május 20-a, a személyi jövedelemadó bevallás határideje. A NAV évek óta minden magánszemély részére térítésmentesen elkészíti az SZJA-bevallás tervezetét a rendelkezésre álló adatok alapján. Ez az ügyfélkapuval rendelkezők számára egyszerűen online elérhető az eSZJA oldalon március 15-től, akik pedig nem rendelkeznek hozzáférési lehetőséggel, azok március 16-ig kérhették a tervezet postai kézbesítését.

Az Európai Unión kívülről érkező árukat minden esetben vámeljárás alá kell vonni. Ezt kezdeményezheti a címzett, illetve megbízás alapján a fuvarozó. A postán érkező küldemények vámkezelését – ha nincs ettől eltérő megbízás – a posta végzi. Mivel a kisértékű küldemények behozatala jellemzően így történik, az erre vonatkozó szabályokat mutatjuk be írásunkban.